Munkaerőpiaci katasztrófa: Évente 50 ezer dolgozó tűnik el, miközben a magyar cégek teljesen lemaradtak az MI-forradalomról

Súlyos, több irányból érkező válság – vagy ahogy a szakértők fogalmaznak: a „tökéletes vihar  – kapujába érkezett a magyar munkaerőpiac.

A Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Joint Venture Szövetség gazdasági csúcstalálkozóján a vállalati vezetők arra figyelmeztettek, hogy a demográfiai hanyatlás, a krónikus létszámhiány és a digitalizáció elutasítása már nem a távoli jövő riogató jóslatai, hanem a mindennapok húsbavágó valósága.

Évente egy kisvárosnyi dolgozó esik ki a rendszerből

A konferencián elhangzott adatok szerint Magyarországon évente megközelítőleg 50 ezerrel több munkavállaló hagyja el a munkaerőpiacot (főként nyugdíjazás miatt), mint ahány fiatal belép oda. Ahogy a népesebb generációk elérik a nyugdíjkorhatárt, miközben a születésszámok drasztikusan csökkennek, ez a szakadék az évtized végére még tovább mélyülhet.

„A munkaerőpiaci vihar nem közeledik, hanem már régen itt van”

– figyelmeztetett Zakor Sándor, a Prohuman Csoport igazgatósági elnöke, hozzátéve, hogy a toborzási nehézségek már szinte minden gazdasági szektort térdre kényszerítenek.

Európai sereghajtók vagyunk a munkahelyi mesterséges intelligenciában

Bár a közbeszédben a mesterséges intelligenciát (MI) gyakran a munkaerőhiány csodafegyvereként emlegetik, a magyar vállalatok egyelőre képtelenek kiaknázni a technológia adta lehetőségeket.

Míg a magyarok a magánéletükben szívesen kísérleteznek az MI-eszközökkel, a munkahelyeken siralmas a helyzet: a hazai munkavállalóknak mindössze 1,3%-a használja a mesterséges intelligenciát a napi munkája során, miközben az európai átlag 15,5%. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az utolsó helyen áll az európai rangsorban.

A szakértők ugyanakkor kiemelték: az MI önmagában amúgy sem oldaná meg a fizikai munkaerőhiányt. Hajnalka Csorbai, a Joint Venture Szövetség elnöke rámutatott, hogy az irodai dolgozók hatékonyságának növelése nem fog több embert teremteni a gyártósorok mellé vagy a logisztikai raktárakba.

A közepes jövedelem csapdája és a rugalmatlan oktatás

Nagy Elek, az MKIK elnöke szerint a magyar gazdaság elakadt a közepes jövedelem csapdájában, amiből csak a termelékenység és a hozzáadott érték radikális növelésével lehet kitörni. Szingapúr, Tajvan és Dél-Korea példáját felhozva hangsúlyozta, hogy a sikeres ázsiai gazdaságok a tudásba, az oktatásba és az innovációba való masszív befektetésekkel jutottak előre.

Ezzel szemben a magyar oktatási rendszert komoly kritikák érték a csúcstalálkozón, amiért nem készíti fel a fiatalokat a gyorsan változó gazdasági környezetre. A szakemberek szerint nem a lexikális tudás, hanem az olyan puha készségek (soft skills) hiányoznak, mint:

• a folyamatos alkalmazkodási készség,
• a problémamegoldó gondolkodás,
• az önálló tanulás és a csapatmunka.

Mivel a közoktatás reformja csak hosszú évek után hozna eredményt, a gyors beavatkozást a felnőttképzés jelentené. Jelenleg azonban a magyarok alig 9,6%-a tanul a munkája mellett, ami szintén az Európai Unió egyik leggyengébb mutatója.

Egészségesebb idősek, robotok és a vendégmunkás-kérdés

Bozsonyi Károly, a Neumann János Egyetem rektorhelyettese egy másik égető problémára hívta fel a figyelmet: az X generáció (az 1960-as és 1970-es évek szülöttei) adja a hazai munkaerőpiac gerincét, ám ők öt éven belül tömegesen mennek nyugdíjba, a helyükre lépő Z generáció pedig létszámban messze elmarad tőlük.

A megoldás az idősebb munkavállalók hosszabb távú foglalkoztatása lenne, ehhez viszont az egészségügyre nem szociális kiadásként, hanem kulcsfontosságú gazdasági befektetésként kellene tekinteni.

A kieső munkaerőt a cégek jelenleg kétféleképpen próbálják pótolni:

• Külföldi munkavállalók: Sok szektorban (például a tejiparban vagy a gyártásban) már most is elengedhetetlenek a vendégmunkások. A vállalatvezetők arra figyelmeztettek, hogy a külföldi dolgozók politikai okokból történő túlzott korlátozása jövőbeli beruházások elmaradását okozhatja.
• Automatizáció és robotika: A negyedik ipari forradalom már zajlik, a robotizáció felgyorsítása pedig elkerülhetetlen a versenyképesség megőrzéséhez.

Magyarország elkövetkező évtizede azon múlik, milyen gyorsan képes fejleszteni az emberi tőkét. Az idő sürget, a döntés pedig már nem opció, hanem a túlélés záloga.