Olajválság a Hormuzi-szorosban: Trump mentőakciója megoldás vagy újabb csapda?
Már kilenc hete tart a Hormuzi-szoros lezárása, és a válság végét egyelőre senki sem látja. Jelenleg közel 2000 kereskedelmi hajó és mintegy 20 000 tengerész vesztegel a Perzsa-öbölben. Miközben a kőolaj ára hordónként 108 dollár fölé emelkedett, az amerikai haditengerészet nagyszabású műveletbe kezdett.
Donald Trump hétfőn „humanitárius gesztusként” harangozta be az akciót, ám a szakértők szerint a terv matematikailag kivitelezhetetlen.
Hogyan vált a Hormuzi-szoros globális csatatérré?
A válság február 28-án robbant ki, amikor az Egyesült Államok és Izrael összehangolt légicsapásokat indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a 34 kilométer széles tengeri folyosót, amely a világ olajforgalmának negyedéért felel. A helyzetet tovább rontja az úgynevezett „kettős blokád”. Az amerikai flotta ugyanis nem engedi ki a perzsa tankereket, Irán pedig minden más hajó áthaladását megakadályozza.
Project Freedom: Kíséret helyett csak információmegosztás
Donald Trump május 3-án jelentette be a „Project Freedom” névre keresztelt műveletet. Bár a kormányzati kommunikáció kimentésről beszél, a Pentagon valójában óvatosabb. A hírszerzési források szerint ez nem egy klasszikus kísérőmisszió, csupán biztonsági sávok kijelölését és információmegosztást jelent. Jonathan Hackett nyugalmazott tiszt szerint a matematika nem hazudik: mindössze tizenkét amerikai hadihajó áll rendelkezésre, miközben naponta több mint száz hajónak kellene áthaladnia.
Rakétatüzek és lángoló tankerek az első napon
A művelet kezdete nem hozott megnyugvást, sőt, a feszültség tovább eszkalálódott. Bradley Cooper tengernagy jelentése szerint az amerikai erők több iráni gyorsnaszádot is megsemmisítettek. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Arab Emírségek (UAE) újabb agresszióról számolt be Fudzsejra környékén. Egy dél-koreai üzemeltetésű tanker kigyulladt a szorosban, a brit UKMTO pedig több találatot is rögzített. Az iráni külügyminiszter szerint az amerikai akció valójában csak elmélyíti a holtpontot.
Humanitárius válság a fedélzeteken
Míg a politika a stratégiai érdekekkel foglalkozik, a 20 000 rekedt tengerész élete közvetlen veszélybe került. A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) adatai szerint a hajókon kritikusan kevés az élelem és az ivóvíz. A tengerészek többsége dél-ázsiai származású, akik hónapok óta a drón- és rakétatámadások árnyékában élnek. Damien Chevallier, az IMO igazgatója szerint a modern korban nincs precedens ilyen mértékű tengeri veszteglésre.
Gazdasági következmények: Ki fizeti meg az árát?
A globális olajpiac azonnal reagált a bizonytalanságra. A Brent típusú kőolaj ára tartósan 100 dollár felett maradt, ami láncreakciót indított el a világgazdaságban.
- Emelkedő benzinárak: Az amerikai gallononkénti ár több mint egy dollárral nőtt.
- Dráguló élelmiszerek: A műtrágya alapanyagául szolgáló karbamid (urea) ára drasztikusan megugrott.
- Szállítási pótdíjak: Az Amazon és a FedEx már bevezette az üzemanyag-pótdíjat.
Milyen forgatókönyvek várhatóak?
Szakértők szerint négy lehetséges kimenetel létezik. A legoptimistább a fokozatos aknamentesítés és elrettentés, de ez is hónapokig tarthat. A legvalószínűbb azonban a tartós diplomáciai patthelyzet vagy a teljes katonai eszkaláció. Bármelyik valósul is meg, az energiapiac tartósan átalakul. A „Hormuzi-illeték” és a magas biztosítási felárak valószínűleg beépülnek a jövőbeli árakba. Összességében a világ szegényebb rétegei fizetik meg a Project Freedom és a szoros lezárásának árát.
53 százalékkal nőtt az Európába szállított nyersolaj ára a Hormuzi-szoros blokádja miatt
