Letelepedési kötvény és makaói magángép: mit tudunk, és mit nem
2017. június 9-én, pénteken bérelt luxusgép landolt a ferihegyi repülőtér magángép-terminálján, amelyről Habony Árpád, Orbán Viktor tanácsadója és Demján Sándor nagyvállalkozó szállt le. A Flightradar adatai szerint a gép Makaóból érkezett, a Magyar Nemzet az utat a letelepedési kötvények hongkongi haszonélvezőivel hozta összefüggésbe. Kilenc évvel később a rendőrség nyomoz a program miatt, az utazás célját viszont a kutatás során egyetlen nyilvános irat sem igazolta.
A Polkorrekt végignézte, mit igazolnak a nyilvános feltárások és az ügyészi határozatról szóló beszámolók a gépről, a hongkongi cégekről és a kötvényprogramról. A program működéséről sok adat áll rendelkezésre, a makaói magángép útjáról viszont két egymásnak ellentmondó beszámoló létezik.
A letelepedési kötvény: így működött a program 2013 és 2017 között
A konstrukciót Rogán Antal kezdeményezte az Országgyűlés gazdasági bizottságának akkori elnökeként. A 444 szerint a törvénymódosító javaslatot 2012. október 27-én nyújtotta be. Az Európai Unión kívüli állampolgár 250, később 300 ezer euróért öt évre szóló magyar államkötvényt jegyzett, és ezzel tartózkodási, majd letelepedési engedélyhez jutott. A befektetők a pénz nagy részét öt év után visszakapták, az engedély viszont élethosszig érvényes maradt.
A kötvényeket nem az állam értékesítette közvetlenül. Nyolc közvetítő cég forgalmazta őket, amelyeket a parlament gazdasági bizottsága választott ki, és egy kivétellel mind offshore helyszínen működött. A Transparency International 2018-as feljelentését a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította, indoklása szerint a bizottság eljárásrendjére jogszabály nem tartalmazott előírást, ezért azt a testület maga alakíthatta ki.
A Transparency adatai szerint 2017 júniusának végéig 6621 letelepedési kötvényt adtak el, és a családtagokkal együtt 19 855 külföldi kapott magyar letelepedési engedélyt. A lezárás időpontját a források eltérően adják meg: a Direkt36 szerint a programot 2017 márciusában felfüggesztették, a 444 2026-os cikke szerint a közvetítők június végéig adtak el kötvényt. A különbséget egyik anyag sem magyarázza.
Az állam mérlege vitatott. A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest 2018-as tanulmánya szerint a program legalább 21 milliárd forint többletköltséget okozott a devizakötvényes finanszírozáshoz képest, az Európai Beruházási Bank hiteleihez mérve pedig megközelítőleg 30 milliárdot. Az Államadósság Kezelő Központ ezzel szemben azt közölte, hogy 2013 és 2017 között több mint 9,6 millió eurót, közel 3 milliárd forintot takarított meg a Prémium Euró Magyar Állampapírhoz képest. Az eltérés okát a nyilvános anyagok nem magyarázzák meg.
A közvetítők haszna még kevésbé egyértelmű. A Transparency szerint a cégek akkori árfolyamon 60 milliárd forintnyi, közpénzből származó nyereséget könyvelhettek el, a G7 2018 decemberi számítása pedig mai árfolyamon 162 milliárd forintnyi bevételt említ. A két szám nem ugyanazt méri: az egyik nyereség, a másik bevétel. A Kúria 2018-ban kimondta, hogy a közvetítők kötvényjegyzéseit nyilvánosságra kell hozni.
A hongkongi szál: amit a feltárások igazolnak
A kínai ügyfeleknek a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) értékesített, amely a bizottságtól kapta az engedélyt. A Magyar Nemzet feltárása szerint a legtöbb hasznot hozó szolgáltatási díj viszont a hasonló nevű, hongkongi Hungary State Special Debt Management (HSSDM) cégnél csapódott le, amelyet 2012. december 4-én, a vonatkozó jogszabály hatálybalépése előtt négy nappal jegyeztek be. A 444 összefoglalója szerint a HSSDM tulajdonosa három, Brit Virgin-szigeteki cég. A Direkt36 szerint a közvetítők befektetőnként 40 és 60 ezer euró közötti szolgáltatási díjat kértek.
Habony Árpád neve a magángép előtt és után is feltűnik ennek a körnek a közelében. 2016 júniusában a 444 azt írta, hogy Habony és barátnője nevére hongkongi helikopteres városnézést foglaltak, a foglaláshoz pedig egy hongkongi bankár e-mail-címét használták.
