Több mint tíz év után csöngetett a követeléskezelő Gábornál, de olvasónk győzött

Gábor 2009-es tartozás miatt kapott 2023-ban több mint 100 ezer forintos követelést az Intrumtól. Az elévülést csak speciális esetek szakítják meg – egy 2009-es tartozás 2023-ra már biztosan elévült. Gábor vitatta a követelés jogosságát, hivatkozva az elévülésre.

– Egy 2009-es tartozás miatt talált meg a követeléskezelő cég, az Intrum Justitia Zrt. 14 évvel a tartozás keletkezése után, 2023-ban – idézte vissza a történteket Gábor. – Az eredeti összeg nem egészen 15 ezer forintos volt – egy költözés miatt későn vittem vissza a set top boxot a kábeltévé-szolgáltatónak, ahol végül erre hivatkozva nem vették át az eszközt, mondván, már kiadták követeléskezelésre.

Ezt követően több mint egy évtizedig csend volt az ügyben, majd Gábor kapott egy több mint 100 ezer forintos követelést az Intrumtól, fizetési meghagyás formájában.

– Sokan nem tudják, hogy a 2015-ben megváltozott Polgári Törvénykönyv értelmében az elévülést csak speciális esetek szakítják meg, az például nem, ha a követeléskezelő cég küld egy levelet a követelés tényéről. Így egy 2009-es tartozás 2023-ra már biztosan elévült – általános esetben öt év az elévülés ideje, de a távközlési követelések esetében ez az időszak mindössze egy év – hívta fel a figyelmet olvasónk.

Megjegyezte, hogy a tartozás követelhető ugyan, mivel a fizetési meghagyást kiadó közjegyzőnek nem kötelessége vizsgálni a fizetési meghagyásban foglalt tartozás elévült-e vagy sem, és nem is teszi, de épp az elévülésre hivatkozva ennek ellent lehet mondani.

– Ezt tettem én is. Az ellentmondást a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyzőhöz kell címezni, és a kézhez vételtől számított 15 napon belül postára kell adni – folytatta Gábor. – A postára adás időpontja számít ebben az esetben. Az ellentmondást a közjegyzőnél is meg lehet tenni, én azonban a levelet választottam. Ebben leírtam, hogy vitatom a követelés jogosságát, nem ismerem el sem jogalapjában, sem összegében, mégpedig épp az elévülés miatt – itt a vonatkozó jogszabályt idéztem be.

Gábor hangsúlyozta azt is, hogy az ellentmondás ilyenkor automatikusan perré alakul, ha a fizetési meghagyást kérő – vagyis a követeléskezelő cég például – továbbviszi, de mivel a bíróság előtt nyilván ugyanerre hivatkozna az ügyfél, akin a lejárt tartozást követelik, a követeléskezelő cég elállt a dologtól, a közjegyző pedig a fizetési meghagyást sztornózta, és az eljárás így megszűnt.

– Hozzáteszem,

ez nem jelenti azt, hogy a követeléskezelő nem próbálkozhat bizonyos idő elteltével ismét

– hiszen a pálya az elévült adósságok behajtása kapcsán egyértelműen nekik lejt –, de akkor is ugyanez a jogi helyzet, és az egyszeri ügyfél esetében az eljárás is, mellyel vissza lehet pattintani az elévült tartozások behajtását.
Tudnivalók a fizetési meghagyásról és az ellentmondásról

Ha régi tartozás miatt – amire esetleg már nem is emlékszik –, fizetési meghagyást kap, de biztos benne, hogy a tartozás elévül, keressen fel egy közjegyzőt és éljen ellentmondással, mielőtt befizetné.

Ekkor vagy perben bizonyíthatja igazát, vagy, ha a követeléskezelő látva az ellentmondást, lemond arról, hogy további lépéseket tegyen az ügyben, az ügy le is zárul.

A tartozást persze a fizetési meghagyásra be is fizetheti, ha úgy gondolja, hogy bár elévült, de annak idején jogos volt. ebben az esetben viszont később nem kérheti vissza perben sem a pénzét.

(blikk.hu)