Pestis Szibériában: tagadás, karantén és ötven év tanulsága

Meghalt egy 28 éves laboráns az irkutszki pestisintézetben, közel kétszáz embert különítettek el, az orosz hatóságok mégis ismeretlen eredetű tüdőgyulladásról beszélnek. A pestis az elmúlt évtizedekben többször felbukkant ott is, ahol senki sem számított rá, az indiai Surat 1994-es példája pedig azt mutatja, hogy a késlekedő tájékoztatás nagyobb kárt okozhat, mint maga a kórokozó.

Mi történt Irkutszkban?

A Szibériai és Távol-keleti Irkutszki Pestisellenes Kutatóintézet laboránsa október 2-án halt meg. A Reuters szerint az intézményt 1934-ben azzal a céllal hozták létre, hogy megfékezze a pestisjárványokat. A nő az Irkutszk melletti Selehov járási kórházában hunyt el.

Az AP beszámolója szerint a kórházat karantén alá helyezték: nem vettek fel és nem bocsátottak el betegeket, a laboratórium pedig a rutinvizsgálatokat is leállította. Anna Popova, az orosz népegészségügyi hatóság, a Roszpotrebnadzor vezetője Irkutszkba repült. A Reuters arról is beszámolt, hogy a helyi alumíniumkohó maszkviselést írt elő a dolgozóinak.

Igor Kobzev, az Irkutszki terület kormányzója szerint a laboráns ismeretlen eredetű tüdőgyulladásban halt meg, az intézet egyetlen további dolgozója sem kért azóta orvosi segítséget. A Deutsche Wellére hivatkozó ukrán UNN hírügynökség szerint a hatóságok 197 kontaktszemélyt azonosítottak, közülük 189-et kórházba szállítottak megfigyelésre.

Két változat, egyetlen haláleset

A független helyi lap, a Ljudi Bajkala névtelen forrásokra hivatkozva tüdőpestist nevezett meg halálokként. A lap szerint a laboráns szeptember 25-én eltört egy kórokozót tartalmazó kémcsövet. A Roszpotrebnadzor ezzel szemben azt közölte, hogy az intézetben nem talált bizonyítékot a kórokozók kezelésével összefüggő balesetre. Az Al Jazeera szerint a boncolás során sem mutattak ki olyan mikroorganizmust, amely a nő munkájához köthető.

Az ellentmondást egy kormányzati szereplő is felerősítette. Alekszej Cidenov, a szomszédos Burjátföld vezetője előbb azt írta, hogy a nő pestisben halt meg, később viszont átírta a bejegyzését arra, hogy „lehet, hogy pestisben” halt meg. A Meduza szerint Selehov vezetése október 3-án arra kérte a lakosokat, hogy ne utazzanak a városba, ám a felhívást gyorsan törölték. Az orosz nyelvű Current Time (Nasztojascseje Vremja) csatorna szerint a Roszpotrebnadzor azt sem magyarázta meg, miért kellett negatív eredmények mellett is elkülöníteni az intézet dolgozóit és több egészségügyi intézményt korlátozni.

A kórházi felvétel dátumáról is eltérő adatok jelentek meg. A Novaja Gazeta Europe összefoglalója szerint a Mash Telegram-csatorna szeptember 29-ét, az Osztorozsno, Novosztyi október 1-jét közölte. Az eltérés okát egyik forrás sem magyarázza.

A Kreml álláspontja egyértelmű. Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő arra kérte az oroszokat, hogy kizárólag a Roszpotrebnadzor közleményeire hagyatkozzanak, a szóbeszédet pedig hagyják figyelmen kívül. Washington átláthatóságot kért Moszkvától, Donald Trump amerikai elnök pedig a Reuters szerint nagy problémának nevezte az esetet Oroszország számára, és segítséget ajánlott.

Mit mond a WHO és az Európai Unió?

Christian Lindmeier, az Egészségügyi Világszervezet szóvivője október 6-án Genfben azt közölte, hogy a nő súlyos tüdőgyulladásban halt meg, a halál okát azonban hivatalosan nem erősítették meg. A WHO október 3-án kért tájékoztatást Moszkvától. Az orosz fél először nem válaszolt a Nemzetközi Egészségügyi Rendelet csatornáin, később azonban eljuttatta a válaszát. Ebben az áll, hogy a kontaktszemélyek egyikénél sem mutattak ki veszélyes kórokozót.

A WHO előzetes kockázatbecslése Irkutszkra mérsékelttől alacsonyig terjedő, Oroszország egészére alacsony, az európai régióra nagyon alacsony kockázattal számol. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerint a pestisgyanú nincs megerősítve, Irkutszk és az unió között pedig kevés az utazás. Az uniós Egészségbiztonsági Bizottság október 7-i ülésének napirendjére is felvették az ügyet, az ülés eredményéről azonban a cikk lezárásáig nem jelent meg nyilvános közlés.

