Németek milliói készülnek a vasárnapi nagy döntésre – A szélsőjobb már bontja a pezsgőt

Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban.

A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.

Két tartományi választás Németországban

Németország szövetségi állam, ami azt jelenti, hogy a 16 tartományban a szövetségi választásoktól teljesen függetlenül általában ötévente választásokat tartanak, ahol a szavazók megválasztják a helyi parlamenteket (Landtagokat), illetve a helyi kormányokat.

Az egyes tartományokban a szövetségi kormánykoalíciótól nagyon eltérő színezetű koalíciók köttethetnek. Bajoroszágban például, ahol most vasárnap választásokat tartanak, a csak abban a tartományban működő Keresztényszociális Unió (CSU) kormányoz együtt egy országosan alig 2 százalékos, a tartományban azonban 15 százalékos párttal, a Szabad Választókkal (Freie Wähler – FW). A másik tartományban, ahol most megmérettetés lesz, Hessenben pedig a Bundestag legnagyobb ellenzéki pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) adja a miniszterelnököt, és azokkal a Zöldekkel kormányoznak együtt, akik jelenleg a szövetségi kormánykoalíció második legnagyobb pártját adják. Vagyis bár országos szinten a két párt egymás ellenfele (és szövetségi kormányban koalícióban még soha nem voltak), Hessenben koalíciós partnerek.

Németország tartományai. Forrás: NordNordWest / Balogh Zsolt / Wikimedia Commons

Ami a pártok országos teljesítményét illeti, az Olaf Scholz vezette hárompárti koalíció pártjai már hónapok óta nagyon gyenge eredményeket érnek el a közvélemény-kutatásokban, miközben a két nagyobb ellenzéki párt, a CDU/CSU konzervatív pártszövetség és a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak (Alternativa für Deutschland – AfD) a dobogó első két fokán áll. (A CSU csak Bajorországban, a CDU a többi 15 tartományban van jelen, szövetségi szinten azonban pártszövetséget képeznek.)

Az ARD-DeutschlandTrend szeptember közepi felmérése szerint a CDU/CSU 28 százalékon, az AfD 22 százalékon áll. Olaf Scholz pártja, az SPD mindössze 16 százalékkal harmadik (a 2021-es Bundestag-választásokon még 25,7 százalékot ért el), a Zöldek őrzi 15 százalékát, a legkisebb koalíciós partner, a liberális Szabad Demokrata Párt (Freie Demokratische Partei – FDP) pedig 7 százalékon áll. A posztkommunista Baloldal (Die Linke), amely már 2021-ben is csak egy speciális szabálynak köszönhetően alakíthatott Bundestag-frakciót, 4 százalékkal a parlamenti küszöb alatt van.

Bár az egyes tartományokban a helyi pártszimpátiák nem feltétlenül követik az országosokat, egy bizonyos mértékű együttmozgás mindig kimutatható.

A vasárnap esedékes hesseni és bajorországi tartományi választások előtti helyi felmérések is azt mutatják, hogy míg a kormánykoalíció pártja általában visszaesnek, az AfD, bár az országos szintnél kevésbé, de előretör.

A vasárnapi két tartományi választáson összesen a német választók majdnem negyede vonul az urnákhoz. Bajorország a legnépesebb tartomány 13,4 millió fővel, Hessen lakossága 6,4 millió, így a két tartomány együttes lakossága majdnem 20 millió fő. Nemcsak népes tartományokról van szó, hanem gazdag és gazdaságilag fejlett régiókról is. A német tartományok 2022-es GDP-rangsorában Bajoroszág a második, Hessen az ötödik helyen áll.

Német pártok országos diagram

Hessen: lejtmenetben a szociáldemokraták

Hessen tartomány jelentőségét az adja, hogy itt található Németország és az egész Európai Unió pénzügyi központja, Frankfurt, az Európai Központi Bank székhelye. Hivatalos nevén Frankfurt am Main a tartomány legnagyobb városa, de nem a fővárosa – az a nála jóval kisebb és jelentéktelenebb Wiesbaden.

