Erasmus visszatérése: mennyit ér valójában a magyar gazdaságnak

Az Erasmus visszatérése ezen a héten kétszer is főszereplő lett: szerdán az Európai Unió Törvényszéke elutasította hat magyar egyetem keresetét, egy héttel korábban pedig Ursula von der Leyen bejelentette az újranyitást. Arról viszont alig esik szó, mennyibe került az adófizetőknek a kizárás, és mit hoz a gazdaságnak a visszatérés.

A nyilvános adatok alapján a válasz kevésbé egyértelmű, mint amennyire a hivatalos örömhírek sugallják.

Hol tart most az Erasmus visszatérése?

Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szeptember elején azt közölte, hogy a korlátozással érintett 21 egyetem már érvényes Erasmus mobilitási pályázattal rendelkezik a 2026/2027-es tanévre. A tárca szerint az Erasmus ezzel visszatérhet ezekre az intézményekre is.

Jogilag viszont még nem zárult le az ügy. Az Európai Bizottság 4,2 milliárd euró, vagyis 1531 milliárd forint kohéziós forrás felszabadítását javasolta, és vele együtt az Erasmus+ és a Horizont Európa program újranyitását. Az uniós állam- és kormányfők októberben szentesíthetik a javaslatot, ezért az Erasmus újraindulása ettől a döntéstől is függ. A Bizottság elnöke szerint a Magyar Péter vezette kormány lépései a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügyében elegendők a visszatéréshez. [BELSŐ LINK]

Mennyibe került a kizárás az adófizetőknek?

Az uniós Tanács 2022 decemberében úgy határozott, hogy az Európai Bizottság nem vállalhat új jogi kötelezettséget a kekvákkal és az általuk fenntartott intézményekkel. A korlátozás az Erasmus+ és a Horizont Európa programot egyaránt érintette, a már futó projektekre viszont nem terjedt ki. A Telex tudósítása szerint 2024 őszétől egyik modellváltó egyetemről sem indulhattak diákok Erasmus-cserére, a kizárás pedig 21 magyar és egy osztrák egyetemet sújtott.

A kekva-ügy a szélesebb jogállamisági feltételességi eljárás része volt, amelyben három magyar operatív program kohéziós forrásainak 55 százalékát zárolták. A Pénzcentrum szerint az előző kormány a tárgyalások elakadása miatt 2024 és 2025 végén is egy-egy milliárd eurót, együtt mintegy 730 milliárd forintot véglegesen elvesztett. Az egyetemek kizárása ennek a vitának az egyik leglátványosabb következménye lett.

A kormány a hiányt hazai adófizetői pénzből próbálta pótolni. A 2024-ben indított Pannónia Ösztöndíjprogram első szakaszára tízmilliárd forintot költött, a másodikra újabb tízmilliárdot tervezett, a 2026-os pályázati felhívás keretösszege pedig ismét tízmilliárd forint a központi költségvetésből.

A Pannóniát nehéz egyenesen összevetni az uniós diákcsereprogrammal. A hivatalos közlések szerint az első szakaszban 8115 fő mobilitását támogatták, ebben azonban az oktatók és a kutatók is benne vannak. A Tempus Közalapítvány szerint a 2022-es Erasmus+ mobilitási pályázatokon a felsőoktatási intézmények közel 26 millió eurót nyertek, amely több mint tízezer hallgatói, oktatói és munkatársi mobilitást tesz lehetővé. Ez 365 forintos árfolyammal számolva nagyjából 9,5 milliárd forint, vagyis nagyságrendileg annyi, mint a Pannónia első szakaszának költsége. Az időszakok és a lefedett mobilitások köre nem azonos, ezért az összevetés csak nagyságrendi. A lényeges különbség a fizető személye: az Erasmust az uniós költségvetés állja, a Pannóniát a magyar adófizető.

Mit hozhat az Erasmus visszatérése a gazdaságnak?

A hatás három csatornán érhet el a gazdaságig, de mindegyiknél más az adatok minősége.

