Fordulat a hazai természetkezelésben: A vadgazdálkodás kerül a fókuszba a vadászat helyett

A klímaváltozás közvetlen hatásai és a krónikus vízhiány elkerülhetetlenné teszik, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők szorosan összedolgozzanak.

Ennek eredményeként a puszta vadásztatás helyett egyre inkább a tudatos vadgazdálkodásra helyeződik át a hangsúly – nyilatkozta Boros Ferenc, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek.

A vármegyében a fő bevételi forrást az őz, a mezei nyúl és a fácán jelentik, ám az idei szaporulat egyelőre még nem látható pontosan. A korábban aggodalomra okot adó őzelhullások hátterében valószínűleg a klímaváltozás és a szárazság állt, de a közelmúltban indított környezetvédelmi kezdeményezések – köztük a „Vizet a tájba!” program – már pozitív változást hoztak.

A vadászok visszajelzései alapján olyan csatornákban is megjelent a víz, amelyek az elmúlt években teljesen kiszáradtak. A felmelegedés és az enyhe telek ugyanakkor negatívan hatnak a vadállományra, az agancsfejlődési időszak lerövidülése miatt csökken a trófeák súlya.

Idén ugyan már több mint 1500 trófeát bíráltak el a vármegyében, de kiemelkedő, 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került a rendszerbe.

Új kihívások: Elnyúló üzekedés és a nyúlmyxomatózis

A klímaváltozás a vadak viselkedését is alaposan megváltoztatta, ami új szakmai kihívások elé állítja a szakembereket.

A korábban július végére és augusztus elejére datálható üzekedési időszak jelentősen elnyúlt, és már június közepén kezdetét veszi. Az elnyúló időszak miatt a gidák nagyon eltérő korúak, ami megnehezíti az őzgidamentési programokat, hiszen a mezőgazdasági termelőktől nem várható el, hogy ilyen hosszú ideig szüneteltessék a kaszálást. Idén azonban a növényzet kisebb tömege miatt a gazdák eleve kivárnak a vágással, ami most kifejezetten segíti az őzgidák és a fácáncsibék túlélési esélyeit.

A nyúlmyxomatózis vírus őszi felfutása után a téli enyhe lehűlés hatására alábbhagyott a fertőzés, így az elhullás szerencsére csak szigetszerűen jelentkezett, nem pusztította ki a teljes állományt. A Soproni Egyetemmel közösen végzett kutatástól és vérmintavételektől a szakemberek azt várják, hogy igazolni tudják a nyúlállományban idővel kialakuló természetes rezisztenciát.

A mezei nyulak esetében a fő feladatot jelenleg a vadkárvédelem jelenti.

Ezt a problémát a vadásztársaságok már nem kilövéssel, hanem preventív módon, villanypásztorok telepítésével és különböző kémiai szerek alkalmazásával igyekeznek megoldani.

Pályázati milliók a vízhiány leküzdésére

Idén először a vármegyei szervezetek saját maguk dolgozhatták ki a területükre szabott vadgazdálkodási pályázati rendszert. Békés vármegyében egy mintegy 29 millió forintos keretösszeg állt rendelkezésre 80 százalékos támogatási intenzitás mellett, amelyet két fő célterületre fókuszáltak.

Az elsődleges és legfontosabb irányvonal a krónikus vízhiány kezelése és az itatóberendezések beszerzése lett, amelynek keretében a vadászok az erdőgazdálkodókkal és a termelőkkel egyeztetve helyezik el az itatóvályúkat. A második célterület a hivatásos vadászok mindennapi munkáját támogató eszközök biztosítása volt.

A vármegyében működő 84 vadászatra jogosult társaságból 66 nyújtott be anyagot, és végül 61 szervezet nyert el támogatást. A nyertesek a pénzből napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, valamint az állományfelmérést segítő kamerarendszereket és távcsöveket vásároltak.