Lehúzták a Magyar Postát

A Magyar Posta a 34. helyen áll az Egyetemes Postaegyesület friss rangsorában, amely a szolgáltatás minősége alapján értékeli az országokat – ez a 172-es lista alapján nem tűnik rossznak, de 2020-ban még valamivel jobban álltunk ugyanebben a rangsorban. Most olyan nemzetek postái vannak előttünk, mint India, Thaiföld vagy Moldova. Sőt, a háborús Ukrajna postaszolgáltatásának minősége sem sokkal marad el a hazaitól A lista elején sok meglepetés nincs, a svájci posta a legjobb, ahogy az utóbbi években mindig, ezt az osztrák, majd a német posta követi.

Kijött az Egyetemes Postaegyesület (Universal Postal Union) friss rangsora, amelyben a világ országainak postaszolgáltatásait állítják sorrendbe: a 172 tagból álló listán négy fő szempont alapján pontozzák a szolgáltatás minőségét, ezek alapján állítják össze a végső rangsort, amelyet az infrastruktúra fejlettsége szerint is csoportosítanak.

A négy tényező:

• megbízhatóság,
• lokális rendelkezésre állás,
• relevancia,
• rugalmasság.

Ahogy az már megszokott, a rangsor első helyén a svájci posta áll 100 pontos eredménnyel (évek óta vezetik a rangsort), a második helyet az osztrák posta fogalaja el 96,7 ponttal, harmadikok pedig a németek 95,7-tel.

Mindezek alapján a magyarországi postaszolgáltatás összességében a 34. helyen végzett a legfejlettebb infrastruktúrával rendelkező országok között (7-8-9-10. szint), mindössze 57,4 pontos eredménnyel.

Ezzel olyan országok mögé kerültünk, mint Thaiföld, Malájzia, Moldova, vagy India. Ráadásul a hazai postaszolgáltatás értékelése például 2020-hoz képest romlott is, akkoriban 58,48 pontot kapott a Magyar Posta, ami a lista 32. helyére volt elég.

Sőt, ha eggyel visszalépünk a fejlettségi mutatóban (5-ös és 6-os szint a szervezetnél), akkor látható, hogy a román (53,3 pont) posta sincs sokkal elmaradva a magyartól, sőt,

a háborús Ukrajnában is 53,1 pontra értékelték a postai szolgáltatások minőséget, azaz még ők is csak 4,3 pontos lemaradásban vannak Magyarországhoz képest.

Ezeket a csomagokat nem viszi ki a Magyar Posta?

Korábban a Pénzcentrum több forrásból is úgy értesült, hogy a Magyar Posta esetenként nem szállította házhoz az amúgy külföldről házhoz rendelt csomagokat. A történetek mindig ugyanazok voltak, a vásárló külföldi, EU-s és EU-n kívül webshopból egyaránt vásárolt egy terméket, adott felületen kifizette a szóban forgó tárgy házhozszállítási költségét, majd várt. Ezt követően a futárok helyett csak egy sms-t kapott, hogy a szállítási címéhez közel eső postára megérkezett a csomagja, oda be lehet érte fáradni, kiszállítva nem lesz – pedig a szállítási költségek nem voltak olcsók, 6-12 eurós esetekről tudtunk idén májusban.

Az ügy kapcsán a vállalat azt közölte a Pénzcentrum kérdésére, hogy ők minden esetben jogszerűen járnak el a különböző küldeménytípusok kézbesítése során.

Sajnálatos módon azonban vannak olyan, a Magyra Postán kívülálló esetek, amikor a küldő bár levélként adja fel küldeményét, az méretéből és súlyából fakadóan Magyarországon már csomagnak minősül (nagyobb a szabványos levélszekrény bedobó nyílásának méretétől) és nem helyezhető el a levélszekrényben. Ezek azok a küldemények – amelyek nem férnek el a levélszekrényekben –, amelyekről a Posta értesítést hagy a címzett postaládájában

– közölték. Magyarul, a ki nem szállított csomagok voltaképpen külföldről feladott sima levélküldemények lehetnek, amiket a „sima postások” vinnének házhoz, ám azok nem férnek bele a postaládákba, ezért a postán helyezik el őket. Ezek a küldemények lehetnek tehát azok, amik sok vásárlónak nem érkeztek házhoz, hiába fizetett amúgy házhozszállítási díjat a saját lakcímére.

(penzcentrum.hu)