Három hónap felfüggesztettet kapott egy osztrák idősek otthonából posztoló, muszlimellenes kijelentéseket tevő férfi

Gyűlöletbeszéd miatt ítélt el a bécsi bíróság egy 73 éves, Budapesten született férfit, aki az osztrák szabadságpárti (FPÖ) EU-s képviselő, Petra Steger Facebook-oldalán tett közzé muszlimellenes bejegyzéseket.
A vádlott, aki évtizedek óta Ausztriában él és osztrák állampolgár, a bíróságon „büszke magyarként” hivatkozott magára, miközben azt állította, csak véleménynyilvánítási jogával élt.
A poszt és a jogi következmények
A vádlott a közösségi médiában a muszlimok kitoloncolását követelte, azt állítva, hogy a bevándorlók kizárólag azért érkeztek Ausztriába, hogy lehúzzák az országot. Az incidensre az Otthon Ausztriában elnevezésű oldal hívta fel a figyelmet, amely a hasonló, közösség elleni uszításnak minősülő kommentek miatt tett feljelentést.
A bírósági tárgyaláson a férfi a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva ártatlannak vallotta magát, azonban a bíró rámutatott, hogy a megfogalmazott kijelentések már túllépik a legitim véleménykifejezés határait.
„Büszke magyar” – de osztrák állampolgár
A tárgyaláson érdekes párbeszéd alakult ki a bíró és a vádlott között a bejegyzés végén szereplő „HU” rövidítés kapcsán. A férfi büszkén vállalta, hogy az Magyarországot jelöli, dicsérve a magyar kormány migrációs politikáját és a határkerítést. A bíró erre szarkasztikusan megjegyezte, hogy „azért mégiscsak felvette az osztrák állampolgárságot”. A bíró a döntés indoklásakor egy tükörpéldával világított rá az eset súlyára, és megkérdezte a férfit, hogyan érezne, ha ugyanezt a stílust és érvelést valaki a magyarokkal szemben alkalmazná.
A bíró a valódi megbánás hiánya miatt végül három hónap felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a vádlottat.
Az előzmények és a bírósági tanulság
A vádlott, aki 1970 óta él Ausztriában és 40 évig taxisofőrként dolgozott, a muszlim közösséggel kapcsolatos negatív tapasztalataival és a televíziós hírekből vett félelmeivel próbálta magyarázni radikális kijelentéseit. A bíró rövid válasza – miszerint akkor valószínűleg más csatornát kellene néznie – jól tükrözi a bíróság álláspontját, miszerint a személyes tapasztalatok nem jogosítanak fel senkit egy teljes közösség elleni gyűlöletkeltésre. A jogerős ítéletet a vádlott – egészségi állapotára hivatkozva – tudomásul vette, így nem fellebbezett az elmarasztalás ellen.





