Sulyok Tamás az Alaptörvényre és az esküjére hivatkozva utasította vissza Magyar Péter ultimátumát
A Publicus Intézet felmérése szerint egymillió szavazót veszített Fidesz a legutóbbi választások óta, amelyen a Tisza Párt szerzett kétharmados győzelmet, közel 3,4 millió szavazatot begyűjtve.
Magyar Péter új miniszterelnök az Országgyűlés alakuló ülésén elhangzott székfoglaló beszédében kemény tónusban követelte Sulyok Tamás köztársasági elnök távozását, és május 31-ig adott ultimátumot a lemondására.
Magyar Péter szerint az államfő alkalmatlan és méltatlan arra, hogy a törvényesség őre legyen Magyarországon, a Tisza-frakció pedig tapssal fogadta a miniszterelnök kemény üzenetét.
Sulyok Tamás az Indexnek adott interjújában egyértelművé tette, hogy nem bánta meg a hivatala elvállalását, és esküjéhez hűen nem tervezi a lemondását, mivel annak semmilyen jogi oka vagy alkotmányos indoka nincsen. Az államfő hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányos rendszerben a köztársasági elnöknek nincsen politikai programja, feladatait a hatályos Alaptörvény keretei között gyakorolja, és léte a nemzet közjogi, nem pedig politikai egységét fejezi ki.
Sulyok szerint az alkalmatlanság és méltatlanság kategóriái csupán politikai értékítéletek, amelyeket az alkotmány nem ismer, így politikai véleményekkel nem kíván foglalkozni.
Felesküdött az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köti őt a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. Éppen ezért, ameddig a hivatalának gyakorlása nem lehetetlenül el, eleget kíván tenni a vállalt megbízásának.
A köztársasági elnök kifejtette, hogy a választások után kialakult helyzetben komoly politikai igény jelent meg az államfői funkció újraértelmezésére, és ennek a szándéknak a személyén keresztül maga az intézmény került a célkeresztjébe. Bár elismeri, hogy legitim politikai törekvés lehet egy harminchat éve változatlan formában működő intézmény újragondolása, az európai és nemzetközi alkotmányos mérce alapján még a látszatát is kerülni kell annak, hogy egy jogalkotási folyamat burkolt célja egy már megválasztott közjogi tisztségviselő eltávolítása legyen. Egy parlamenti választás ugyanis a kormányról és a parlament összetételéről dönt, nem pedig a köztársasági elnök személyéről.
Az államfő adott alkotmányos tényező abban a pillanatban, amikor egy politikai erő választást nyer, és ebből következik az együttműködési kötelezettség is a kormány és az elnök között.
Az elnök kitért arra is, hogy Magyar Péter a találkozójuk alkalmával érvekkel próbálta meggyőzni őt a távozásról – felhozva többek között azt, hogy bizonyos kérdésekben korábban nem szólalt meg –, de Sulyok Tamás szerint a jogi helyzetében ezek nem olyan érvek, amelyek miatt egy esküjéhez hű államfő lemondhatna.
Kiemelte, hogy bár partner tud lenni bármilyen újraértelmezési folyamatban, az ő státuszát jelenleg a hatályos Alaptörvény határozza meg, nem pedig egy jövőbeli elképzelés arról, hogy milyen legyen a köztársasági elnöki funkció.
Az államfő reagált a korábbi passzivitását érintő bírálatokra is. A kampányidőszak alatti hallgatását azzal indokolta, hogy a köztársasági elnök minden megszólalása különösen érzékeny ilyenkor, és a pártatlanság megőrzése érdekében az ideális államfőnek csak nagy válságok idején szabad megszólalnia. A gyermekvédelem és a Szőlő utcai Javítóintézetben történt bántalmazások ügyében kifejtette, hogy közleményben vállalt szolidaritást az áldozatokkal, de amíg az illetékes hatóságok végzik a munkájukat, addig a köztársasági elnöknek nem feladata beavatkozni a folyamatban lévő eljárásokba.
A közvetlen államfőválasztás felmerülő kérdésével kapcsolatban Sulyok Tamás emlékeztetett a magyar közjogi berendezkedés sajátosságaira. A hazai rendszerben a köztársasági elnök a kormánytól és a parlamenttől függetlenül működik, nincs végrehajtó hatalma, feladata pedig az, hogy a politikai döntéseket közjogi keretbe foglalva alkotmányos rangot adjon nekik, miközben mindhárom hatalmi ággal együttműködik.
