Mi lesz Gázával a Hamász kiiktatása után?
A korábbi kivárás és óvatos kezdetek után mostanra világosan kirajzolódott az izraeli hadsereg első célja a gázai hadműveletekkel: csapataik bekerítették az övezet északi részén lévő Gázavárost, ahol feltételezéseik szerint az október 7-i, 1400 áldozatot követelő terrortámadást elkövető Hamász katonai képességeinek nagyobb része összpontosul. Az izraeli vezérkari főnök már csütörtökön arról beszélt, hogy csapataik a településen belül is közelharcban állnak az ellenséggel.
#Gaza map update.#Israel has reached the coast south of Gaza City, severing the last route connecting it and the southern Gaza Strip. With this, the #IDF has effectively encircled the city. pic.twitter.com/I6GACh9uOj
— War Mapper (@War_Mapper) November 2, 2023
A harcok óriási emberveszteséggel járnak, a gázai (tehát a Hamász által vezetett) hatóságok szerint csütörtökig legalább 8796 ember, köztük 3648 gyerek halt meg az izraeli csapásokban. Az izraeli hadsereg a vezérkari főnök szerint 18 embert vesztett az övezeten belül, szintén csütörtökig. (Ez a halottak száma, a sebesülteké ennél minden bizonnyal jóval magasabb.)
Bár még nagyon messze van a katonai műveletek vége, mégis egyre fontosabb kérdés, hogy ha sikerül szétzúznia Izraelnek a Hamászt, milyen tervei vannak a kormányzás helyreállítására a Gázai övezetben. A Council on Foreign Relations amerikai külpolitikai agytröszt szenior elemzője, Max Boot szerint, ha Izrael azt a taktikát követi, mint korábban – erőteljes katonai fellépést követően kivonul a területről -, akkor a Hamász a romokon újra tudja építeni magát. Viszont Izrael 2005-ben önként vonta ki a csapatait Gázából, és kicsi az esély arra, hogy újból megszállás alá akarja venni.
Meddig ér a Hamasz gyökere?
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés, hogy mekkora a Hamász tényleges támogatottsága Gázában, illetve általában a palesztinok körében. Idén nyáron, tehát még bőven az októberi támadás előtt a Conrad Adenauer Intézet palesztinai szervezete egy 1200 fős közvélemény-kutatásban kérdezte a Gázában és Ciszjordániában élő palesztinokat különböző témákról. Olyan kérdéseket érintettek, mint például, hogy kik a felelősek a palesztinok jelenlegi helyzetéért, mit gondolnak Izrael későbbi sorsáról, melyik pártot támogatják. A felmérés a Nakba (a palesztin gyásznap, Izrael megalakulásának napja, amikor tömegével telepítették ki a palesztinokat lakóhelyeikről) 75. évfordulója alkalmából készült.
A felmérés adatai szerint a két legtámogatottabb szereplő a Ciszjordánia palesztin területein kormányzó Fatah és a Gázát uraló Hamász. A köztük lévő feszültség polgárháborúig fajult 2006-ban, amikor a Hamász elűzte a Fataht Gázából. A felmérésből kiderül, hogy bár a két csoport a legnépszerűbb, a válaszadók több mint harmada egyiket sem választaná.
Potenciálisan a felmérés eredményeit is befolyásolhatja – ha nem bíznak az anonimitásában -, hogy a válaszadók többsége nem merné nyíltan kritizálni a Palesztin Nemzeti Hatóságot vagy a Hamászt. Szerintük van félnivalója annak, aki ezt megteszi – a Hamásztól kicsit jobban tartanak, de az előbbi sincs nagyon lemaradva.
Arra a kérdésre, hogy mi segíthetne egy független palesztin állam létrejöttében, a válaszadók több mint fele mondta azt, hogy a fegyveres erőszak. A tömeges és békés tüntetések hatásosságában a megkérdezettek 22 százaléka hisz, a tárgyalásokban csak 21 százalékuk bízna. A válaszok az alábbi ábrákon már az összevont gázai-ciszjordániai eredményeket mutatják.
Azt is megkérdezték, hogyan viszonyulnának ahhoz, hogy Izrael területén izraeli polgárok ellen fegyveres merényleteket kövessenek el. A válaszadók többsége erősen támogatta vagy támogatta (összesen 57 százalék), 38 százaléka erősen ellenezte vagy ellenezte.
A különböző fegyveres alakulatok is inkább szimpatikusak voltak a válaszadóknak. Ciszjordániában több ilyen egység is alakult, ezek nem a Palesztin Nemzeti Hatóság égisze alatt működnek, és más hivatalos szervezetnek sem részei. A válaszadók nagy része támogatja az ilyen csapatok létrejöttét: 71 százalék mondta, hogy kívánatosnak tartja, 23 százalék ellenezte.
Annak ellenére, hogy nemcsak a fegyveres csapatok számának bővülését, de az izraeliek ellen végrehajtott támadásokat is helyeselték, a konfliktus megoldását pedig a fegyveres akcióban látják, a válaszadók 45 százaléka nem számít arra, hogy a helyzet egy újabb intifádáig (népfelkelésig) fajul majd.
A válaszokból nem feltétlenül lehet messzemenő következtetéseket levonni – hiszen október 7. óta a helyzet alapvetően megváltozott -, de az eredmények arra utalnak, hogy nincs olyan radikális különbség a Hamász és a Fatah gázai támogatottságában, ami lehetetlenné tenné az utóbbi kormányzását az izraeli kivonulás után. Persze ez attól is függ, hogy a korábbi állapotnál jobb vagy rosszabb feltételeket kínál Izrael az övezet több millió lakója számára. A mostani hadműveletek mellett ugyanis ettől is függ, hogy megváltozik-e a fegyveres ellenállás támogatottsága a palesztin lakosság körében.
A nyugati hatalmak és az arab világ vezetői továbbra is a kétállami megoldást szorgalmazzák, amelynek keretében létrejönne egy önálló, demilitarizált palesztin állam Gázában és Ciszjordániában. Ennek keretében – a korábbi elképzelések szerint – Izrael a saját szuverén területeiből adna fel cserébe azért, hogy megkapja Ciszjordániában azokat a részeket, ahol már közel félmillió izraeli telepes él. Jeruzsálem megosztott területté válna, amelyet a két állam közös megegyezéssel irányít.
Izrael ezt kínálta fel 2000-ben, az akkor még Jasszer Arafat által irányított palesztin vezetés azonban ezt kevesellte, és meghirdette a második intifádát. Jelenleg azonban elég valószínűtlennek tűnik, hogy Izrael újra előálljon egy ilyen kedvező ajánlattal.
(g7.hu)