Kanadai parlamenti jelentés: Határozatlan időre kizárnák a mentális betegeket az asszisztált halálból

Új, mérföldkőnek számító parlamenti bizottsági jelentés látott napvilágot Kanadában, amely javasolja, hogy az ország eutanáziaprogramját (MAID) határozatlan időre ne terjesszék ki azokra a személyekre, akiknek egyedüli alapbetegségük mentális eredetű.
A 98 oldalas dokumentum a kanadai törvényhozás egyik legvitatottabb kérdését érinti, amelynek megoldása alapjaiban határozhatja meg az ország életvégi politikájának jövőjét.
A MAID-program kiterjesztésének kálváriája
Az orvosi segítséggel történő életvégi döntés (Medical Assistance in Dying – MAID) tíz éve van jelen a kanadai jogrendben, ám a mentális betegségekkel való kiegészítése folyamatos diplomáciai és etikai harcok tárgya. A mostani jelentés célja az, hogy irányt mutasson: vajon Kanada egyáltalán elinduljon-e a kiterjesztés útján, amelyet eddig már kétszer is elhalasztottak. Mark Carney miniszterelnök kormánya korábban jelezte, hogy a következő lépésekről szóló döntést szigorúan ezen szakértői jelentés megállapításaira alapozza.
Tudományos aggályok és éles belső ellentétek
A bizottság jelentése kifejezetten elismeri, hogy a kérdésben gyökeresen eltérő perspektívák léteznek. A szakértők meghallgatásakor a leggyakrabban visszatérő érv az volt, hogy Kanada egészségügyi rendszere – különösen a mentálhigiénés ellátás terén – jelenleg nem rendelkezik azzal a kellő kapacitással és egyenlő hozzáféréssel, amely egy ilyen súlyos program biztonságos implementációjához elengedhetetlen lenne.
A jelentés azonban nem volt mentes a belső konfliktusoktól. A bizottság több tagja, köztük Kristopher Wells albertai szenátor, nyíltan bírálta a folyamatot. Wells szerint a jelentés alapjaiban hibás és elfogult, mivel a testület döntően azokat a tanúvallomásokat emelte ki, amelyek ellenzik a program bővítését.
A szenátor szerint a rossz adatokból csak rossz következtetések születhettek, így a jelentés megbízhatósága is kérdéses.
A szakértők figyelmeztetése: a javulás kiszámíthatatlan
Dr. Sonu Gaind, a Torontói Egyetem professzora, aki a bizottság előtt tett tanúvallomást, élesen bírálta a kiterjesztés ötletét. A szakember rámutatott, hogy a mentális betegségek esetében az orvosok nem képesek megjósolni, mikor válik egy állapot visszafordíthatatlanná vagy gyógyíthatatlanná. Szerinte egy érmefeldobás is pontosabb eredményt adna, mint a klinikai jóslás a mentális betegségek javulásának esélyeiről.
Kiemelte, hogy a kiterjesztéssel Kanada gyakorlatilag halált biztosítana olyan öngyilkossági krízissel küzdő embereknek, akik megfelelő kezeléssel még teljes életet élhetnének.
Jogi csaták és alkotmányos kihívások
Miközben a politikusok a halasztásokról vitáznak, az érintettek már jogi úton keresik a megoldást. Claire Brousseau, egy 49 éves torontói nő, aki bipoláris zavarral és poszttraumás stressz szindrómával (PTSD) küzd, pert indított a mentális betegségek kizárása ellen. Brousseau azzal érvel, hogy a mentális betegek kirekesztése az asszisztált halálból alkotmányellenes, és diszkriminatív. A BBC-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy minden egyes halasztás a szenvedés valós idejű elnyújtását jelenti.
A jelenlegi jogi helyzet szerint a MAID-kérelmek mintegy 5%-a végződik eutanáziával Kanadában, a kérelmezők 96%-a pedig olyan gyógyíthatatlan beteg, akiknél a halál előre látható volt (többnyire rákos betegek). A fennmaradó 4% azoké, akiknek állapota súlyos és gyógyíthatatlan, de haláluk nem volt közvetlen.
Társadalmi támogatottság és politikai jövő
Bár a kanadai társadalom 77%-a támogatja az asszisztált halált, amint a kérdés a mentális betegségekre szűkül, a támogatottság drasztikusan, 42%-ra esik vissza. A kormánynak július 11-ig kell válaszolnia a bizottság ajánlására. Amennyiben a kormány a halasztás mellett dönt, úgy új törvényjavaslatot kell benyújtania, ám a végső szót valószínűleg a Legfelsőbb Bíróság mondja majd ki, mivel a jelenlegi mentális kivétel alkotmányossága elleni peres eljárások elkerülhetetlenül oda fognak vezetni.