A bankár neve a HSSDF egyik hivatalos dokumentumán szerepel, Rogán Antal pedig korábban a kajmán-szigeteki cég egyik tulajdonosaként nevezte meg. Lázár János akkori miniszter szerint lehet személyes ismeretség Habony és a bankár között, a kötvényekről szóló döntésnek viszont nincs köze Habonyhoz. Bánki Erik, a gazdasági bizottság akkori elnöke a 444 szerint azt mondta, hogy Habonynak soha nem volt befolyása arra, ki kaphat forgalmazási lehetőséget.
2017 decemberében a Direkt36 a hongkongi cégnyilvántartásra hivatkozva azt írta
Habonynak Hongkongban is van cége, az Asia Frontier Limited. Habony 2015. április 15-én csatlakozott a céghez igazgatóként, és ő az egyetlen részvényese. A cég titkára a C&B Wise Consultants, amely a HSSDM titkári teendőit is ellátja, az Asia Frontier pedig a kinevezés napján ugyanabba a szobába tette át a székhelyét, ahol a titkárcég irodája működik.
A Direkt36 hangsúlyozza, hogy ez önmagában nem bizonyít együttműködést, mert az ilyen titkárcégek sok ügyfelet szolgálnak ki. Habony a Direkt36 megkeresésére nem válaszolt. Az Asia Frontier a megjelenés után közleményt küldött, amely tagadja, hogy a cég tevékenysége bármilyen módon összefüggne a magyar állammal vagy a kötvényközvetítőkkel. A közlemény szerint a titkárcég több mint 500 vállalkozásnak biztosít székhelyet ugyanazon a címen.
Mit bizonyít a makaói magángép a letelepedési kötvényről?
A gép érkezését fotók és járatadat igazolják. A Magyar Nemzet pénteken fényképezte le, ahogy Habony és Demján ugyanarról a Bombardier Global 6000-esről száll le. A 444 szerint a gépen Demján két jogi szakértője is ült, egyikük a Demján és Csányi Sándor közös cégének, a Gránit Pólus Groupnak a jogi alelnöke. A lap Csányit utasként nem nevezte meg.
A Demján-csoport jogi vezetője a Magyar Nemzet megkeresésére azt írta, hogy a csoport folyamatban lévő magán üzleti tárgyalásairól nem ad felvilágosítást, ő maga pedig soha nem foglalkozott a letelepedési kötvényekkel. Habony a megkeresésre nem válaszolt. Az újságírók nem látták kijönni az épületből, a Hír TV szerint pedig helikopterrel távozott a reptérről.
Hat nappal később a 444 más képet rajzolt. A lap több független forrásra hivatkozva azt írta, hogy Habony talán valóban kötvényezett Délkelet-Ázsiában, Demján társasága viszont más ügyben járt kint, és nem Habonnyal együtt. A 444 értesülése szerint a közismerten nagy pókerjátékos Demján két napot töltött szórakozással a kaszinóiról ismert Makaón, Habony pedig szinte stopposként került a gépre, mert Demján meghívta. A lap szerint Demján korábban is hazahozott magyar ismerősöket, köztük Bajnai Gordont és Matolcsy Györgyöt.
A két beszámoló egymásnak ellentmond, és a kutatás során egyikhez sem találtunk nyilvános iratot: sem utaslistát, sem bérleti szerződést, sem hongkongi tárgyalásról szóló jegyzőkönyvet. Ezért a gép csak azt igazolja, hogy Habony és Demján egy járattal tért haza, azt viszont nem, hogy Habony a kötvényügyben utazott. A Magyar Nemzet az időzítést is jelentősnek tartotta, mert június végén zárult le az offshore cégtulajdonok olcsó legalizálását lehetővé tévő adóamnesztia.
Ami papíron is megvan: az ügyészi határozat
A program elszámoltathatóságáról a legfontosabb irat a Központi Nyomozó Főügyészség 2018-as határozata, amelyről a G7 számolt be. A Transparency International hivatali visszaélés gyanújával tett feljelentést a gazdasági bizottság két elnökének eljárása miatt, az ügyészség viszont elutasította. Indoklása szerint jogszabály nem kötelezte a bizottságot arra, hogy az általa nem javasolt cégek kérelméről formális határozatot hozzon, a kérelmező cégeket pedig eljárási szabály híján ügyfélként sem kellett kezelni.
A G7 által kiperelt iratok szerint a bizottság elnöke több esetben egy személyben döntött arról, hogy melyik cég kérelme kerül a testület elé. A G7 értékelése szerint az ügyészség ezzel nem megcáfolta, hanem megerősítette a feljelentés lényegét: a politikai testület szubjektív szempontok szerint döntött, csakhogy semmilyen jogszabály nem kötötte. Ligeti Miklós, a Transparency akkori jogi igazgatója szerint formailag nem kifogásolható az ügyészség álláspontja, a lényeg viszont elsikkadt, mert az állam átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű cégeknek juttatott tetemes közpénzt.
