Magyar Péter: A háború után az egész Európai Unió vissza fog térni az olcsóbb orosz gázhoz
A háború lezárását követően az Európai Unió egésze várhatóan vissza fog térni az olcsóbb orosz energiához a gazdasági versenyképesség megőrzése érdekében – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök a Rzeczpospolita lengyel lapnak adott interjújában.
A kormányfő Donald Tuskkal folytatott egyeztetései után hangsúlyozta a pragmatikus, árérzékeny energiapolitika fontosságát, de emellett kitért a tervezett belpolitikai igazságügyi reformokra, valamint az ukrán-magyar kapcsolatok rendezésének kőkemény feltételeire is.
Változatlan földrajz és a drága cseppfolyósított gáz
A miniszterelnök az MTI által szemlézett interjúban kiemelte, hogy a Tisza Párt választási győzelmét követően a geopolitikai és földrajzi realitások nem változtak meg. Bár a magyar nemzet felhatalmazást adott az új kabinetnek az energiaforrások lehető legszélesebb körű diverzifikációjára, a beszerzéseknél a nyersanyagok ára továbbra is döntő tényező marad.
Magyar Péter rámutatott, hogy a Balti-tengeren, valamint a Lengyelországon és Szlovákián keresztül szállítható cseppfolyósított gáz (LNG) jelenleg jelentősen drágább, mint a Romániából, Oroszországból vagy Ausztriából érkező vezetékek tartalma.
Közölte, hogy szerdai tárgyalásukon lengyel hivatali partnere, Donald Tusk ígéretet tett arra, hogy mindent megtesz a gázár csökkentéséért a lengyel ajánlat versenyképessége érdekében, ám a végeredmény nagyban függ a piaci mozgásoktól is. A kormányfő megerősítette, hogy a diverzifikáció érdekében új interkonnektorok építését tervezi Magyarország.
Arra a kérdésre, hogy az uniós irányvonalnak megfelelően három év múlva teljesen leállítja-e az ország az orosz gáz és kőolaj vásárlását, a miniszterelnök határozott nemmel felelt. Véleménye szerint a konfliktus lezárása után az uniós energiapolitika gyökeresen megváltozik, és a versenyképesség, valamint a földrajz kényszerítő ereje miatt az egész EU vissza fog térni az orosz gáz beszerzéséhez.
Két hét múlva indulhat az Alaptörvény módosítása
A belpolitikai terveket érintve Magyar Péter bejelentette, hogy a kormány akár már két héten belül elindíthatja az Alaptörvény módosítását. Ez az intézkedéssorozat az első lépése lesz annak a folyamatnak, amelynek végén a miniszterelnök megfogalmazása szerint
„messzire kell küldeni” az államfőt, valamint az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökét.
A lengyelországi kormányváltás tapasztalataira reflektálva a kormányfő elmondta, hogy Varsóban azért nem tudták érdemben elszámoltatni az előző vezetést, mert a lengyel ügyészségben és az alkotmánybíróságban a korábbi rendszer emberei maradtak. Magyar Péter leszögezte, hogy Magyarországon ez másképp fog történni. Hangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének megőrzése előtt el kell távolítani a politikai bábukat a rendszerből, különben nem érnek el valós eredményt.
Új fejezet Ukrajnával, de szigorú feltételekkel
A magyar-ukrán kapcsolatok jövőjét firtató kérdésre a miniszterelnök megerősítette, hogy Budapest elismeri és támogatja Ukrajna jogát a területi integritás és a függetlenség megőrzésére. Ugyanakkor felhívta a figyelmet Magyarország speciális helyzetére, amelyet az ukrajnai magyar kisebbség létezése határoz meg.
Magyar Péter szerint a kárpátaljai magyarság jelenleg nélkülözi az alapvető jogait a nyelvhasználat, a kultúra és az önkormányzati autonómia terén. Kijelentette, hogy kormánya készen áll egy teljesen új fejezetet nyitni a kétoldalú kapcsolatokban, ám ennek elengedhetetlen, úgynevezett sine qua non feltétele a kisebbségi jogok teljes körű és megnyugtató rendezése. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a jogfosztottság felszámolása nélkül Magyarország nem fogja támogatni Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását.
