Milliárdok nyomában – azaz porondon a taxi

Milliárdok nyomában – azaz porondon a taxi

Ahogy azt megígértük a hetedik kerületi ATM-ekről szóló cikk végén, foglalkozunk az éjszakai élet másik megkerülhetetlen üzletágával, azaz porondon a taxi!

Az időzítés apropóját az adja, hogy pár napja a sajtó oldalain megjelent egy cikk, részletesen foglalkozva a tavalyi forgalmi adatok alapján frissen benyújtott mérleg adatokkal, és bevételeik alapján sorolva a fővárosi taxitársaságokat. A frissen, azaz május végi határidővel benyújtott 2023-as év pénzügyi eredményeit böngészve rögtön szemet szúrt egy aprónak nem nevezhető különbség.

A médiában, de a cég vezetői által is következetesen piacvezetőként megjelölt Bolt 4,2 milliárd bevételét követő, azaz a képzeletbeli dobogó második helyén álló társaság csupán csak 700 millióval maradt le ennek a dobogóbak az első helyéről. Ez még nem is lenne olyan meglepő, van ilyen az üzleti életben. Az azonban már sokkal inkább szemet szúró, hogy a 700 millióval alacsonyabb bevételére nagyságrendekkel több ÁFA és egyéb adónemeket teljesített, mint a számok alapján piacvezető „versenytársa”. Sőt, a magát piacvezetőnek aposztrofáló cég szinte semmi adót nem fizetett.

De ezen túl feltűnik egy hiányosság, ami felfedezhető a rendre kötelezően közlésre kerülő bevételek  átvizsgálásakor megírt újságcikkekben. Hogy mi?

Nos az, hogy az egyik piaci szereplő rendre kimarad ezekből az elemzésekből és összesítésekből, és ez a szereplő nem más, mint az észt székhelyű Bolt Operation Technology.

Nem rugaszkodunk el nagyon a valóságtól, ha kijelentjük, hogy a valós szolgáltatást némi jogszabályi csűréscsavarást közbeiktatva az észt végzi. Ez bárki számára teljes egészében nyilvánvaló, aki használta már valaha a Bolt applikációját, ahol is az appon keresztül fizette ki a fuvart. Nyilvánvaló, ugyanis a bankkártyája terhelésekor, bankszámláját átvizsgáljva máris láthatja akárki, hogy a pénze az észt cég számláján landol. Persze, ehhez kell az, hogy az applikációban regisztrálja a kártyáját, de hát ezt azért az utasok jó nagy százaléka megteszi, ha mást nem is, legalább egy nyomorult Revolut kártyaszámot beír.

De azért mi is biztosra mentünk, és pár próbautazást megejtettünk a napokban, eltérő fizetési módokkal (ne keressetek, nem fogtok megtalálni. 😀 ), és nem merész kijelentés, hogy

se a bankkártyás, se pedig a készpénzes fizetés NEM a magyar Bolt nevű céghez kerül.

De visszatérve a hiányzó szereplőre. A Bolt által használt utasrendelő applikáció az észtek tulajdona, az azon keresztül kifizetett utazások ellenértékei az észtek számláira kerülnek, ahogy azt írtuk, ahhoz az égvilágon semmi köze a magyar Bolt nevű cégnek, azaz a magát piacvezetőnek aposztrofáló csoportosulásnak. Ezekből az észt számlán landoló bevételekből kapja vissza a magyar partner a jutalékot, és kapják meg a sofőrök a jutalékkal csökkentett bevételeiket. Elvileg a sofőrök felé kiállított észt számlák alapján a magyarországi sofőröknek kellene az adót megfizetniük, az úgynevezett fordított adózásnak megfelelően, azonban ezzel több probléma is van.

Egyrészt az európai közös adózási rendszer (DAC7) alapján az észt feltölti a forgalmi adatait a közös (EU-s) rendszerbe, ez a kötelezettségük 2022 óta áll fenn. Ám ezt követően a NAV sorra bírságolja a sofőröket, akik valahogy rendre elfelejtik az adókat befizetni. Mert hát Észtország olyan messze van, ugye? Itt azonban álljunk meg egy pillanatra.

