Az Európai Bizottság beperli Magyarországot az embercsempészek szabadon engedése miatt

Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a májusi kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatos döntéseit.

Magyarország számos jogsértési ügyben érintett, ezek közül a legnagyobb súlyú az, amelyben kimondják, hogy a magyar kormány nem teljesítette az illegális bevándorlás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségeit – írja a hvg.

Az uniós szabályok szerint minden tagállamnak “hatásos, arányos és visszatartó erejű szankciókat“ kell alkalmaznia a migránscsempészés bűncselekményével kapcsolatban.

Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy 2023 áprilisában Magyarország kormányrendeletet fogadott el, amely a migránscsempészéssel összefüggő szabadságvesztés-büntetések „reintegrációs őrizetté” történő általános átminősítéséről rendelkezik. Ennek következtében az emiatt elítélt személyeket szabadon bocsátják a börtönből, még akkor is, ha a büntetésüknek csak egy kisebb időtartamát töltötték le, és 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét annak érdekében, hogy a korábbi szokásos tartózkodási helyük vagy állampolgárságuk szerinti országban töltsék le a reintegrációs őrizetet – olvasható a hvg cikkében.

A Bizottság szerint ez több uniós jogszabályban foglalt tagállami kötelezettséget is megsért, valamint “ez a kormányrendelet súlyosan aláássa a migránscsempészés hatékony kezelésére irányuló célkitűzést, az elősegítésről szóló uniós jogi keret visszatartó erejét és a migránscsempészés elleni küzdelemre irányuló közös uniós erőfeszítéseket”.

Arra is figyelmeztet a brüsszeli értékelés, hogy a kormányrendelet nem nyújt megfelelő garanciákat a Magyarországon kívüli reintegrációs őrizet feltételei, ellenőrzése és végrehajtása tekintetében, vagyis nem garantált, hogy a szabadon engedett személyekkel szemben a saját országuk alkalmazni fogja a büntetést.

Ebben az ügyben 2023. július 14-én indították meg a kötelezettségszegési eljárást, azonban a magyar hatóságokkal folytatott levelezésnek nem volt eredménye, a felvetett kifogásokat a magyar kormány nem tudta eloszlatni, ezért az Európai Bizottság úgy döntött, hogy keresetet ad be az Európai Bírósághoz, amely a végső döntést mondja majd ki – írja a hvg.