„Magyar lehet Orbán puha verziója?”

A választásokon aratott elsöprő győzelem után Magyarország leendő miniszterelnöke ellentmondásos kijelentések sorával rukkolt elő Oroszországgal, az Európai Unióval és Ukrajnával kapcsolatosan. Magyar Péter beszélt arról, hogy Oroszországgal fenn kell tartani a pragmatikus viszonyt, prioritásként azonban az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatokat jelölte meg.

Támogatta az Ukrajnának megszavazott 90 milliárd eurós uniós hitel folyósítását, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ebben Magyarország nem vesz részt. Hogyan alakul a magyar külpolitika a jövőben? Milyen kapcsolatokat épít Magyar Péter Oroszországgal és Ukrajnával? Dmitrij Popov a Lenta.ru úsjágírója erről kérdezte Stier Gábort, a #Moszkvater.com» portál főszerkesztőjét, a Valdaj Klub szakértőjét.

– Mivel magyarázható Magyar Péter ilyen elsöprő sikere? Milyen társadalmi rétegeket sikerült megszólítania?

– A legtöbben ugyan szoros eredményre számítottak, ám a választás eredménye igazából csupán a győzelem arányát, a kétharmados többséget illetően igazán meglepő. Ez a szavazás valójában Orbán Viktorról szólt, és nem programokról. Így több mint három millió magyar Orbán Viktor ellen, és nem Magyar Péter mellett szavazott. A fiatalok egyszerűen belefáradtak Orbán Viktorba – a 30 év alattiak körében a Fidesz népszerűsége 10 százalék körül volt -, új arcra vágytak. A Fidesz elfáradt, és nem tudta megszólítani a megalakulása után születetteket. Annak ellenére, hogy éppen ezek a generációk kapták a mostani ciklusban a legtöbb szociális támogatást. Kialakult egy társadalmi pszichózis, trendi volt Orbán ellen szavazni. Olyan volt a helyzet, mint 1994-ben, amikor a városi vicc szerint egy körzetben akkor is az MSZP győzött volna, ha a későbbi kormányfő, Horn Gyula kutyáját indítják el.

– Vajon a választók Orbán Viktor és Magyar Péter küzdelmét ellentétes világnézetek összecsapásaként érzékelték?

– A fiatalok az ellenzék hamis narratíváját átvéve tényleg egy a feudalizmus és a modernitás, valamint Oroszország és Európa közötti választásként élték meg a történteket. Az egyre mélyebb válságba süllyedő Európa nekik még mindig inkább a hőn áhított Nyugatot jelenti, miközben a Fidesz Zelenszkij mellett az EU vezetését tette a plakátokra. Az idősebb generációk körében az elégedetlenség fő oka sokkal inkább az elmúlt négy évben gyenge kormányzati teljesítménye, benne mindenek előtt a 2023-ban elszabaduló és csak nagy nehézségek árán kezelt infláció, ezzel párhuzamosan a burjánzó korrupció, a párt elfáradása és a megújulás jeleinek elmaradása volt. Ezt azok közül is sokan látták, akik végül a Fideszre szavaztak, csak a kisebbik rosszként. A Fidesz közvélemény-kutatói azt a szociológiai változást sem ismerték fel, hogy 300 ezer fiatal szavazó jelent meg a rendszerben, míg közel 500 ezer idős ember meghalt.

– Mondhatjuk, hogy Magyar Péter lényegében teljhatalmat kapott?

– Így is fogalmazhatunk, azonban árnyalnám kissé a képet. Az arányok, tehát a kétharmados többség kialakulásában fontos szerepet játszott a győztest aránytalanul jutalmazó választási rendszer, amely szembefordult megvakult teremtőjével. Egy arányosabb választási rendszerben is a Tisza Párt győzött volna, azonban a Fidesz mandátumainak száma közel lenne a győztes, ám csak sima többséggel kormányzó Tiszáéhoz. A Fidesz azonban 2026-ban messze nem omlott úgy össze, mint 2010-ben az MSZP. A 2022-es eredményéhez képest veszített pár százezer szavazatot, de így is minden 10 szavazóból 4 őket választotta.

