Halloween, mindenszentek, vagy halottak napja?
Magyarországon nincs halloween, mert nálunk halottak napja és mindenszentek van! Évről évre felrebben a vita, hogy most hogy is van ez a ‘hellóvínezéés’, érdemes-e kelet-európaiként foglalkozni ezzel az Amerikából importált ünneppel, ami a kritikusok szerint nem méltó az ünnep szakrális jellegéhez. Magyarország keresztény ország, a nyugat utolsó végvára, tehát:
Itt nincs Halloween, Valentin-nap meg Függetlenség napja, ez itt nem Amerika! Vagy mégis?
Elvégre ez mégiscsak az amerikanizáció egyik jele, ugyanúgy mint a Google, a Netflix vagy a Burger King, a Facebook és a Barbie baba. Nem tudomást venni róla kicsit olyan, mint homokba dugni a fejünk, ez már itt van és itt is fog maradni velünk. Segítünk kiigazodni a témában, mi micsoda, mi a különbség, és egyáltalán van-e átfedés? Ez utóbbit előre lelőjük: nincs.
Október 31.: Mindenszentek éjszakája, azaz Halloween
A hazánkban is egyre népszerűbb Halloweenben az ősi kelta hagyomány és a pogány hitvilág elemei elevendenek meg, nevével ellentétben viszont semmi köze sincs a másnapi katolikus ünnephez.
Az angolszász országokban a 19. század végén, a 20. század legelején vált egyre elterjedtebbé, elsősorban Észak-Amerikában, ahova rengeteg elszegényedett ír és skót földműves vándorolt ki, és katolikus hitük mellett magukkal vitték az ősi népszokásokat is, amik az újvilág kultúrájával keveredtek.
A kelták úgy gondolták, hogy a Samhain napján a megnyílik a két világot elválasztó határ, a holtak szellemei pedig visszatérnek és megszállhatják az élőket.
A kelták ezért ijesztő jelmezekkel védekeztek, hogy összezavarják és megtévesszék a kóbor lelkeket. A tökfaragás innen ered, az őslakosok töklámpásokkal jelezték az utat a visszatérő szellemeknek, valamint ezzel tartották távol a gonosz szellemeket. A Krisztus előtti első évszázadban a Római Birodalom elfoglalta a kelta területeket, és ekkor a római hagyományok keveredtek a keltákkal.
A rómaiak egyrészt Feraliának hívták a halottak napját, ami az elhunytak tiszteletéről szólt, másrészt október végére esett a Pomona nevű istennő ünnepe is, aki a gyümölcsök és a kertészkedés védőszentje volt, és óriási lakomák kísérték az ő ünneplését.
A rómaiak után következett a keresztény befolyás, akik ahelyett, hogy kiirtották volna az ősi szokásokat, inkább azok honosítását tűzték ki célul, ez a hittérítés egyik fontos eszközévé vált a 7. és 8. század környékén, így kapta október 31. a mindenszentek előestéje (All Hallows’ Eve ~ Halloween) nevet, közvetlenül mindenszentek előtt. A csokit vagy csalunk (trick or treat) már Amerikában rakódott rá az ünnepre az 1930-as években, és nyilvánvalóan nincs sok köze a holtakhoz.
November 1.: Mindenszentek
A mindenszenteket eredetileg május 13-án ünnepelték meg a keresztények, de Rómában az egyház a 8. században úgy döntött, hogy a dátumot áthelyezi november 1-jére a már említett pogány Samhain miatt. Az egyház szándékosan igyekezett keresztény szentségekkel és ünnepekkel beborítani a korábbi pogány ünnepeket és hagyományokat. Ez a keresztény szokás az idők során elterjedt a katolikus és a protestáns egyházak körében egyaránt.
A katolikus szertartás szerint a gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
A magyar népszokásoknak is hamar részéve vált a halottakról való megemlékezés, ezen a napon elsősorban a család halottaiért harangoztak, de volt ahol a szegényeknek ajándékoztak ételeket. A pogány gyökerek nálunk sem múltak el nyomtalanul, sokan úgy tartották, hogy a holtak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, ezért nekik is megterítettek a családi étkezéseknél, továbbá minden helységben lámpát gyújtottak, hogy a holtak eligazodjanak a házban. Magyarországon 2000-ben fél évszázad szünet után lett ismét munkaszüneti nap.
Mi köze a Különben dühbe jövünk-nek a Halloweenhez? A legnagyobb rajongók sem tudják ezt Bud Spencer és Terence Hill filmjéről
November 2.: Halottak napja
Amíg a november elseje inkább egyházi ünnep, addig a hónap második napját azok közül is rengetegen megtartják, akik máskülönben nem vallásosak. A halottak napján a már elhunyt szeretteinkre összpontosítunk az egyházi szentek helyett, megemlékezünk az elhunytainkra.
A népi hiedelem szerint a gyertyagyújtás eredetileg azt a célt szolgálta,, hogy a lelkek visszataláljanak a sírjukba, ha esetleg eltévedtek volna.
A hívők az elhunytak lelki üdvösségéért imádkoznak, ezzel segítve az elhunyt lelkek megtisztulását a purgatóriumban (tisztítóhely), már amennyiben ez szükséges. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.