Költségvetés: uniós pénz hazai helyett, ha a kormány így dönt

Az Erasmus visszatérése csak akkor tehermentesíti a költségvetést, ha a Pannónia Ösztöndíjprogram kiadásai csökkennek. Az oktatási tárca viszont azt közölte, hogy a program nem feltétlenül szűnik meg: tervben van az újragondolása és kiterjesztése valamennyi felsőoktatási intézményre. A Pannónia ugyanakkor többet ad a kizárt hallgatóknak, mint az uniós keret: a hosszabb külföldi tanulmányokra havi 350-400 ezer forintot fizet, és nemcsak uniós tagállamokba engedi utazni a hallgatókat. Ha a kormány mindkét rendszert fenntartja, fennáll a kockázata annak, hogy a hétköznapi ember adójából olyan mobilitást is támogat, amelyet uniós pénz már fedez.

Kutatás: a Horizont Európa kára

A modellváltó egyetemek már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizont Európa kutatási együttműködéseiben. Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter szerint a külföldi partnerek a jogi bizonytalanság miatt kerülték a magyar kutatókat. A hazai finanszírozású HU-RIZONT program nem tudta pótolni azt a nemzetközi kapcsolatrendszert, amelyet a Horizont biztosít. A károk összesített nagyságáról nem találtunk nyilvános, ellenőrizhető számot.

Munkaerőpiac: az Erasmus-diplomások előnye

Az Európai Bizottság 2014-es Erasmus Impact Study-ja szerint a külföldön tanult végzettek feleannyi eséllyel válnak tartósan munkanélkülivé, és öt évvel a diploma után 23 százalékkal alacsonyabb a munkanélküliségi rátájuk. A tanulmány regionális elemzése szerint ez az előny országok szintjén Magyarországon és Portugáliában a legnagyobb, a kelet-európai diákok pedig 83 százalékkal csökkentik a tartós munkanélküliség kockázatát.

Az eredmény erős érv, de nem bizonyít ok-okozati kapcsolatot. A szakirodalom is jelzi, hogy az eddigi válaszok önbevalláson alapuló felmérésekre épülnek, az Erasmus Impact Study kérdőíveit pedig 2013-ban indították.

Miért nem végleges az Erasmus visszatérése?

A Törvényszék szerdai ítélete szerint a korlátozás jogszerű volt. A bíróság a felperesek egyetlen érvét sem fogadta el, és rendszerszintű problémát állapított meg, mert a magyar szabályozás nem zárja ki megfelelően az összeférhetetlenséget.

A Tanács határozata külön kitért arra, hogy ez az Erasmus+ esetében a hallgatók kiválasztását is befolyásolhatja. Az ítélet ellen a közlésétől számított két hónapon és tíz napon belül jogkérdésben fellebbezni lehet. Az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó, nagyjából 2,2 milliárd eurós, vagyis mintegy 800 milliárd forintos kohéziós forrásról külön eljárás folyik, a Bizottság a magyar lépésekről később tárgyal.

A jövőre nézve is marad feltétel. Az Európai Parlament kulturális bizottsága 24 igen szavazattal és egy tartózkodással azt javasolta, hogy a 2028-tól 2034-ig tartó ciklusban 47 milliárd euró jusson az Erasmus+ programra, ami mintegy 17 ezer milliárd forint. A Bizottság eredeti javaslata 40 milliárd euró volt. A képviselők a forrásokat a jogállamiság és az átláthatósági normák betartásához kötnék, amit az EUobserver a magyar egyetemek múltbeli helyzetére tett egyértelmű utalásnak tekint. A bizottsági jelentésről még a plenáris ülésnek kell szavaznia.

Mit nem tudunk?

A nyilvános források alapján több kulcskérdésre nincs válasz:

• Nem találtunk becslést arról, mekkora gazdasági kárt okozott a kizárás, és mennyit hoz vissza az újranyitás.
• Nem derül ki, hogy a 2027-es költségvetésben marad-e a Pannónia Ösztöndíjprogram tízmilliárdos kerete.
• Nem ismert, hány diák indulhat a 21 érintett egyetemről a 2026/2027-es tanévben.