Jelenlegi cikkünkben bemutatjuk, hogyan is jutott a helyzet az imént leírt állapotokig. A második részben nyilvánosságra hozzuk a működését egy egyébként a taxis jogszabályok (több jogterület, de nevezzük így, összefoglaló néven a működési szabályokat) alapján elvileg nem is létezhető rendszernek. Számokkal fogjuk alátámasztani, mi is folyik a taxis piacon az adófizetők és a költségvetés hátrányára. Mennyi pénz tűnik el Európa pénzügyi labirintusában, melynek közismerten Észtország az egyik központja. A harmadik részben  pedig bemutatjuk a háttér cégeken keresztül hogyan működik a valóságban ez az üzleti modell. Mindezt cégek megnevezésével, az érdekelt személyek neveivel, csak hogy teljes egészségben érthető és átlátható legyen a fekete gazdaság ezen szegmense.

Na, de térjünk vissza a témához. Olvasóink emlékezhetnek még az egy évvel ezelőtti, a sajtó oldalain is bőven leírt Bolt – taxi „háborúra”. Az általunk most leírtak és a tavalyi események kapcsán már sok mindent lehet tudni.  A nyomozások egy része lezárásra került, azonban az ügyészségi nyomozás még folyamatban van. Portálunk megkeresésére a Taxi 4 ügyvezetője megerősítette azt az információt, mely szerint a Bolt engedélykiadása és működése kapcsán bírósági eljárás van folyamatban. Ha jók a számítások, a nyári ítélkezési szünetet követő augusztus-szeptemberi időszakban akár elsőfokú ítélet is születhet.

Annyit még elárult Pásztor úr, hogy a kereset benyújtását követő időszakban két esemény is történt, melyek akár perdöntőek is lehetnek, és ezek – ha egyáltalán szükséges lesz – felhasználásra kerülnek az eljárás során, de pertaktikai okokból ezekről bővebben nem nyilatkozott.

A Portfolio által közölt mérleginformáció alapján a bevételek szerinti rangsorban a listát a Bolt HTX vezeti, második helyen a Főtaxi, harmadik helyen a 6×6 taxi, ezután a City taxi, Elit taxi, a végén a Taxim, valamint a Taxi 4 található. Maga a cikk egyébként kifejezetten jó és átlátható, akárki is volt annak finanszírozója és szellemi atyja, hiszen tökéletesen rávilágít arra, hogyan tűnnek el milliárdok az országból, bár nyilvánvalóan nem az erre való figyelem felkeltése volt a cél. Mi azért ezúton is köszönjük a segítséget.

A látszat szerint a Bolt HTX az észt Bolt OÜ- vel együtt működteti a Bolt applikációt, egymás közötti szerződés szerint, ámde az észt biztos, hogy a milliárdokat érő programot nem adja ki a kezéből egy kis magyar cégecskének. És hát az észt sem dolgozik ingyen.

Mindezek alapján értelemszerű az, hogy az észt vállalatnak legalább annyi bevétele kell legyen, mint a magyarnak, ám sajátos módszerükkel sikerült legalább négy és fél milliárd forintot elhallgatni a teljes, adózás nélkül haszon oldalról, hiszen azt Sabjányi ügyvezető is nyilatkozta már tavaly, hogy az észt cég 0 %-os adókulccsal dolgozik. Micsoda véletlen, nem?

Tehát a Bolt – a magyar és az észt – valós bevétele nem 4,2 milliárd volt, hanem ennek legalább a duplája – ez bátran kijelenthető.

Nézzük tovább a helyzetet, miért és hogyan alakulhatott ki ez az anomália. A Bolt OÜ és a Bolt HTX cégeken kívül a többi társaságnál hasonló helyzet szóba sem jöhet. Ezek a cégek vagy nagyon régi vagy éppen újonnan alakult taxis diszpécser cégek, melyek a magyar adózási körbe tartoznak és Magyarországon adóznak, míg az észt Bolt sehol nem szerepelteti a bevételét Magyarországon.

