Súlyos anyagi gondokkal küzd a Vatikán, Ferenc pápa hadakozik a bíborosokkal

Ferenc pápa még kórházba kerülése előtt került összetűzésbe a bíborosokkal a Vatikán pénzügyei miatt. Nagy költségvetési hiánnyal, hatalmas nyugdíjkötelezettséggel néz szembe a katolikus egyház központja. A magas rangú bíborosok ellenálltak a pápa költségvetési szigorításainak.

Mielőtt tüdőgyulladás miatt kórházba került, Ferenc pápa saját bíborosainak ellenállásával küzdött a Vatikán pénzügyei miatt, hogy az egyre szélesedő szakadékokat betömje – írta meg a Reuters.

Három nappal a kórházba kerülése előtt Ferenc pápa elrendelte egy új, magas szintű bizottság létrehozását, amely az 1,4 milliárd tagot számláló katolikus egyház székhelye számára ösztönzi az adományozást.

A vatikáni osztályvezetők, köztük a magas rangú bíborosok egy tavaly év végén tartott zárt ülésen a megszorítások és az argentin születésű pápa azon terve ellen érveltek, hogy külső forrásokat keressenek a hiány kiigazításához – mondta el két névtelenséget kérő tisztviselő a lapnak.

Ferenc pápa egyébként továbbra is a kórházból vezeti a Vatikánt.

A katolikus egyházfő 2021 óta háromszor csökkentette a bíborosok fizetését, szeptemberben pedig „zéró deficitet” hirdetett, de erőfeszítéseinek nem sok hatása volt.

Bár a Vatikán 2022 óta nem tett közzé teljes költségvetési jelentést, a legutóbbi, 2024 közepén jóváhagyott elszámolások 83 millió eurós hiányt mutattak a két forrás szerint. 2022-ben a jelentett hiány 33 millió euró volt.

A költségvetési aggodalmakat fokozzák a vatikáni nyugdíjalap növekvő kötelezettségei is, amelyek összegét a Vatikán pénzügyi vezetése 2022-ben mintegy 631 millió euróra becsülte. Hivatalosan nem frissítették az adatot, ám több bennfentes azt mondta a Reutersnek, hogy úgy vélik: ez a szám azóta jelentősen megnőtt.

Tom Reese jezsuita pap, aki a Vatikán pénzügyeiről ír, most azt mondta, előfordulhat, hogy a Vatikánnak korlátoznia kell jótékonysági tevékenységét, vagy csökkentenie kell diplomáciai jelenlétét a világ nagykövetségein.

Bár a Vatikán a globális katolikus egyház székhelye, általában csak a saját költségvetését ellenőrzi. A legtöbb esetben az egyes egyházmegyék és egyházi rendek a saját pénzügyeiket irányítják.

A Vatikánnak, mint Rómán belüli mikroállamnak korlátozottak a fiskális lehetőségei:

• nem bocsát ki adósságot;
• nem ad el kötvényeket;
• és nem vet ki adót.

Az EU-val kötött 2010-es monetáris megállapodás értelmében a Vatikán évente csak meghatározott mennyiségű euróérmét bocsát ki, eredetileg 2,3 millió euró értékben.

Ehelyett a globális katolikus központnak három fő bevételi forrása van.

• Adományokat vesz fel a pápa hivatalos alapján keresztül, ezek viszonylag stabilak, átlagosan 45 millió eurót tettek ki az elmúlt évtizedben, ez 2018-ban 74 millió euró, 2019-ben pedig 66 millió euró volt.
• Befektetési portfólióval rendelkezik, amely részvénybefektetéseket és több mint 5000 ingatlant tartalmaz, túlnyomórészt Olaszországban. A Vatikán 2024-ben 45,9 millió eurós nyereségről számolt be befektetéseiből. A nyereség 35 millió eurója a bérleményekből származik.
• Pénzt keres a Vatikáni Múzeumokba való belépőből, amelyek jelentős mértékben csökkentek a 2020-tól 2022-ig tartó Covid-járvány idején az olaszországi elhúzódó zárlatok miatt, de 2023 óta visszaözönlöttek a látogatók. A múzeumokba való belépők legalább 20 euróba kerülnek. Ennek a bevételnek azonban csak egy része segít pótolni a költségvetési hiányt, mivel a múzeumoknak a saját személyzetüket is fizetniük kell, és fedezniük kell a kiállítások, valamint a kiterjedt állagmegóvási és restaurálási munkák költségeit.

A Vatikán rekordszámú, 32 milliós turista látogatásra számít 2025-ben, a jelenleg is zajló katolikus szentév részeként.

(economix.hu)