Alkotmánybírósági válság: Határozatképtelenné vált a testület Sulyok Tamás ügyében

Súlyos intézményi válság alakult ki az Alkotmánybíróságon, miután hét alkotmánybíró egyszerre jelentett be kizárási okot Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványával összefüggésben.

A lépés következtében a 15 tagú testület határozatképtelenné vált, így Polt Péter elnök kénytelen volt levenni a hétfőre tervezett sürgősségi tárgyalást a napirendről.

A kialakult helyzet előzménye az volt, hogy Sulyok Tamás – a Tisza-kormány által kilátásba helyezett alkotmánymódosítási törekvésekre válaszul – az Alaptörvény-módosítások korlátainak értelmezését kérte a testülettől, abban bízva, hogy a döntés védelmet nyújthat számára az elmozdítással szemben.

A 444.hu értesülései szerint azonban a testületen belül napok óta feszült vita zajlott. Szabó Marcel alkotmánybíró kezdeményezésére hat további bíró csatlakozott ahhoz az állásponthoz, hogy az indítvány érdemi elbírálásra alkalmatlan, és a testületnek nem szabad beavatkoznia a politikai erőtérbe. A magukat kizáró bírák ezzel a tiltakozással kívánták elkerülni a részvételt a politikai indíttatásúnak ítélt döntéshozatalban.

Politikai és jogi patthelyzet

A testületen belüli megosztottság látványos: miközben a hét távol maradó bíró a testület semlegességét féltette, a Polt Péter elnök által képviselt kisebbség a beadvány tárgyalása mellett érvelt. Elkészült egy olyan határozati tervezet is, amely Sulyok Tamásnak adott volna igazat, kimondva, hogy az Alaptörvény konkrét személyre szabott módosítása eljárási szabályszegésnek minősülne. A hét bíró döntése azonban a határozatképességhez szükséges tízfős létszámot is ellehetetlenítette, így az érdemi döntés lehetősége meghiúsult.

Sándor-palota: Tudomásul vették a döntést

Az Alkotmánybíróság hivatalosan is megerősítette a napirendről való levételt, hivatkozva a hét bíró által bejelentett személyes és közvetlen érintettségre. Sulyok Tamás köztársasági elnök a Sándor-palota kommunikációs igazgatóságának tájékoztatása szerint tudomásul vette az alkotmánybírók döntését.

A kialakult helyzetet a jogi szakértők az Alkotmánybíróság történetében egyedülálló, súlyos szervezeti válságként értékelik, amely tovább mélyíti a politikai bizonytalanságot az államfő sorsa körül.