Szolidaritási hozzájárulás 2027: mennyivel fizet kevesebbet Székesfehérvár és Fejér vármegye?

Szolidaritási hozzájárulás 2027: mennyivel fizet kevesebbet Székesfehérvár és Fejér vármegye?

A 2027-es költségvetési törvényjavaslat 395,8 milliárdról 335,7 milliárd forintra csökkenti az önkormányzatoktól beszedett szolidaritási hozzájárulást, az önkormányzatok állami támogatását pedig a kormány szerint 64 milliárd forinttal növeli. A törvényjavaslat 2. melléklete tételesen mutatja az új kulcsokat, és ebből kiderül, hogy a könnyítés a gazdag városoknak szól, a szegény falvakat a támogatások oldala érinti.

Fejér vármegyében Székesfehérvár a legnagyobb befizető, a város vezetése szerint a régi szabályokkal 2027-ben 9,8 milliárd forintot kellett volna átutalnia.

Mit tartalmaz a szolidaritási hozzájárulás új szabálya?

A szolidaritási hozzájárulás az az összeg, amelyet a magas iparűzésiadó-bevételű települések fizetnek be a központi költségvetésbe. A mértéke attól függ, mekkora az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség, vagyis az a bevétel, amelyet a település 1,4 százalékos számított adókulccsal beszedhetne. A T/950. számú törvényjavaslat 2. mellékletének 64. pontja öt ponton változtat a számításon.

  • Magasabb belépési küszöb: csak az a település fizet, ahol az egy lakosra jutó adóerő-képesség meghaladja a 30 ezer forintot. A 2026-os törvényben ez a határ 25 ezer forint volt.
  • Alacsonyabb kulcsok: a legfelső sávban, 120 ezer forint fölött, az alap 0,57-0,65 százalékát kell befizetni. 2026-ban ez a sáv 102 ezer forintnál kezdődött, és 0,67-0,75 százalékos kulccsal számolt.
  • 50 milliós alsó határ: ha a kiszámított összeg nem éri el az 50 millió forintot, a település semmit nem fizet. Ezt eddig kormányrendelet írta elő, most a törvény rögzíti.
  • Közös hivatal: a közös önkormányzati hivatal székhelyének kulcsa 0,05 százalékponttal kisebb.
  • Fix fővárosi összeg: Budapest Főváros Önkormányzata 77 milliárd forintot fizet, a 2026-os rendeletben ez 97,7 milliárd forint volt.

Az eljárás is átalakul. A Magyar Államkincstár a jövőben az általános közigazgatási rendtartás szerint, határozatban állapítja meg az összeget, és az önkormányzatok tizenegy részletben fizetnek. A változás az Alkotmánybíróság szeptember 21-i döntésére felel. A testület Budaörs panaszára kimondta, hogy alaptörvény-ellenes volt kivonni a hozzájárulást a közigazgatási eljárás garanciái alól, és 2026. december 31-ig adott időt a javításra.

Kohéziós pénzek: mennyi jut 2028-tól a vidéknek?

Ki mit mond?

A kormány: több pénz marad helyben

A törvényjavaslat indoklása szerint a szolidaritási hozzájárulás az elmúlt években jelentős forrást vont el a településektől, 2027-ben ezért átlagosan 62 milliárd forinttal, 15 százalékkal csökken. Magyar Péter az októberi költségvetési beszédében ugyanezt a két számot mondta: 62 milliárddal kisebb teher, 64 milliárddal több támogatás. Kármán András pénzügyminiszter az alkotmánybírósági döntés után hangsúlyozta, hogy a testület nem szüntette meg a rendszert, a beszedés alkotmányos.

A két szám nem egészen egyezik, mert a 2026-os törvény 395,8 milliárd forinttal számolt, a 2027-es javaslat 335,7 milliárddal, a különbség tehát 60,1 milliárd forint. Az indoklás nem árulja el, melyik 2026-os számhoz méri a 62 milliárdot.

A Fidesz: a szolidaritási hozzájárulás gazdája most óvatos

A szolidaritási hozzájárulást a Fidesz-kormány emelte a mai szintre: 2020-ban 58 milliárd, 2025-ben 360 milliárd, 2026-ra pedig 395,8 milliárd forint volt a tervezett összeg. A Fidesz-közeli oldalon a legaktívabb hang Cser-Palkovics Andrásé, Székesfehérvár fideszes polgármesteréé, aki a Megyei Jogú Városok Szövetségét is vezeti.