Letelepedési kötvény: a 2026-os nyomozás és a nyitott kérdések
A Transparency International 2026 júliusának végén újabb feljelentést tett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. A beadványt Ligeti Miklós, a szervezet akkori jogi igazgatója írta, akit szeptember közepén alkotmánybíróvá választottak. A feljelentés a Legfőbb Ügyészségről a Központi Nyomozó Főügyészségre, onnan a Budapesti Rendőr-főkapitányságra került, amely előbb feljelentéskiegészítést rendelt el, majd nyomozást. A 444 szeptember 17-i cikke szerint a rendőrség más részletet nem közölt, azt sem, hogy pontosan mikor indult a nyomozás.
A kormányváltás után a Transparency már nem a közvetítők kiválasztására, hanem a költségvetést ért legalább 21 milliárd forintos kárra építi az ügyet. A szervezet szerint semmi nyoma annak, hogy a gazdasági bizottság megpróbálta volna ellenőrizni, kik állnak a cégek mögött, a kötvények forgalmazásához pedig nem volt szükség offshore közvetítőkre, hiszen az Államadósság Kezelő Központ is értékesíthette volna őket. Az elévülés kérdésében a Transparency úgy érvel, hogy az ügy nem évült el, mert az állam 2022-ben még mindig kötvényeket váltott vissza, az utolsó évben 551,7 millió euró értékben. A szervezet szerint az elévülési idő öt év, súlyosabb esetben tíz.
A nyilvános anyagokból több kérdésre nincs válasz. A Transparency szerint a közvetítő cégek tényleges tulajdonosainak, vagyis a valódi haszonhúzóknak a kilétét kizárólag büntetőeljárási eszközökkel lehet megállapítani. A rendőrség nem közölt ütemezést, ezért a nyomozás időtartama és kimenetele nyitott, azt pedig a források nem tisztázzák, hogy a hongkongi, kajmán-szigeteki és Brit Virgin-szigeteki cégek iratait a hatóság külföldről be tudja-e szerezni.
A Polkorrekt véleménye
A letelepedési kötvény 19 855 külföldinek hozott élethosszig érvényes letelepedési engedélyt, a költségvetésnek pedig a Transparency számítása szerint legalább 21 milliárd forintba került, miközben az offshore közvetítők milliárdos bevételhez jutottak. Hogy a makaói gép Habony Árpádot kötvényügyben vagy stopposként hozta haza, azt a papírok nem döntik el, azt viszont igen, hogy kilenc évvel a program lezárása után sem tisztázott, kik húztak hasznot belőle. A hétköznapi ember, akinek az adójából fedezték a program veszteségét, joggal várja el, hogy a nyomozás megnevezze a haszonhúzókat, és kiderítse, jogszerű volt-e, amit tettek. Ha ez elmarad, a program a magyar közélet egyik legkényelmesebb titka marad.
Források
- Direkt36: Viktor Orbán’s advisor has a company in Hong Kong, in the very same room as businesses connected to Hungary’s residency bond programme, 2017. december 13., direkt36.hu
- 444: Rejtélyes magángép Ferihegyen: együtt érkezett Makaóból Habony Árpád és Demján Sándor, 2017. június 14., 444.hu
- 444: Habony stopposként került a bérelt magánrepülőre, amivel Demján kártyázni volt Makaón, 2017. június 20., 444.hu
- 444: Habony Árpád helikopterrel menekült el az újságírók elől, 2017. június 17., 444.hu
- 444: Hongkongi helikopteres túra köti össze Habony Árpádot a magyar letelepedési kötvények egyik offshore forgalmazójával, 2016. június 29., 444.hu
- 444: Lázár: Az lehet, hogy az érintett üzletember és Habony Árpád között van személyes kapcsolat, 2016. június 29., 444.hu
- Telex (G7): Rogánék nem vétettek a letelepedési program szabályai ellen, mert nem voltak szabályok, 2018. április 5., telex.hu
- Telex (G7): Döntött a Kúria, nyilvánosságra kell hozni az offshore cégek letelepedési kötvényjegyzéseit, 2018. július 4., telex.hu
- Telex (G7): Fiktív kötvényekkel is üzleteltek a letelepedési programban, amely 162 milliárdot hozott a Fidesz-közeli offshore cégeknek, 2018. december 21., telex.hu
- Telex (G7): A letelepedési kötvényprogrammal a kormány mindent megvalósított, ami ellen a Fidesz küzdött, 2018. október 8., telex.hu
- HVG: Harmincmilliárd forintot buktunk a letelepedési államkötvényeken, 2018. október 8., hvg.hu
- 444: Idén 110 milliárd forint körül kell fizetnie a magyar államnak a letelepedési kötvények után, 2020. január 21., 444.hu
- 444: Nyomoz a rendőrség a letelepedési kötvények miatt, miután a Transparency hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, 2026. szeptember 17., 444.hu
- Magyar Nemzet: Kötvények: újabb offshore cég tűnt fel, [dátum ellenőrizendő], magyarnemzet.hu
