Népszabadság újraindulása: kik fizetik a következő két évet?
2026. október 8-án, pontosan tíz évvel a megszüntetése után újraindul a Népszabadság online lapként és nyomtatott hetilapként. A Népszabadság újraindulása azonban egy megválaszolatlan kérdéssel indul: a kiadó közleménye szerint a lap két évnyi működéséhez elegendő forrást a bejelentéskor még bejegyzés alatt álló 4Sight Media Group Zrt. adja, de azt nem közölte, kik állnak mögötte és honnan van a pénz. A nyilvános cégadatokból egy hatmillió forint alaptőkéjű részvénytársaság rajzolódik ki, négy tulajdonossal, akik közül az egyik észt cég.
A 4Sight alapító okiratát, a kiadó cégkivonatát és az észt cégnyilvántartás adatait a Polkorrekt közvetlenül nem látta, ezekről a Telex és a Media1 beszámolója alapján írunk. Közvetlenül a brit cégnyilvántartást és a kiadó közleményének szövegét ellenőriztük.
A Népszabadság újraindulása: mit közölt a kiadó
A Népszava 2026. szeptember 24-én tette közzé a Népszabadság újraindulásáról szóló bejelentést. Eszerint az új Népszabadság kiadója a Liberty Press Kft., amely a Jelen és a Népszava kiadói jogaival is rendelkezik.
A társaság 90 százalékos tulajdonrésze a 4Sight Media Group Zrt.-hez kerül, 10 százalékát Tóth Ákos főszerkesztő birtokolja, aki az egykori lapnál főszerkesztő-helyettes volt. A főszerkesztő helyettesei Lakner Zoltán, Szabó Brigitta, Varga Dóra és Horváth Gábor lesznek. Az online kiadás az nszo.hu címen érhető el, a hetilap a hét fő témáit járja körül, és a Népszava tartalmai is megjelennek benne.
A kiadó azt is közölte, hogy a médiacsoportot négy magyar magánszemély alapította céges érdekeltségein keresztül, a nevüket azonban nem adta meg. A védjegy jogosultja, a Népszabadság Egyesület egyhangúlag engedélyezte a névhasználatot. A közlemény politikai várakozást is megfogalmaz: az ágazatot fojtogató állami befolyás csökkenése új piaci környezetet teremthet. Ez a kiadó előrejelzése, teljesüléséről ma még nincs mit mérni.
Hogyan szűnt meg 2016-ban a lap, és mi lett a kiadóval
A Mediaworks Hungary Zrt. 2016. október 8-án reggel 8 óra 40 perckor függesztette fel a Népszabadság megjelenését, a szerkesztőséget költözés közben érte a hír. A kiadó ideiglenes szüneteltetésnek nevezte a lépést, és gazdasági okokra hivatkozott. Közlése szerint a példányszám tíz év alatt 74 százalékkal esett, a lap pedig 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget halmozott fel. A HVG akkori értesülése szerint a döntést nem a Mediaworks, hanem az osztrák tulajdonos, a Vienna Capital Partners hozta meg.
Tizenhét nappal később, október 25-én a Mediaworks új tulajdonoshoz került: az Opimus Press Zrt. megvásárolta, amelyet a sajtó Mészáros Lőrinchez közeli érdekeltségként írt le.
A Mediaworks közleménye szerint azért erre az ajánlattevőre esett a választás, mert vállalta a felfüggesztett lap újraindításának komoly megvizsgálását. Az újraindítást végül senki nem valósította meg. A Mediaworks 2018-ban a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA része lett. A Népszabadság visszatérése ezért tíz év után nemcsak lapindítás, hanem tulajdonosi kérdés is.
A mostani kiadói közlemény szerint a lapot 2016-ban az akkori tulajdonos az Orbán-kormánnyal összejátszva szüntette meg. Ez a mostani kiadó állítása, a Mediaworks annak idején gazdasági döntésként írta le a lépést. A Polkorrekt nem talált olyan hatósági vagy bírósági dokumentumot, amely a két álláspont közül bármelyiket eldöntené. A WMN felidézi, hogy a Népszabadság a megszüntetés előtt beszámolt Rogán Antal akkori miniszter helikopterezéséről, de nyilvános irat nem mutatja, hogy ennek köze lett volna a döntéshez.
A Népszava adóssága és a tulajdonosváltás
Az újrainduló Népszabadság kiadói háttere a Népszava megvásárlásával együtt épült fel. A Népszava kiadója 2019 óta Leisztinger Tamás érdekeltségi körébe tartozott, hirdetési bevételeinek jelentős részét a 444 szerint állami vagy államközeli hirdetők adták, amelyek 2025-ben elmaradoztak. A Mediaworks 2026 májusában azért mondta fel a nyomdai és terjesztési szerződést, mert a Népszava kiadója a HVG közlése szerint több mint 340 millió forint tartozást halmozott fel. A Mediaworks állítása szerint januárban megállapodtak a törlesztés átütemezéséről, de a kiadó ezt nem tartotta be. A Népszava utolsó nyomtatott száma május 28-án jelent meg, azóta csak online olvasható.
