Megszűnt az orosz-ukrán háború miatt elrendelt veszélyhelyzet

Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.

Az interneten elérhető Nemzeti Jogtár adatai szerint az elmúlt négy évben több mint 170 kormányrendelet született az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára” tekintettel kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.

Orbán Viktor korábbi miniszterelnök 2022. május 24-én, az ötödik Orbán-kormány megalakulásának napján jelentette be, hogy éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdet a kabinet a 2022. február 24-én kitört orosz–ukrán háború miatt. Az Országgyűlés azóta több alkalommal, legutóbb 2025 őszén hatalmazta fel a kormányt arra, hogy 180 nappal, 2026. május 13-áig hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet.

A Tisza Párt győzelmét hozó április 12-ei választás után Magyar Péter pártelnök – azóta miniszterelnök – először azt kérte a leköszönő Orbán-kormánytól, hogy május 31-éig hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet annak érdekében, hogy legyen idő a jogszabályok módosítására. Végül erre nem került sor,

helyette az Országgyűlés május 9-ei alakuló ülésén elfogadták a veszélyhelyzeti rendeletek törvényre emeléséről szóló jogszabályt.

A Tisza Párt képviselője, Melléthei-Barna Márton által jegyzett törvény május 14-én, a veszélyhelyzet megszűnésével lépett hatályba. A jogszabály – áttekintve a veszélyhelyzeti kormányrendeletek szabályozási tárgyköreit – egyes jogintézményeket átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként állapít meg.

A törvény egyebek mellett november 30-áig fenntartja azt a rendelkezést, miszerint a fagykár, illetve aszálykár sújtotta gazdálkodók, valamint a sertéstartók és sertéstenyésztők átmeneti időre fizetési moratóriumban részesülhessenek hitelszerződéseik után. A ragadós száj- és körömfájás betegség következményeivel érintett gazdálkodók pedig 2027. június 30-áig élhetnek fizetési moratóriummal.

Törvényi szintre emelkedett az a módosítás is, amely a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter kötelezettségévé teszi a javítóintézetekkel kapcsolatos irányítási feladatok ellátását.

Törvényben rögzítették a védett üzemanyagárat is:

a benzinkutakon a 95-ös benzint literenként legfeljebb 595 forintért, a gázolajat pedig legfeljebb 615 forintért értékesíthetik.

A jogalkotó törvényileg korlátozta az egyes termékkategóriákban alkalmazható kiskereskedelmi árrést. A drogériai termékek esetében is fennmarad az árrésstop, ugyanakkor az eltérő piaci viszonyokra tekintettel magasabb felső határt állapítottak meg.

Meghosszabbították a januári tartós hideg miatti rezsikedvezmény elszámolásának határidejét is.

A törvény szerint július 1-jétől továbbra is 0 százalék marad a reklámadó mértéke határozatlan időre.

A jogszabály általános érvényű követelményként deklarálja, hogy az üzlet működési engedélyének jogosultja köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megelőzze egyebek mellett a kábítószer-kereskedelmet, a kábítószer készítésének elősegítését, valamint a tudatmódosító anyaggal való visszaélést az üzlet területén. A rendőrség továbbra is jogosult lesz az üzlet ideiglenes bezáratására abban az esetben, ha megállapítja, hogy az üzlet területén szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény történt, amely miatt büntetőeljárás indult.

Az Orbán-kormány a koronavírus-járvány miatt 2020 tavaszán hirdetett veszélyhelyzetet, amely 2022. június 1-jén szűnt meg.

Az Alaptörvény három különleges jogrendi esetet rögzít: a hadiállapotot, a szükségállapotot és a veszélyhelyzetet. Mindhárom esetben a kormánynak rendeletalkotási joga van. A szabályok szerint a kabinet szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében hirdethet ki veszélyhelyzetet harminc napra.

A kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll.

(MTI)