Az tudható, hogy Taxify néven indult el a magyar Bolt cég, amikor is a 2016-ban frissen távozott Uberhez köthető emberek megalakították a Taxify Hungary céget. Rossz nyelvek szerint a cég az egykori, akkor éppen a szabálytalan működés miatt az országból kivonuló Uber teljes adatbázisát (utaslistáját) magukkal vitte, így alapozva meg a gyors sikert.  A magyarországi Ubert üzemeltető, gépkocsiparkkal rendelkező érdekkör tehát az Ubertől szerzett rutinnal belevágott a másik innovatív társulással (akkori, lánykori nevén Taxify-jal) való együttműködésbe úgy, hogy hajlandó volt azoknak a kitételeknek eleget tenni, amivel a Taxify Kft. végül is megszerezte a magyarországi hatósági engedélyeket.

2016-ban elkezdett tehát Magyarországon működni az innovatív cég, és bizton állítható, hogy az első időszakban még próbáltak a szabályos működésnek legalább a látszatára figyelni.

Azonban 2018. januárjában (mi ezt a számlát találtuk a legkorábbi időponttal) már az észt (akkor még) Taxify számlázott a sofőrök felé, és kezdődött a játék a fordított ÁFÁ-nak nevezett adócsalással. Tehát 2016 és 2018 között a Taxify Hungary számlázott a sofőrök felé, sőt, a cég adót és fizetett. 2018. januárban azonban már az észt cég számlázott, és sem ő sem a magyar partner nem fizetett adót, ennek nyomát egyetlen mérlegben sem találtuk.

De beszéljen ez ügyben helyettünk az Európai Unió, hiszen a cég egyébként is minden fórumon azt bizonygatja, hogy teljes mértékben megfelel az uniós irányelveknek, és tiszteletben tartja azokat. De valóban így van?

„ A Bíróság következetes ítélkezési gyakorlata szerint a tagállam fenntarthatja magának a jogot, hogy intézkedéseket tegyen olyan szolgáltató ellen, aki, illetve amely másik tagállamban telepedett le, de tevékenysége teljes egészében vagy nagy részben az előbbi tagállam területére irányul, ha a letelepedés helyét azzal a céllal választotta, hogy kikerülje azokat a jogszabályokat, amelyek akkor vonatkoztak volna rá, ha az előbbi tagállam területén telepedett volna le.”

Ismereteink szerint az eltelt pár évben már kizárólag az észt vállalkozás számlázott, és ellenőrizhetetlenül osztott – szorzott milliárdokat.

Cikkünk elején tett megállapításunk tehát ezzel az összefüggéssel együtt kap jelentőséget. A NAV egyébként a saját honlapján közzétett közleményében is diszpécserszolgáltatásként kezeli az észt Boltot, annak ellenére, hogy az engedélyköteles tevékenységre az észt cégnek semmiféle engedélye nincs. Véleményünk szerint a két cég közötti, a PTK hatálya alá tartozó szerződés édes kevés egy, az engedélyköteles tevékenységet átruházó, jogszabályokat kikerülő tevékenység legalizáláshoz.

Na, de vissza a sztorihoz. Azt tudjuk, hogy a Taxify – nem csak Magyarországon, hanem világszerte – 2019. év végén átalakult, és a továbbiakban Bolt néven működött. Azért ez a változás sehol a világon nem érintette a cég tevékenységi körét, mert a taxi szolgáltatás továbbra sem szerepelt benne, és azóta sem szerepel.

A jogszabályok szerint azonban bármilyen változást 15 napon belül be kell jelenteniük a vállalkozásoknak. Esetünkben ez olyan jól sikerült, hogy a névváltással együtt járó szabadjelző váltással kapcsolatosan mintegy 1,5 évig pereskedett a magyar Bolt a Közlekedési Hatósággal. A nagy ügybuzgalomban azt senki nem vette észre, hogy az új szabadjelzőjükkel kapcsolatos kötelező védjegyoltalmi, jogvédelmi eljárást el sem kezdte a Bolt.  A per végén, amely nem mellékesen pusztán a szabadjelzőn szereplő „taxi” szó méretei (értsd: centiméterek) miatt volt folyamatban, a hiányzó jogvédelmi eljárás ellenére a BKK előzetes igazolása alapján csak megszerezték a diszpécser engedélyüket.

