Az orosz meglepetés

Szerdán hadgyakorlatot tartott Oroszország, melynek lényege a nukleáris elrettentő erő megvillantása volt. A már jól ismert Tupojev Tu-95-ös nagy hatótávolságú bombázók mellett levegőbe emelkedett egy RSZ-24 Jarsz interkontinentális ballisztikus rakéta is. De mit is tud Putyin szuperfegyvere és jelenthet-e eszkalációt a keleti-nyugati konfliktusban a rakéta kilövése? Nézzük.

Szuperfegyver vagy újracsomagolás?

Az RSZ-24-es egy interkontinentális ballisztikus rakétarendszer. Interkontinentális azért, mert hatótávolsága (orosz források szerint 11-12 ezer kilométer) lehetővé teszi azt, hogy Eurázsián kívüli célpontok ellen is bevethessék. A ’ballisztikus’ jelző a fegyver célba juttatásának módjára utal:

ballisztikusnak akkor hívunk egy rakétát, ha a konkrét rakétameghajtást csak kis ideig használja, ezt követően az út maradék részét saját lendületét felhasználva teszi meg, emelkedés közben folyamatosan lassul, majd zuhanni kezd. (ezt hívjuk ballisztikus röppályának).

Az amerikai Minuteman MIRV röppályáját szemléltető ábra. Forrás: Wikimedia Commons

A ballisztikus fegyverek általában meglehetősen költséghatékonyak, nagy hatótávolságra is képesek robbanófejeket eljuttatni, hátrányuk ugyanakkor az, hogy az íves röppálya és a relatíve alacsony sebesség miatt a légvédelem könnyebben kiszúrhatja és megsemmisítheti őket.

A ballisztikus rakéták röppályája a kilövés után már nem módosítható, ugyanakkor a fegyvernek létezik egy „félballisztikus” alkategóriája, mely korlátozott mértékben képes a manőverezésre. Ennek az altípusnak a legismertebb verziója minden bizonnyal a szovjet/orosz fejlesztésű Iszkander.

A Jarsz ugyanakkor különlegesnek számít abból a szempontból, hogy a hordozórakétában található másodlagos töltetek (melyek pontos száma nem ismert, valószínűleg 4-10 töltet között mozog) képesek arra, hogy irányt változtassanak, ennek következtében jóval nehezebb célpontot nyújtanak a légvédelemnek. Az ilyen fegyvereket egyébként MIRV-nek (multiple independently targetable reentry vehicle) szokták nevezni.

A 2010 óta gyártott Jarsz fix indítóállomásról és mozgó platrofmról is kilőhető, és számos konvencionális robbanófejet, atomtöltetet, vagy vegyi/biológiai töltetet képes szállítani.

A fentiek alapján a Jarsz elsőre valóban forradalmi fegyvernek tűnhet, ugyanakkor a legtöbb nyugati szakértő egyetért abban, hogy a gyakorlatban igazából a 90-es évek óta használatban lévő orosz RT-2PM2 Topol-M ballisztikus rakéta egy variánsáról van szó. A globális atomfegyverek használatát szabályozó START egyezmény keretében a Topol-M nem hordozhatott egynél több robbanófejet, az arra megszólalásig hasonlító Jarsz pedig valószínűleg ennek az egyezménynek a „megszegése” (Oroszország a háború tavalyi kirobbanása óta már kilépett a START-ból, most pedig az átfogó atomcsend-egyezmény ratifikációját függesztették fel).

Zavarba ejtő hasonlóság: egy orosz RT-2PM2 Topol-M ballisztikus rakéta. Forrás: Vitaly V. Kuzmin via Wikimedia Commons

Veszélyesebb hellyé vált volna a világ?

Orosz oldalról a „csúcsfegyverek” újbóli megvillantása mondhatni szükségszerű lépés volt, több okból is:

• Washington újabb „vörös vonalat” lépett át akkor, amikor ATACMS közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat adott Ukrajnának.
• Az oroszok avgyijivkai akciója egyre inkább kezd egy mészárszékre hasonlítani.
• Bő egy hónappal korábban Azerbajdzsán az orosz békefenntartók jelenlétére fittyet hányva lerohanta Hegyi-Karabahot, megölve egy magas rangú orosz tengerésztisztet is.
• Az izraeli-palesztin konfliktusban pedig Moszkva csak partvonalról figyelheti az eseményeket.

Így a Kreml részéről egyszerűen muszáj volt megmutatni azt, hogy még mindig egy atomhatalom, és ha akarná, súlyos támadásokat indíthatna a nyugati államok ellen.

Mindettől függetlenül az újabb orosz „fegyverbemutató” nem hordoz nagyobb jelentőséget, mint például a Jarsz rakéták legutóbbi, márciusi „megsétáltatása”: a világ akkor is összeszorított foggal figyelt, majd megfeledkezett a történetről.

A szerdaihoz hasonló gyakorlatok a valóságban inkább amolyan emlékeztetőként szolgálnak a világ más országai számára. Bár elméletben lehetséges az, hogy két atomhatalom háborújából az egyék fél egyértelmű győztesként kerüljön ki, ezt valószínűleg semelyik nagyhatalom nem szeretné kipróbálni, függetlenül akár a Kreml, akár a Pentagon harcos nyilatkozataitól.

Címlapkép: egy RSZ-24 Jarsz Moszkvában 2015-ben. A címlapkép illusztráció, forrása: Sokolrus via Wikimedia Commons

(portfolio.hu)