– Milyen szerepet játszott az ellenzék programjában a külpolitika?

– Míg Orbán Viktor a kampányban a geopolitikára, a háború és béke kérdésére, Ukrajnára, az Európai Unióra helyezte a hangsúlyt, és a biztonságot ígérte a bizonytalan nemzetközi helyzetben, addig Magyar Péter inkább a belpolitikára fókuszált. S mint látjuk, ez utóbbi sokkal jobban működött. Külpolitikai téren a Tisza mindenek előtt azt ígérte, hogy visszatéríti Magyarországot az európai fősodorba, és hazahozza a befagyasztott európai pénzeket. Emellett kijátszotta az „orosz kártyát”, és azt ígérte, hogy Orbánnal ellentétben nem lesz Oroszország „csicskája”, rendezi a viszonyt Ukrajnával. E lózungok egy része persze csak ígéret volt, hiszen a győzelem után például azonnal kijelentette, hogy pragmatikus viszonyra törekszik Moszkvával.

– Vannak-e nézeteltérések külpolitikai kérdésekben a győztes táboron belül?

– Magyar Péter pártja meglehetősen heterogén, és ez a pártot eddig összetartó közös ellenség eltűnése Orbán Viktor bukásával komoly gondokat okozhat. Főképp úgy, ha a gazdasági helyzet romlásával az ígéretek nagy részét sem tudják majd beváltani. Külpolitikai tekintetben egység van abban a tekintetben, hogy alkalmazkodni kell az európai fősodor irányvonalához, ennek mértéke azonban vita tárgya lehet. Mint ahogy egyes kérdésekben ütközhetnek a csalódott fideszesek, az atlantista liberálisok és konzervatívok, valamint a multinacionális cégekből a kormányba „igazolt” globalisták érdekei is.

– Milyen szerepet szán Magyarországnak Magyar Péter az EU-ban?

– Az új kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy rendezze a kapcsolatait az európai fősodorral, az Európai Bizottsággal, és így Magyarország ismét hozzájusson a befagyasztott európai támogatásokhoz. Ez számára életbevágó kérdés, így alkalmazkodni fog az Európai Néppárt frakciójának politikájához. Bizonyos kérdésekben – például az orosz olaj importja – kénytelen külön úton járni, és sokat elárul majd a mozgásteréről, hogy e téren mit tud majd kiharcolni. Lehet, hogy cserébe Paks II. kérdésében fog engedni. Vízválasztó lesz a külpolitikai irányvonal alakulása szempontjából, hogy miként viszonyul a migráció, valamint a vétó eltörlésének, illetve gyengítésének a kérdéseihez. Biztosan nem lesz szuverenista, ám az még nem eldönthető, hogy mint azt sokan gondolják, lehet-e mérsékelt patrióta, lájtosabb kiadásban Orbán 2.0. A szövetségi rendszer irányát mutatják az első útjai. Donald Tuskhoz megy először, és ez is jelzi, hogy már csak a két ország közötti hasonlóságok miatt is sok tekintetben a lengyel miniszterelnök útját kívánja járni. Úgy tűnik, számít Ausztriára is, és amellett, hogy az Európai Bizottsággal normalizálja a viszonyt, a nagy európai országokhoz, mindenek előtt Németországhoz igazodna.

– S mit jelent a Tisza Párt győzelme az Egyesült Államok számára?

– Orbán veresége csapás Donald Trumpra is. A magyar választások győztese ugyanis nemcsak Magyar Péter pártja, hanem az európai globalista, progresszivista fősodor is, hiszen sikerült megtörni a patrióta, szuverenista erők erősödésének trendjét. Ez gyengíti Trumpot is az európai liberálisokkal vívott ideológiai harcában. Magyarországgal azonban a pragmatikus viszony marad, és különösen gazdasági, energetikai kérdésekben meg fogják érteni egymást a kormány globalista, multinacionális cégek érdekeit képviselő tagjaival. A transzatlanti játszma következő európai csatája 2027-ben Franciaországban lesz, de egyelőre megtört a sok tekintetben Orbán vezérletével zajló harc az európai bürokráciával, fősodorral szemben.

