Ifj. Lomnici Zoltán az ukrán propaganda elleni törvényről

A magyar szuverenitást sértő, külföldi érdekek mentén működő politikai hálózatok ellen lép fel az új, ukrán propaganda elleni törvény.

A balliberális oldal heves tiltakozása a törvény ellen azt jelzi: valós problémára tapintott rá a javaslat – mondta el az Origónak nyilatkozva ifj. Lomnici Zoltán a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.

fj. Lomnici Zoltán szerint elengedhetetlenné vált a politikai átláthatóság törvényi szintű megerősítése, mivel egyes külföldről finanszírozott aktivista hálózatok rejtetten befolyásolják a magyar közéletet. Az új szabályozás a nemzeti szuverenitás védelmét szolgálja a geopolitikai nyomásgyakorlások idején.

– Az ukrán propaganda elleni átláthatósági törvényjavaslatnak a parlamenthez való benyújtását mi tette szükségessé?

– Ahogy a törvénytervezet bevezetője is fogalmaz, az elmúlt évtizedekben fokozatosan kiépült egy szabályozatlan politikai szürkezóna, amelyben legtöbbször idegen érdekből és külföldi finanszírozásból fenntartott aktivista hálózatok működnek. Ezek a szervezetek az egyesülési jog vagy a vállalkozás szabadságának álcája mögé bújva fejtenek ki politikai tevékenységet anélkül, hogy a politikai pártokra vonatkozó finanszírozási korlátok és tilalmak rájuk vonatkoznának. Ez a tevékenység súlyosan veszélyezteti a nemzeti szuverenitást, amellyel szemben az állam köteles fellépni. A jelenlegi geopolitikai és biztonságpolitikai környezetben nem elhanyagolható, hogy egyes kommunikációs kampányok valós nemzetbiztonsági kockázatot is hordozhatnak.

– Hogyan fogja a gyakorlatban megakadályozni a külföldi beavatkozást a magyar ügyekbe az új törvény, amennyiben elfogadja azt az Országgyűlés?

– A parlament előtt lévő javaslat hangsúlyozza, hogy Magyarország polgárainak a szuverenitásunk védelméről szóló nemzeti konzultáción kimondott akaratára is figyelemmel, a már említett célok megvalósulása érdekében a szabályozás a külföldről támogatott, Magyarország szuverenitását veszélyeztető szervezetek jegyzékre vételének lehetőségét teremti meg. A jegyzékre vett szervezetek külföldi támogatást a jövőben engedély nélkül nem fogadhatnak el, nem részesülhetnek a személyijövedelemadó-kedvezményből, a szervezetek irányítói vagyonnyilatkozatot tesznek és kiemelt közszereplőnek minősülnek.

Ha például egy szervezet – akár tudatosan, akár közvetve – külföldi titkosszolgálatok kommunikációját közvetíti, akkor az állampolgároknak joguk van tudni, ki áll a háttérben.

E tekintetben a szabályozás nem a tartalmat, hanem a háttér-finanszírozást vizsgálja. Az átláthatóság tehát nem büntetés, hanem közérdek. Olyan alapelv, amely egyensúlyt teremt a véleményszabadság és a demokratikus elszámoltathatóság között.

– Miért váltott ki elképesztően erős tiltakozást a magyar közélet balliberális ellenzéki oldalán a törvénytervezet parlamenthez való benyújtása?

Az Országgyűlés elé került új átláthatósági törvényjavaslat célja, hogy fény derüljön arra, kik és milyen forrásból finanszírozzák azokat a szereplőket, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a közvéleményre, akár a sajtó, akár civil szervezetek, akár más formális vagy informális struktúrák révén. A javaslat nem szankcionál, nem tilt – pusztán annyit kér: tárják fel a működésük mögötti forrásokat. A szabályozás alapja az a demokratikus elv, hogy a közéletben megjelenő vélemények mögött álló anyagi és szervezeti háttér a nyilvánosság számára is látható legyen. Egy átlátható működés nem csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, épp ellenkezőleg: megerősíti annak hitelességét, mivel a közönség világos képet kaphat arról, kik támogatják az adott szervezet tevékenységét. Az erős tiltakozás alapja vélhetőleg az, hogy a nemzeti kormány a fenti – Magyarország szuverenitását sértő – gyakorlatnak kíván törvényes eszközökkel gátat szabni, megfosztva a balliberális oldalt attól az aránytalan versenyelőnytől, amelyet a külföldről beáramló, külföldi érdekek mentén hasznosuló források jelentenek számukra.

(origo.hu)