A szomszédos államok nem vártak. Kirgizisztán fokozott készültségbe helyezte egészségügyi és karanténellenőrző pontjait a határon, Kazahsztán pedig szigorította a járványügyi megfigyelést. Ukrajna a WHO-hoz fordult, mert szerinte az Oroszországtól kapott információ nem elég egy független értékeléshez.

Pestis az elmúlt ötven évben

A kórokozó, a Yersinia pestis baktérium elsősorban kisemlősök és bolháik között kering. A WHO heti járványügyi jelentése szerint 1992 és 2001 között 28 956 megbetegedést és 2064 halálesetet jelentettek a világon. A Meduza által idézett hivatalos adatok szerint 2010 és 2015 között 3248 esetet és 584 halálesetet regisztráltak. A 2013 és 2018 közötti 2886 bejelentett eset 80 százaléka Madagaszkárról származott, az Oroszországi Föderáció ebben az időszakban egyetlen esetet jelentett.

Afrika a pestis fő terepe. A WHO 2006-ban a Kongói Demokratikus Köztársaság Ituri körzetét nevezte a humán pestis legaktívabb gócának, évi nagyjából ezer esettel. 2005-ben a zobiai gyémántbányában tört ki tüdőpestis, miután a mintegy hétezer munkást foglalkoztató bányát 2004 decemberében újranyitották. A járvány 124 megbetegedést és 56 halálesetet okozott. Az ENSZ hírszolgálata szerint a bányászok kétharmada elmenekült, ezért kétszáz kilométeres körzetben kellett felkutatni őket a megelőző antibiotikumos kezeléshez.

Madagaszkáron 2017-ben 2348 gyanús, valószínű és igazolt eset fordult elő, 202 halálesettel. A WHO helyzetjelentése szerint október közepéig az esetek kétharmada a tüdőt érintette, és legalább 39 egészségügyi dolgozó is megfertőződött. A 2021-es madagaszkári kitörésnél már 1064 szoros kontaktot azonosítottak és láttak el megelőző antibiotikummal.

Ázsiában a mormota a fő veszélyforrás.

2019 májusában egy mongol házaspár halt meg, miután nyers mormotavesét evett, a hatóságok erre hatnapos karantént rendeltek el Bajan-Ölgij tartományban. Egy repülőgép 158 utasát védőruhás orvoscsoport vizsgálta át. A mongol zoonózisközpont szerint az országban évente legalább egy ember hal meg pestisben, többnyire mormotahús fogyasztása miatt. 2019 novemberében két belső-mongóliai tüdőpestises beteget Pekingben kezeltek, a fogadó kórház intenzív osztályát ideiglenesen bezárták.

Oroszországban a mostani eset előtt 2016-ban volt utolsó humán megbetegedés, egy tízéves Altaj köztársasági fiú esete, aki részt vett egy mormota feldolgozásában. Az Altaj-hegység magashegyi gócában 2014-ben és 2015-ben is regisztráltak esetet, egy orosz szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a kórokozó törzsei a mongóliai és tuvai gócban keringő változattal rokonok.

Az amerikai járványügyi központ (CDC) szerint az Egyesült Államokban évente átlagosan hét esetet jelentenek, többségüket a nyugati államokból. 2025 júliusában Arizonában 2007 óta először halt meg valaki tüdőpestisben.

Ahol senki sem számított rá

A WHO 2004-es összesítése szerint több térségben három-öt évtizedes csend után tért vissza a betegség: Indiában 1994-ben és 2002-ben, Indonéziában 1997-ben, Algériában 2003-ban. Az algériai Orán környékén egy 1300 lakosú faluban jelent meg 18 bubós eset, a betegek az indexeset kivételével mind felgyógyultak. Az esetet feldolgozó tudományos közlemény szerint a célzott megelőző antibiotikum, a rágcsálók búvóhelyeinek felszámolása, a szemételtávolítás és a bolhairtás döntő szerepet játszott a megfékezésben. A szerzők arra is figyelmeztettek, hogy a visszatérés veszélye nem korlátozódik az ismert természetes gócokra.

Surat: amikor a pánik okoz nagyobb kárt

Az indiai Suratban 1994 szeptemberében jelent meg a tüdőpestis, főként a textil- és gyémántcsiszoló üzemek munkásainak nyomornegyedeiben. A Montana Állami Egyetem esettanulmánya szerint mintegy 6000 lázas megbetegedést tévesen pestisnek minősítettek. Az AP akkori jelentése szerint becslések alapján 400 000 ember menekült el a városból.