A Liberty Press augusztus 19-én vette át a Népszavát működtető XXI. Század Média Zrt.-t. A tulajdoni arányokat a közlemény nem tartalmazta. Az újrainduló Népszabadság szempontjából ez azért lényeges, mert a Népszava kiadója az új csoport része lesz. Németh Péter, a lap addigi főszerkesztője a Media1-nek úgy nyilatkozott, tudomása szerint a Leisztinger-féle Konthermo Zrt. 20 százalékban maradt tulajdonos, 80 százalékot a Liberty Press szerzett. A leépítés mértékéről a források eltérő adatot közölnek: a 444 szerint a stáb közel harminc százalékától váltak meg, az Index több mint harminc munkatárs elbocsátásáról ír.
Vető Balázs, a Népszava kiadójának vezérigazgatója szeptember 24-én az Indexnek azt mondta, hogy a cégnél az átadás-átvétel zajlik, évekre visszamenőleg áttekintik a pénzügyi és jogi kötelezettségeket. Emiatt a Mediaworks felé fennálló adósság rendezéséről konkrétumot nem tudott mondani. Az adósság rendezésének módjáról ma nincs nyilvános információ.
https://nepszava.hu/3333456_ujraindul-a-nepszabadsag
Négy cég, hatmillió forint alaptőke, két évnyi működés
A Telex az E-cég Betekintés adatbázisban látható alapító okirat alapján írta meg a 4Sight Media Group Zrt. tulajdonosait. Három magyar és egy észt cég birtokolja: a LaboCorp Group Kft., a Well Management Kft., az L és K Holding Kft. és a tallinni Fisherman’s OÜ. Az okiratot 2026. szeptember 8-án írták alá, az alaptőke hatmillió forint, amelyet a négy tulajdonos egyenlő arányban fizetett be. A vezérigazgató Vető Balázs, akinek a neve az észt tulajdonosnál is vezetőként szerepel.
A LaboCorp Group többségi tulajdonosa Laborc Sándor. A céget üzletviteli tanácsadásra jegyezték be, 2025-ben 132 millió forint árbevétele és 1,9 millió forint nyeresége volt. Kisebbségi tulajdonosa a londoni LCG Capital Ltd. A brit cégnyilvántartás szerint ezt a társaságot 2024. augusztus 27-én jegyezték be, menedzsmenttanácsadással foglalkozik, egyetlen tisztségviselője van, a nyilvántartott tényleges tulajdonosa pedig Laborc Sándor, legalább 75 százalékos részesedéssel.
A Media1 szerint ez a Laborc Sándor nem azonos a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatójával, hanem annak fia. A brit nyilvántartás adatai a Media1 által megadott életkorral egyeznek, a családi kapcsolatot viszont önálló dokumentum nem igazolja, és a kiadó nem nyilatkozott róla. Az apa múltja nem az ifjabb Laborc felelőssége, és nyilvános adat sincs arra, hogy bármi köze lenne a lap szerkesztéséhez. A kérdés kizárólag azért merül fel, mert a tulajdonosi háttér átláthatóságáról szól.
A Well Management Kft. mérnöki tevékenységgel és műszaki tanácsadással foglalkozik, tulajdonosa az Opten adatai szerint a szlovák FLP HEKTOR s.r.o. A Media1 szerint az ügyvezetője Wonschina Gábor. A cég 2025-ben közel 270 millió forint árbevétel mellett 85 millió forint veszteséget termelt, egy évvel korábban 15 millió forint nyereséggel zárt. A Telex szerint a NAV a napokban lezárt egy végrehajtási eljárást a társasággal szemben, az eljárás okát és kimenetelét azonban a lap nem közölte.
Az L és K Holding Kft. tulajdonosa és ügyvezetője Krnács Péter Pál.
A cég az elmúlt években nem termelt érdemi árbevételt, a 2025-ös beszámolóját nem adta le. A 24.hu információi szerint, amelyeket a Telex idéz, Krnács a Vető Balázs alapította Forrás Társadalomkutató Alapítvány vezetői között szerepel. A negyedik tulajdonos, a Fisherman’s OÜ a 24.hu információi szerint mindössze egy euró tőkével alakult Észtországban. Ezt az adatot a Polkorrekt az észt cégnyilvántartásban egyelőre nem tudta ellenőrizni. Az Origo, egy kormányközeli lap a Media1-re hivatkozva azt is közölte, hogy a Liberty Press múltjában több végrehajtási eljárás, köztük NAV-os és fizetési meghagyásból eredő is megjelent.