– Hogyan fog változni Magyarország szerepe az ukrán konfliktusban?

– Az új kormány igyekszik konszolidálni a viszonyt Kijevvel. Eláll a 90 milliárd eurós hitel folyósításának vétójától, mint ahogy az Oroszországgal szembeni 20. szankciós csomag elfogadását sem fogja akadályozni. Cserébe az ukránok „megjavítják” a Barátság kőolajvezetéket, de én várok gesztusokat a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak visszaállítása terén is. Ennek sikere is megmutatja majd a kormány külpolitikájának hatékonyságát. Mint ahogy jelzés értékű lehet az is, mennyire akar és tud ellenállni az ukrán diplomácia nyomásának. A béketeremtésből jó eséllyel vissza fog vonulni, így azt most már szinte biztosra vehetjük, hogy nem Budapesten lesz a Trump-Putyin csúcs. Már amennyiben lesz.

– Hogyan vélekednek Magyar Péter és szavazói Oroszországról? Kampányában olyan szovjetellenes szlogenek szerepeltek, mint például a „Ruszkik haza!”…

– A Tisza Párt kampánya egyértelműen oroszellenes volt, így nem véletlen, hogy a fiatalok harsogták, hogy „Ruszkik haza!”. Ez azonban a kisebbik baj, hiszen amennyiben a társadalmat nem hergelik, akkor ezzel a kérdéssel nem fog foglalkozni. Fontosabb szempont a kapcsolatok alakulása szempontjából, hogy a párt közvetlen környezetében, információs terében szép számmal vannak kimondott ruszofóbok. A győzelem utáni első jelek arra utalnak, hogy a Tisza Párt azokkal az országokkal – Egyesült Államok, Törökország, Izrael, Kína, Törökország – amelyek jó kapcsolatot ápoltak Orbánnal, fenntartaná a pragmatikus viszonyt. Ez vonatkozik Oroszországra is, ám ezt a kérdést jelentősen befolyásolják majd a párt egyes hazai köreinek, valamint az európai fősodornak az érdekei. Magyar Péter kormánya jó eséllyel elsősorban az Európai Néppárt, ezen belül a németek irányvonalához igazodik majd, és ez nagy barátságot nem ígér, megmaradhat viszont egyfajta pragmatizmus.

– S az Oroszország és Magyarország közötti együttműködésnek mely elemei nem fognak semmiképpen sem eltűnni?

– Mindenek előtt az energetikai szférában maradhat fenn az együttműködés, mert ez rövid távon mindenképpen Magyarország érdeke is. De maradhat Oroszországban a Richter és az OTP is. Persze, ez is sok tekintetben függ az európai-orosz kapcsolatok alakulásától, és a kormány hazai és nemzetközi mozgásterétől.

– Magyarország az orosz turisták számára továbbra is legbarátságosabb országok közé tartozik. Mi lehet a következő lépés az együttműködésben ezen a téren?

– Erről értelmetlen addig beszélni, amíg a szankciók – így a repülési tilalom – érvényben vannak, az enélkül sem olcsó jegyárak pedig a közel-keleti helyzet miatt az egekbe lőttek.

– Orbán Viktor megpróbálta megmutatni Magyarország különleges helyét a globális politikában. Vajon Magyar Péter folytatja ezt a vonalat?

– Az említett relációk a közeljövőben aligha tartoznak a külpolitikai prioritások közé, mint ahogy Orbán Viktor látványos nemzetközi aktivitása után is csendesebb időszak jön. Arra számítok, hogy Magyarország igyekszik nem kitűnni, és belesimul az európai fősodorba.

(moszkvater.com)