Hessenben jelenleg a kereszténydemokrata CDU kormányoz koalícióban a Zöldekkel,

a miniszterelnök a CDU-párti Boris Rhein. Jó esély van arra, hogy a 2018-ban köttetett koalíció folytatódik, a Civey közvélemény-kutatónak a Der Spiegel számára készített, október 1-jén napvilágot látott felmérése szerint ugyanis a CDU 31 százalékon, a második helyezett zöld párt pedig 18 százalékon áll, amivel a parlamenti székek számát tekintve meglenne a többségük. A CDU ezzel 4 százalékpontot javíthat teljesítményén 2018-hoz képest, a Zöldek viszont mintegy 2 százalékpontos visszaesést szenvednének el.

A legnagyobb vesztes ugyanakkor a szövetségi kormánykoalíció vezető ereje, a szociáldemokrata SPD lehet,

amely 2018-as 19,8 százalékos eredménye után most csak 16 százalékra számíthat. A párt júniusban még 21 százalékon állt, azóta azonban több kisebb botrány is megtépázta őket. A hesseni SPD elnöke és listavezetője Nancy Faeser szövetségi belügyminiszter, aki nem sok jóra számíthat október 8-a után, ha valóban olyan rossz eredményt érnek el, mint amire jelenleg számíthatnak.

A három nagyobb párt mögött negyedikként futhat be a szélsőjobboldali AfD, amely 2 százalékpontot javítva 15 százalékon végezhet vasárnap a mostani előrejelzés szerint. Az AfD bázisa a volt keletnémet tartományokban van, így számukra ez akkor is jó eredménynek számítana, ha országos támogatottságuktól Hessenben el is maradnak.

Két kisebb párt az 5 százalékos küszöb környékén billeg. A liberális FDP, a szövetségi hármas koalíció legkisebb pártja 6 százalékon áll, így még az is előfordulhat, hogy 2018-as 7,5 százalékos eredménye után kiesik a helyi Landtagból. A Baloldal (Die Linke) viszont már készülhet a kiesésre, ugyanis csak 4 százalékra mérik. Az inkább a keletnémet tartományokban népszerű, részben az NDK-s állampárton alapuló és a szocializmus iránti nosztalgiában utazó pártnak Hessen az utolsó nyugatnémet bástyája: ha innen is kiesik, egyetlen olyan tartomány parlamentjében sem marad képviselete, amely a német újraegyesítés előtt a vasfüggöny nyugati oldalán volt.

Hessen pártok diagram

Bajorország: még mindig magasan vezet a stagnáló CSU

A Keresztényszociális Unió az 1950-est leszámítva az összes tartományi választást megnyerte Bajorországban, és 1957 óta folyamatosan ez a párt adja Bajorország miniszterelnökét. Évtizedeken keresztül koalíciós partnerre sem szorult, mígnem 2018-ban az 1950 óta legrosszabb eredményét érte el 37,2 százalékkal, így kénytelen volt koalícióra lépni a Szabad Választókkal.

A Szabad Választók nevű konzervatív formáció szövetségi szinten kis pártnak számít, a Bundestagban sincs jelen, jelenleg Bajorországon kívül Rajna-vidék–Pfalz tartományban van helyi parlamenti képviselete. A 2018-as bajorországi választáson 11,6 százalékkal a harmadik legnagyobb erő lett, megelőzve az AfD-t és az SPD-t is. A párt országos és bajorországi elnöke, Hubert Aiwanger jelenleg Bajorország miniszterelnök-helyettese és gazdasági minisztere.

Különböző kutatások szerint a CSU 36–37 százalékon, a Szabad Választók 15–16 százalékon áll, vagyis előbbi stagnál, utóbbi mintegy 4 százalékpontot javíthat 5 évvel ezelőtti teljesítményéhez képest, így a legvalószínűbb, hogy Hessenhez hasonlóan Bajorországban is marad a jelenlegi koalíciós felállás. Markus Söder CSU-elnök és bajor miniszterelnök már kifejezte abbéli szándékát, hogy a Szabad Választókkal folytatná a koalíciót.

A többi párt közül egyedül az AfD-nek van oka örömre, amely 2018-as 10 százaléka után most 14 százalékos eredményre számíthat.