Vető Balázs a Médiapiacnak elmondta, hogy ő maga is az egyenlő arányban részesedő négy tulajdonos egyike. Szerinte a történet 2023-ban kezdődött, amikor Krnács Péter megkereste. Laborc Sándort és Wonschina Gábort Krnácson keresztül ismerte meg, ők az üzleti életben dolgoztak együtt. Vető szerint már az áprilisi választások előtt érdekelte őket a politika alakulása. Állítása szerint a lapot sem párt, sem politikus, sem politikai alapítvány, sem politikához köthető gazdasági szereplő nem támogatja, közvetve sem, a tulajdonosok pedig „munkából és vállalkozói jövedelemből” finanszírozzák. A Klubrádiónak azt mondta, a lap előfizetésből, online tartalmakból és hirdetésből tervez bevételt, állami vagy egyéb támogatással nem számol.
A Telex szeptember 24-én jelezte, hogy megkereste a tulajdonosokat azzal a kérdéssel, miből fedezik a kétéves működést, és hogyan találtak egymásra. A Polkorrekt a cikk lezárásáig nem talált nyilvános adatot arra, mekkora összeget jelent a Népszabadság újraindulásához ígért két évnyi forrás, és az a tulajdonosok mely vagyonából származik.
Mi ismert és mi nem a Népszabadság újraindulása mögött
A Népszabadság újraindulásáról szóló kiadói ígéretek előrejelzésnek számítanak, nem ténynek. Vető Balázs a Médiapiacnak azt mondta, hogy a tulajdonosok két évnyi működést biztosítanak, hároméves üzleti tervvel dolgoznak, és az első évben senki nem számít nyereségre. Ígérete szerint a Szerkesztőségi Statútumot nyilvánosságra hozzák, és ha a cégcsoportban valaha nem piaci forrás jelenne meg, azt közzéteszik. Az év végére kialakuló szerkezetben a nepszava.hu önálló arculattal működne tovább, a nyomtatott Népszava tartalmai pedig a Népszabadság hetilapjában jelennének meg.
Amit ma nem tudunk: kik a 4Sight Media Group végső tulajdonosai a négy cég mögött, és mekkora a két évre szóló forrás. Nem tudjuk, hogyan rendezik a Népszava több mint 340 millió forintos adósságát a Mediaworks felé. A Liberty Press korábbi tulajdonosairól a 444 azt írta, hogy Lakner Zoltán, Krajczár Gyula és Tóth Ákos voltak, most a 90 százalék a 4Sight-hoz kerül, és a kilépők feltételeiről nincs nyilvános adat. A 4Sight bejegyzését a bejelentés után a Polkorrekt nem tudta megerősíteni, a Szerkesztőségi Statútum szövegét pedig nem találta meg.
A Polkorrekt véleménye
Egy lap hitelességét nem a mottója adja, hanem az, hogy az olvasó tudja, ki áll mögötte. A Népszabadság tíz éve egyik napról a másikra tűnt el, most pedig a függetlenséget ígérő kiadó indul úgy, hogy a két évre szóló pénz forrását nem nevezi meg. Aki statútummal és átláthatósággal kampányol, az első naptól tegye közzé, kik állnak a hatmillió forintos alaptőkéjű cég mögött, és mibe kerül a Népszava adóssága. Ugyanez a mérce jár a kormányközeli médiaholdingoknak is, a hétköznapi olvasótól pedig senki ne várja el, hogy előre megbízzon bárkiben.
Források
- Népszava: Újraindul a Népszabadság (a kiadó közleménye), 2026. szeptember 24.
- Telex: Kik állnak az újrainduló Népszabadság mögött?, 2026. szeptember 24.
- Media1: Ők állnak a Népszabadság visszatérése mögött, 2026. szeptember 24.
- 444: Újra lesz Népszabadság, 2026. szeptember 24.
- Index: Újraindul a Népszabadság, 2026. szeptember 24.
- Portfolio: Tíz év után újraindul a Népszabadság, 2026. szeptember 24.
- Klubrádió: „Ez egy 2026-os Népszabadság lesz” (Vető Balázs interjúja), 2026. szeptember 24.
- Médiapiac: Így építik újra a Népszabadságot, Vető Balázs szerint nincs politikai megrendelő, 2026. szeptember 29.
- Origo (kormányközeli lap): Kiderült, kik állnak az újrainduló Népszabadság mögött, 2026. szeptember
- Companies House (Egyesült Királyság): LCG Capital Ltd, cégszám 15918878, áttekintés, tisztségviselők, ellenőrző személyek, lekérdezés: 2026. szeptember 29.
- K-Monitor Adatbázis: Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója 2007. december 17. és 2009. augusztus 31. között, lekérdezés: 2026. szeptember 29.
- Népszava: Új tulajdonosa van a Népszavának (a kiadó közleménye), 2026. augusztus 19.
- HVG: Új tulajdonosa van a Népszavának, 2026. augusztus 19.
- 444: Eladta Leisztinger a Népszavát, már nem Németh Péter a főszerkesztő, 2026. augusztus 19.
- Media1: Tulajdonost váltott a Népszava, új főszerkesztőt és vezérigazgatót is bejelentettek, 2026. augusztus 19.
