Botrány Hágában: Azonnali hatállyal felfüggesztették az ICC szexuális zaklatással vádolt főügyészét

Botrány Hágában: Azonnali hatállyal felfüggesztették az ICC szexuális zaklatással vádolt főügyészét

Súlyos morális és szervezeti válságba sodródott a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC), miután a testület hétfői közleményében bejelentette: azonnali hatállyal felfüggesztették hivatalából Karim Khan főügyészt.

A döntés a vele szemben felhozott, szexuális visszaélésekkel kapcsolatos vádak hivatalos vizsgálatának lezárultáig marad érvényben, a végső szót pedig a bíróság részvevő államainak közgyűlése fogja kimondani.

A bíróság tájékoztatása szerint a drasztikus lépést az ENSZ Belső Felügyeleti Szolgálatának (OIOS) átfogó jelentése, a beszerzett bizonyítékok, az írásbeli beadványok, valamint egy független, ad hoc szakértői testület jogi tanácsai alapozták meg.

Bár a hivatalos dokumentumokat a testület szigorúan bizalmasan kezeli, diplomáciai források szerint az ICC végrehajtó bizottsága belsőleg már megállapította, hogy Khan súlyos kötelességszegést követett el, és hivatalos javaslatot tettek a végleges eltávolítására. A főügyész egyébként a botrány elmélyülése miatt már tavaly önkéntes szabadságra vonult.

Kényszerítés az irodában: A nyomozás részletei

A Karim Khan körüli zaklatási ügy még 2024-ben robbant ki, amikor az AP hírügynökség feltárta: a főügyészt azzal vádolják, hogy egyik női asszisztensét hosszabb időn keresztül szexuális kapcsolatra kényszerítette. Khan a kezdetektől fogva következetesen tagadta, hogy bármilyen etikai vagy jogi szabályszegést elkövetett volna.

A háttérben azonban súlyos bizonyítékok gyűltek össze. A The New York Times információi szerint az ENSZ nyomozói egyértelmű bizonyítékokat találtak arra, hogy a főügyész „nem konszenzusos szexuális kapcsolatba” lépett az alárendelt alkalmazottal. Bár a bíróság bírái első körben úgy ítélték meg, hogy ezek a megállapítások nem merítik ki a büntetőjogban elvárt minden kétséget kizáró bizonyítottság szintjét, a belső eljárás idén áprilisban újult erővel folytatódott. A kiegészítő bizonyítékok és a felek újbóli meghallgatása után a bíróság vezetése végül tarthatatlannak ítélte Khan pozícióban maradását.

Háborús elfogatóparancsok és nemzetközi szankciók árnyékában

Karim Khan felfüggesztése globális politikai hullámokat vet, hiszen hivatali ideje alatt a Nemzetközi Büntetőbíróság a világ legbefolyásosabb vezetőivel szemben adott ki elfogatóparancsokat, ami miatt a főügyész folyamatosan a nemzetközi viták kereszttüzében állt.

2023 márciusában az ICC elfogatóparancsot adott ki az orosz elnök és Marija Lvova-Belova gyermekjogi tisztviselő ellen, az ukrajnai gyermekek jogellenes elhurcolásának vádjával. Moszkva a vádakat elutasította, humanitárius evakuációnak minősítve az akciót.

2024 novemberében a bíróság a Gázai övezetben elkövetett háborús bűnök miatt az izraeli miniszterelnök és Joav Gallant akkori védelmi miniszter letartóztatását rendelte el. Netanjahu a döntést „abszurdnak és hamisnak” nevezte.

Mivel sem Oroszország, sem Izrael nem ismeri el az ICC joghatóságát, az intézkedéseknek főként politikai súlya volt.

Ugyanakkor az Egyesült Államok – amely szintén nem tagja a bíróságnak – tavaly közvetlen szankciókat vezetett be Karim Khan ellen. Washington ezzel torolta meg, hogy az ügyész engedélyezte az afganisztáni háború során elkövetett amerikai katonai visszaélések vizsgálatát, valamint alaptalannak és politikailag motiváltnak nevezte a szövetséges Izrael vezetői ellen kiadott hágai határozatokat. Khan bukása így az ICC nemzetközi hitelességére is mérhetetlen csapást mér.

 

 

 

Farkas Eszter