A Zöldek 15–16 százalékot érhetnek el a 2018-as 17,6 százalék után, míg az öt éve 9,7 százalékot elnyert SPD-t most 9 százalékra mérik. A 2018-ban 5,1 százalékot szerzett liberálisoknak most csoda kellene ahhoz, hogy átlépjék a küszöböt, ugyanis 4 százalékon állnak, a Baloldal pedig a maga 1 százalékával alig mérhető Bajorországban.

Míg a CSU első helyezése nem kétséges, a második, harmadik és negyedik helyért nagy csata várható a Szabad Választók, a Zöldek és az AfD között.

Mivel a három párt közötti százalékkülönbségek hibahatáron belül vannak, még bármilyen sorrend elképzelhető közöttük.

Mind Hessent, mind Bajorországot illetően elmondható tehát, hogy

az országos trendeknek megfelelően a szövetségi kormánykoalíció három pártja – SPD, Zöldek, FDP – gyengül, a CDU/CSU stabilan tartja magát, míg az AfD egyértelmű növekedést mutat be.

A posztkommunista Baloldal a nyugatnémet tartományokból szinte teljesen eltűnik, ami előrevetíti, hogy szövetségi szinten sem kell már vele érdemi erőként számolni.

Bajorország pártok diagram

Előretörőben az AfD

Az AfD a 2021 szeptemberi Bundestag-választások után több mint megduplázta országos támogatottságát: míg akkor 10,3 százalékkal csak az ötödik helyre futott be, most 22 százalékos támogatottsággal tartósan második erővé lépett elő. De hiába a támogatottság növekedése: egyrészt egyre kevesebb társadalmi tartaléka van népszerűsége növekedéséhez, elutasítottsága ugyanis magas, másrészt az összes többi parlamenti párt számára vörös vonalat jelent az AfD-vel való szövetkezés, nemcsak szövetségi, hanem tartományi szinten is. Az AfD tehát – legalábbis egyelőre – az örök protestpárt szerepére van kárhoztatva, ugyanakkor két egykori keletnémet tartományban, Szászországban és Türingiában vezető erő lett.

Amint arra az ARD-DeutschlandTrend szeptember végén publikált kutatása rámutatott, az AfD népszerűségnövekedése nem annak köszönhető, hogy megnőtt a szélsőjobboldali, radikális jobboldali nézetek híveinek száma – ez a szám lényegében 2016 óta stagnál. A népszerűségnövekedés két tényezőnek tudható be a kutatás szerint: a kormány teljesítményével való elégedetlenségnek, illetve a bevándorlás okozta problémáknak.

A bajorországi AfD is elsősorban a bevándorlás okozta problémákat helyezi kampánya középpontjába. Bár a párt hivatalos programjában nem szerepel, a bajor AfD egyik vezetője, Martin Böhm a kampányban kijelentette, minden elutasított menedékkérőt fél éven belül ki kellene toloncolni az országból, az általános iskolákban pedig külön osztályba kellene helyezni a németet anyanyelvként beszélő, illetve a német nyelvet még csak tanuló gyerekeket. A helyi AfD másik vezetője, Katrin Ebner-Steiner egy kampányeseményen azt mondta, a menedékkérők csak azért jönnek Németországba, hogy „nulla munkával” pénzbeli juttatásokat, egészségbiztosítást, lakhatást és kábeltévét kapjanak.

Nem szakmunkások jönnek, hanem egy hadseregnyi nincstelen és semmirekellő

– jelentette ki.

Míg a bajorországi AfD vezetői nem rejtik véka alá véleményüket, a hesseniek mérsékeltebb politikusnak fazonírozzák magukat. A tartományi AfD vezetője, Robert Lambrou például azt hangsúlyozza, hogy a párt valójában egy „polgári-konzervatív” erő. Ez is mutatja, hogy az egyes német tartományokban különböző szlogenekre rezonálnak a választók, az AfD pedig egyre jobban tapint rá arra, hol mit és hogyan kell mondani. Ennek is köszönhető, hogy kitörtek a „keletnémet párt” skatulyából, és – szemben az ebbe bennragadt posztkommunista Baloldallal – a nyugatnémet tartományokban is előretörnek.

(portfolio.hu)