A gazdasági kár is súlyos volt. Ugyanez az esettanulmány a suratbeli üzleti veszteséget 260 millió dollárra, az exportveszteséget 420 millió dollárra teszi, több ország pedig importtilalmat rendelt el Indiával szemben. A halálesetek számáról ellentmondó adatok maradtak fenn: az esettanulmány 56 suratbeli halottról ír, a Policy Circle összesítése országosan 53-ról, ebből 49-et Suratban, egy indiai segélyszervezet beszámolója pedig országosan 156 halálesetről. Az eltérés okát egyik dokumentum sem magyarázza.

Laborfertőzés: nem példa nélküli

A legközelebbi párhuzam a mostani ügyhöz egy 2009-es chicagói eset. A CDC jelentése szerint egy 60 éves egyetemi kutató egy gyengített, emberre ártalmatlannak tartott törzzsel dolgozott, mégis belehalt a fertőzésbe. A vizsgálat kiderítette, hogy nem viselt következetesen kesztyűt, és nem tudott a vasanyagcsere-zavaráról, amely fogékonnyá tette a gyengített törzsre. Egy amerikai lap szerint ez volt az első ismert kutatói haláleset, és ötven éve nem fordult elő laboratóriumban szerzett pestisfertőzés.

https://cyberleninka.ru/article/n/filogeniya-shtammov-yersinia-pestis-linii-4-ant-iz-tuvinskogo-gornogo-i-sopredelnyh-ochagov-chumy

Oroszországban a nemzeti oltási rend előírja, hogy a pestis élő kórokozójával dolgozókat be kell oltani. Arról, hogy az irkutszki pestisintézet elhunyt laboránsa kapott-e oltást, nyilvános adat nem érhető el.

Mit ír elő a WHO, ha pestis jelenik meg?

A WHO ajánlása szerint a betegeket haladéktalanul megfelelő antibiotikummal kell kezelni, és biztosítani kell az elegendő helyi gyógyszerkészletet. A tüdőpestises betegek szoros kontaktjait azonosítani és figyelni kell, számukra hétnapos megelőző antibiotikumos kezelés jár. A kezelésről mindig orvos dönt, a gyógyszert csak orvosi rendelésre szabad szedni.

A WHO 2021-es irányelve a gyorstesztek használatát, a fluorokinolon-típusú antibiotikumok alkalmazását és az elhunytak holttestének teljes védőfelszerelésben történő kezelését szabályozza. A CDC tájékoztatója szerint emberről emberre csak szoros, közvetlen érintkezés útján terjed, cseppfertőzéssel, tüdőpestisben a lappangási idő jellemzően egy-három nap.

A megelőzés legbiztosabb eszközei a tapasztalatok szerint a gyors bejelentés, a kontaktkutatás, a rágcsáló- és bolhairtás, valamint az elhullott vadállatok és a mormotahús elkerülése. A gócokban oltással is védekeznek: az Altaj köztársaság tisztifőorvosának 2026-os határozata a kos-agacsi járás teljes, két évnél idősebb lakosságának beoltását írja elő.

Mi várható?

A WHO közlése szerint kockázatbecslését frissíti, ha több információ áll rendelkezésre. Ez előrejelzés, nem tény: a végleges kép attól függ, közzéteszik-e Moszkvában a laboratóriumi vizsgálatok eredményét. Egy korábbi eset azt mutatja, hogy a szakértői figyelmeztetéseket érdemes komolyan venni. Eric Bertherat, a WHO pestisszakértője 2005-ben azt jósolta, hogy a kongói kitörés feltételei hamarosan újra előállnak, 2006-ban pedig a WHO már száz gyanús tüdőpestises halálesetről számolt be az országból.

Mit tudunk Magyarországról?

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) nyilvános anyagai között pestisre vonatkozó, nyilvános készenléti tervet nem találtunk, és az irkutszki esetről sem jelent meg hivatalos magyar kockázatértékelés. A cseh egészségügyi miniszter ezzel szemben nyilvánosan közölte, hogy figyelik a helyzetet, és kapcsolatban állnak az illetékes hatóságokkal.

Érdemes elkülöníteni a két betegséget, amelyet a magyar sajtó egyaránt pestisnek nevez. A nyáron a román és horvát állományokban terjedő kiskérődzők pestise juhokat és kecskéket érintő vírusos állatbetegség, amelynek semmi köze a Yersinia pestis baktériumhoz.

A Polkorrekt véleménye

Ha egy pestiskutató intézet dolgozója hal meg tüdőgyulladásban, és utána kétszáz embert visznek el megfigyelésre, akkor a „ne higgyenek a szóbeszédnek” nem válasz, hanem kibúvó. Suratban harminckét évvel ezelőtt az elhallgatás és a pánik együtt okozott több százmillió dolláros kárt és négyszázezer menekülőt, nem maga a baktérium. Az irkutszki hétköznapi embernek ugyanúgy joga van tudni, mi történt a szomszéd kórházban, mint a Kremlnek eldönteni, mit mond róla. Ami pedig minket illet: a magyar népegészségügyi hatóság is tehetné nyilvánossá, mi a terve arra az esetre, ha egy ilyen gyanú egyszer nem Szibériában, hanem a közelünkben merül fel.

