A hálapénz legalizálása?

Egyre többen szeretnének gyógyulni a magánegészségügyi szolgáltatóknál, ezt igazolja, hogy a piac rohamtempóban bővül, mára 800 milliárdosra hízott, és a magánintézmények lassan behálózzák az országot. Az okok ismertek, hiába fizetjük ugyanis a tb-t, sokan nem hajlandóak kivárni a hosszú várólistákat, és az állami ellátás minőségét is érik bőven kritikák. A Pénzcentrum vlogja, a CashTag ezúttal arra kereste a választ, hogyan működik a magánegészségügy, és mennyit hajlandóak érte fizetni a magyarok.

Mint ismert, 2021-től büntethető Magyarországon a hálapénz nyújtása és elfogadása, amely korábban jókora tételt tett ki a finanszírozási oldalon az állami egészségügy szürkezónájában. Naivok vagyunk viszont, ha azt gondoljuk, hogy a jogalkotó miatt eltűnt volna ez a plusz pénz a rendszerből. Mindössze annyi történt, hogy ezek az összegek átcsatornázódtak, és a magánegészségügyi intézményeknél landolnak.

Mindezt a számok egyértelműen igazolják, ugyanis már nem csak az árbevételük, hanem az ellátásban vitt súlyuk is rohamtempóban növekszik. Meggyőző növekedésen vannak túl a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatók, három év alatt gyakorlatilag megduplázódott ez a piac. A magyar magánegészségügy a 2018-as 580 milliárd forintról több, mint 800 milliárd forintra duzzadt 2022-re. Ez közel 40%-os emelkedés 4 év alatt, évenkénti átlagos 9%-os növekedés mellett.

A legszembetűnőbb a 2021-es változás, amikor jóval az átlag fölött, 18%-kal ugrott a piac mérete. Emögött az akkoriban dúló Covid-járvány, és az azzal járó állami terheltség állhat. Sokak számára ebben az időszakban derült ki, hogy a rosszabb körülményeket és a hosszú várólistákat csak úgy tudják megkerülni, ha kicsit mélyebben a zsebükbe nyúlnak. Sokan viszont azóta is ragaszkodnak az extra szolgáltatáshoz, és ha tehetik, továbbra is elkerülik az állami rendszert. A betegek motivációiról, illetve a rendszer működéséről a Pénzcentrum vlogjának, a CashTag-nek is kendőzetlenül nyilatkoztak az érintettek:

A magánpiac robbanásával egyidőben a legnagyobb szolgáltatók is jelentős növekedésnek indultak, ráadásul a piacot szignifikánsan meghaladó sebességgel. A mindenkori legnagyobb 20 szereplő 2018 óta csaknem 180%-kal (CAGR: 30%) termel több árbevételt, ami a teljes piac 40%-os emelkedéséhez képest igen szembetűnő különbség. A képet kicsit árnyalja a 2018-tól induló piaci konszolidációs folyamat, mely során a piacvezető 3-5 cég országos szintű terjeszkedésbe kezdett. A rohamos árbevétel-növekedésnek és a konszolidációs tevékenységnek köszönhetően a legnagyobb szereplők 5 év alatt megduplázták piaci részesedésüket, mára már a piac közel 20%-át uralják.

Azt gondolom, hogy az állami, egyházi, alapítványi (tehát a tb által biztosít egészségügyi rendszer – a szerk.) rendszer részéről részint társként kell a magánintézményekre tekinteni, másrészt vetélytársként is

– mondta a Cashtagnek Dr. Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke hozzátette, hogy részint jól kiegészítik egymást a rendszerek, ugyanakkor versenyhelyzetet termet, hogy számos erőforrásért egymással harcolnak. Mint említi, ilyen elsődlegesen az orvosok, ápolók foglalkoztatása is. Velkey azt is kiemeli, hogy épp a munkaerőpiaci nyomás miatt is ilyen kritikus a helyzet, hiszen miközben a bérek emelkedtek az állami szektorban, közben a dologi költségekre nem jut elegendő pénz.

Lényegében numerikusan ugyanazokon az értékeken vagyunk, mint a gazdasági válság és a covid előtti időszakban, ezek emelik meg az adósságállományt

– fogalmaz Velkey György, aki kiemeli, ezért nehéz ma az állami rendszerben gyógyszerekhez, eszközökhöz jutni, és azt az ellátást biztosítani, amire meglátása szerint egyébként szakmailag megvan a képessége a rendszerben dolgozóknak.

Itt az alulfinanszírozott magyar egészségügy újabb tünete

Összhangban azzal, hogy egyre inkább növekszik a magánegészségügyi szektor, a trend egyre inkább rávilágítja a figyelmet arra is, hogy komoly finanszírozási gondok vannak az állami rendszerben. A versenypiacon ugyanis egyértelmű, hogy az alacsony TB-finanszírozás a szolgáltatás fenntartására sem elég. Egyre több, államilag finanszírozott ellátást is nyújtó magánintézmény panaszkodik arra, hogy az alacsony TB-finanszírozás miatt nem tudják tartani a szolgáltatást, vagy annak a minőségét. Legutóbb a Portfolio szúrta ki, hogy a 17. kerületben működő HT Medical Center adott ki nyilatkozatot arról, milyen súlyos a helyzet. Mint írták, „eddig a saját Intézményünk kárára, erőnkön felül is próbáltuk fenntartani a közfinanszírozott ellátást – annak ellenére, hogy intézményünk 100 százalékban magánintézmény. Az állami finanszírozás, amelyet a NEAK egy TB-s szakellátásért az intézménynek fizet, jelenleg már annyira kevés, hogy nem fedezi már a működő költségeinket sem, szinte az összes TB-s ellátást az intézményünk saját forrásból saját költség terhére finanszíroz, amelyet egyre kevésbé tudunk fenntartani” – fogalmaztak, és azt is hozzátették, hogy fogynak az erőforrásaik, így magánintézményként állami vagy önkormányzati segítség nélkül nem tudják korlátlanul finanszírozni a betegek ellátását. „Ez az oka annak, hogy intézményünkben egyre hosszabbak a várólisták és egyre kevesebb NEAK finanszírozott ellátás elérhető” – magyarázza a HT Medical Center vezetősége, amely ugyanakkor leszögezi, hogy a magánellátás a jövőben is elérhető lesz korlát nélkül.

(hvg.hu)