Röviden és tömören megfogalmazva: erre az engedélyre hivatkozik azóta minden vitás helyzetben az észt Bolt, mint a valóságban szolgáltató társaság. Hiába állítja az észt, hogy a magyar cég az ő diszpécserszolgáltatója, egy engedélyköteles tevékenység esetében erre nincs lehetőség.

Csak hogy egy példával szemléltessük: ha Géza megszerezte a repülőgép vezetésére jogosító igazolványt, azt nem adhatja át Jánosnak, akinek ugyan van repülőgépe, de nincs hozzá jogosítványa. Mondjuk a kérdés ez esetben felmerül, hogy ha János lezuhan a géppel, ki viseli a felelősséget? De a megszerzett, a közlekedési hatóság által kiállított diszpécserszolgálati engedélyt azóta is minden esetben büszkén lobogtató magyar Bolt úgy tűnik, elfelejtette elolvasni ezt a pajzsként használt irományt. Hogy miért? Mert annak első és második pontjában az alábbiak szerepelnek:

„A diszpécserszolgálat az utazási igényt csak a személytaxi szolgáltatást nyújtására jogosult személytaxi vezető részére közvetítheti és szervezheti. Diszpécserszolgálattal utazásközvetítő, vagy utazásszervező szolgáltatásra szerződés csak abban az esetben köthető, ha a szerződés alapján a személyszállító szolgáltatást személytaxi-szolgáltatás nyújtására jogosult vállalkozás teljesíti.”

Ezek a mondatok különösen érdekesek annak tükrében, hogy ha felhívjuk a Bolt applikációjában jól elrejtve fellelhető diszpécserközpont telefonszámát, akkor egy álmos hang tájékoztat, hogy ha az appon keresztül nem kapunk kocsit, ő nem tud mit tenni. Akkor ki is végzi valójában a fuvar szervezését? És milyen engedély alapján?

Ugye, érdemes megismételnünk, hogy az észt Bolt OÜ cégbejegyzésében nincs és soha nem is volt tevékenységi körként feltüntetve a taxizás, személyszállítás?

És ez így rendben van, már legalábbis a hivatalok és a BKK szerint. Ezek után ismét felmerül a kérdés, hogyan kerül az utazás végén az észt számlájára a pénz. Ugyanis ha a jogszabályokat betartják, és úgy működnek, ahogy működniük kellene, akkor az észt nem is tudhatna az utazásról, csak az applikáció használatáért a szerződésükben szereplő összeget zsebelné be a maga nulla százalékos adójával. De ez már az észt hatóságok dolga.

Tevékenységük eredménye csak a tavalyi mérleg alapján pár milliárdocska, szinte zsebből zsebbe. Azt már különösebben írnunk sem kell, hogy a taxis piac többi szereplője joggal háborodhatott fel az események láttán és hallatán, ez azért vitán felül áll szerintünk.

Mindenesetre a Bolt által alkalmazott működési modellnek több európai uniós irányelv és a jogharmonizáció eredményeként a magyar jogszabályi környezetbe beemelt rendelkezés is ellentmond. De tovább megyünk: a Bolt által alkalmazott úgynevezett határon átívelő szolgáltatások és az információs társadalomnak nyújtott szolgáltatások köréből a taxis személyszállítás kifejezetten tiltva van, emiatt a fordított ÁFA sofőrökre való terhelése is teljes mértékben jogszabályellenes.

Összefoglalva, nagyon úgy néz ki, hogy a BKK taxi ellenőrzés vezetője úgy gondolta, kell ez a szolgáltató, pontosabban szolgáltatók, ezért aztán a jogszabályok teljesen egyedi magyarázatával és félreértelmezésével biztosította a működés lehetőségét a Bolt(ok) részére. Az pedig így a kilapátolt milliárdok tükrében már csak egy aprócska momentum, hogy mindezt a többi szolgáltató rovására és hátrányára tette. Hogy ezek a folyamatok mit eredményeztek? Folytatjuk, és a második részben jövünk számokkal is. Szeretjük a számokat, ugyanis azokkal nehéz vitatkozni.

A leírtak tükrében azt azért tényként lehet kezelni, hogy a bevallott 4,2 milliárd máris legalább 8-8,5 milliárd. De hol van mindennek az adója?

polkorrekt