Források

1. WHO: WHO guidelines for plague management: revised recommendations for the use of rapid diagnostic tests, fluoroquinolones for case management and personal protective equipment for prevention of post-mortem transmission, 2021, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK571125
2. Роспотребнадзор, Республика Алтай: Сотрудники Роспотребнадзора и Алтайской противочумной станции получили прививку от чумы (a tisztifőorvos 2026-os határozatáról), 2026. február 27., https://04.rospotrebnadzor.ru/index.php/component/content/article/44-epid-otdel/20530-27022026.pdf
3. CDC: Fatal Laboratory-Acquired Infection with an Attenuated Yersinia pestis Strain, Chicago, Illinois, 2009, MMWR, 2011, https://stacks.cdc.gov/view/cdc/248498/cdc_248498_DS1.pdf
4. CDC: Plague: Maps and Statistics, https://www.cdc.gov/plague/maps-statistics/index.html
5. CDC: Human Plague: Transmission from person to person, tájékoztató, 2026. április, https://cdc.gov/plague/media/pdfs/2026/04/325612-A_Human-Plague_040126_508.pdf
6. Bertherat, E. et al.: Plague Reappearance in Algeria after 50 Years, 2003, Emerging Infectious Diseases, 2007, 13(10), 1459-1462, https://doi.org/10.3201/eid1310.070284
7. Balakhonov, S. V. et al.: A Case of Human Plague in Kosh-Agach Region of the Republic of Altai in 2015, Проблемы особо опасных инфекций, 2016/4, 51-55, https://doi.org/10.21055/0370-1069-2016-4-51-55
8. Montana State University: The Surat plague (esettanulmány), https://montana.edu/historybug/yersiniaessays/godshen.html
9. Reuters / TimesLive: Explainer: What do we know about plague institute lab worker’s death in Russia, 2026. október 6., https://www.timeslive.co.za/news/world/2026-10-06-explainer-what-do-we-know-about-plague-institute-lab-workers-death-in-russia/
10. Reuters / The Star: Dozens quarantined in Siberia after plague institute lab worker dies, 2026. október 5., https://www.thestar.com.my/news/world/2026/10/05/dozens-quarantined-in-siberia-after-plague-institute-lab-worker-dies
11. AP / PBS: A Russian report says a worker at a Siberian plague research institute fell ill and died of an unknown cause, 2026. október 5., https://pbs.org/newshour/world/a-russian-report-says-a-worker-at-a-siberian-plague-research-institute-fell-ill-and-died-of-an-unknown-cause
12. Bernama / Anadolu: WHO following closely Russian lab worker’s death, 2026. október 6., https://bernama.com/en/world/news.php?id=2616324
13. Newsweek: Russia’s response to suspected plague outbreak under scrutiny, 2026. október, https://www.newsweek.com/russias-response-to-suspected-plague-outbreak-under-scrutiny-12523852
14. Al Jazeera: Russia denies imposing anti-plague measures after lab worker death, 2026. október 6., https://www.aljazeera.com/news/2026/10/6/russia-denies-imposing-anti-plague-measures-after-lab-worker-death
15. Meduza: Hospital in Russia’s Irkutsk region quarantined amid reports that a patient died of pneumonic plague, 2026. október 2., https://meduza.io/en/news/2026/10/02/hospital-in-russia-s-irkutsk-region-quarantined-amid-reports-that-a-patient-died-of-pneumonic-plague
16. Meduza: Kremlin tells Russians to ignore rumors of a possible plague outbreak in Siberia, 2026. október 5., https://meduza.io/en/news/2026/10/05/kremlin-tells-russians-to-ignore-rumors-of-a-possible-plague-outbreak-in-siberia-u-s-and-eu-officials-say-they-re-monitoring-the-situation
17. Novaja Gazeta Europe: В Иркутской области от чумы скончалась сотрудница противочумного НИИ, 2026. október 2., https://novayagazeta.eu/amp/articles/2026/10/02/v-irkutskoi-oblasti-ot-chumy-skonchalas-sotrudnitsa-protivochumnogo-nii-news
18. AKIpress: Bubonic plague kills two in Mongolia, 2019. május 4., https://akipress.com/news:619106:Bubonic_plague_kills_two_in_Mongolia
19. Sixth Tone: Two People Diagnosed With Plague in Beijing, Authorities Say, 2019. november, https://www.sixthtone.com/news/1004840/two-people-diagnosed-with-plague-in-beijing%2C-authorities-say