Ezekre az adatokra a Tempus Közalapítványnak, az oktatási tárcának és a Központi Statisztikai Hivatalnak van rálátása, ezért az ő adatközlésük dönti el, hogy a visszatérés számszerűen mennyit ér.

A Polkorrekt véleménye

A kekva-rendszer miatt a magyar diákok évekre elvesztették az Erasmust, a pótlék számláját pedig a hétköznapi ember adójából fizették: az első szakaszban tízmilliárd forintot, 2026-ra újabb tízmilliárdot. A Törvényszék szerdai ítélete megerősítette, hogy az uniós korlátozás mögött rendszerszintű összeférhetetlenségi kockázat állt, nem brüsszeli rosszindulat. A Tisza-kormány joggal hozza vissza az Erasmust, de addig adós marad a válasszal, amíg nem mondja meg, mi lesz a Pannóniával, és mennyit takarít meg belőle a költségvetés. A kormány megváltozott, az adófizető joga az elszámoláshoz viszont nem.

Források

1. 1. Portfolio (Magyarország): Ursula von der Leyen: 4,2 milliárd euró felszabadítását javasoljuk Magyarország számára, 2026. szeptember 23., link
   2. egov.hu hírlevél (Magyarország): Újabb EU-s forrásokat nyitna meg Magyarország előtt az Európai Bizottság, 2026. szeptember 27., link
   3. HVG, EUrologus (Magyarország): Brüsszel feloldana Magyarországnak 4,2 milliárd eurót, az Erasmus+ és a Horizon Europe ismét elérhető lesz, 2026. szeptember 23., link
   4. Eduline (Magyarország): Lannert Judit: visszatér az Erasmus minden magyar egyetemre, 2026. szeptember 4., link
   5. Telex (Magyarország): Szeptembertől visszatérhetnek a modellváltó egyetemekről diákok az Erasmus-programba, 2026. május 29., link
   6. Pénzcentrum (Magyarország): Megküldte a levelét a magyar kormány Brüsszelnek: több mint 4 milliárd euró sorsa a tét, 2026. szeptember 9., link
   7. Tempus Közalapítvány, Erasmus+ nemzeti iroda: Pannónia Ösztöndíjprogram intézményi pályázati felhívás, 2026, link
   8. Eduline (Magyarország): Nem jön ki a matek: nagyságrendekkel kevesebben utaztak a 10 milliárdos Pannónia-ösztöndíjjal, mint Erasmussal, 2026. február 24., link
   9. Pénzcentrum (Magyarország): Fellélegezhetnek a hallgatók: 2023-ban még biztosítottak a keretek az Erasmus+ pályázatokra, 2023. január 11., link
   10. Átlátszó (Magyarország): Elégedettek az Erasmusból kizárt egyetemek a Pannónia Ösztöndíjprogrammal, 2025. július 4., link
   11. HVG (Magyarország): Mit tud a Pannónia ösztöndíj, amely Orbán szerint jobb, mint az Erasmus?, 2024. október 15., link
   12. Eduline (Magyarország): Tanács Zoltán: évről évre tízmilliárdokkal szeretnék növelni az oktatásra és az innovációra szánt összeget, 2026. szeptember 29., link
   13. Európai Bizottság: Erasmus Impact Study confirms EU student exchange scheme boosts employability and job mobility (IP/14/1025), 2014. szeptember 22., link
   14. Erasmus Impact Study, regionális elemzés (Main results in a nutshell), az Erasmus+ török nemzeti irodájának oldalán, link
   15. Springer Nature: könyvfejezet a nemzetközi kreditmobilitás és a végzettek elhelyezkedésének kapcsolatáról, link
   16. EUobserver (Belgium): Zuzanna Stawiska: Az EP-képviselők 47 milliárd eurós új Erasmus+ forrást szavaztak meg, miközben a takarékos államok az uniós költségvetés csökkentését kérik, 2026. szeptember 29., [FORRÁS: EUobserver cikk – link beszerzendő]