Májusban úgy fogalmazott, hogy a nagyjából 400 milliárdos bevételt az új kormány nem tudja azonnal kiváltani, ezért türelmet kért az önkormányzatoktól, a befizetési módszertan teljes reformját viszont szükségesnek tartja.

A Fidesz arról hallgat, hogy kormányzása idején a Nemzetgazdasági Minisztérium politikai hangulatkeltésnek nevezte, amikor a Magyar Önkormányzatok Szövetsége azt kérdezte, mire költi az állam a beszedett pénzt. Arról sem beszél, hogy a Fidesz-kormány rendeletben próbálta kizárni a pereskedést, amit az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek talált.

A vidéki városok fizetnek, a milliárdok máshová mentek

A Mi Hazánk: nincs álláspont

Keresésünk során nem találtunk sem a Mi Hazánktól, sem Toroczkai Lászlótól állásfoglalást a 2027-es szolidaritási hozzájárulásról vagy az önkormányzati támogatások emeléséről. A párt a költségvetési vitában a béremeléseket és az uniós pénzek feltételeit bírálta, az önkormányzatok finanszírozását nem tette szóvá.

Mit lát a külföldi sajtó és az Európa Tanács?

Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának 2024-es magyarországi anyaga szerint 2020-ban a hozzájárulás még a helyi iparűzési adó 5,9 százalékát osztotta újra, a küszöb lejjebb vitele és a felső határ 950 ezer forintra emelése után viszont egyre nagyobb része került át a központi költségvetésbe. Az általunk átnézett külföldi tudósítások, köztük a Reuters anyagai, a 2027-es költségvetés kapcsán a hiánycélra és az euróbevezetésre koncentráltak, az önkormányzati elvonást nem tárgyalták.

Kamerás parkolásellenőrzés: ki kezeli majd a rendszámadatokat, és meddig?

Mit mutatnak az adatok?

A 2. melléklet tételesen rögzíti, mit kapnak a települések 2027-ben. A működés általános támogatása 414,7 milliárd, a köznevelési feladatoké 444,1 milliárd, a szociális és gyermekjóléti feladatoké 363,1 milliárd, a gyermekétkeztetésé 169,6 milliárd, a kulturális feladatoké 22,7 milliárd forint. A Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet teljes kiadása 1613,3 milliárd forint, ebből a hozzájárulás 335,7 milliárdot visz vissza a központi kasszába.

A szegény települések kiegészítő bevételt kapnak: a 25 ezer forint alatti egy lakosra jutó adóerő-képességű önkormányzat bevételkiegészítő hozzájárulásra jogosult. A két küszöb közé, vagyis 25 és 30 ezer forint közé eső település a javaslat szerint se nem fizet, se nem kap ezen a címen.

Budapest helyzete eltér a többi településétől, hogy a kormány és a főváros megállapodása szerint Budapest 120 milliárd forintos egyszeri támogatást kap, cserébe eláll a perektől, költségvetési felügyelőt kap, és 2027-ben 20 milliárd forinttal csökkenti működési kiadásait. A Fővárosi Önkormányzat 77 milliárdos fix összege 20,7 milliárd forinttal kisebb a 2026-osnál. Korábbi cikkünkben a kormányzati bejelentés alapján 30 milliárdos fővárosi könnyítést írtunk, ezt a törvényjavaslat szövegéből nem tudtuk visszaszámolni, mert a kerületek összegeit a javaslat nem közli.

Budapest-csomag: mit kapott vissza a főváros, és mit nem?

Mit jelent ez Fejér vármegyében?

Fejér a nagy befizető vármegyék közé tartozik. A 2025-ös miniszteri rendelet szerint a vármegye települései együtt 14,37 milliárd forintot fizettek, a vármegyék közül csak Pest és Győr-Moson-Sopron települései fizettek többet. A 2026-os rendelet szerint Székesfehérvárra 9,47 milliárd, Dunaújvárosra 1,59 milliárd, Bicskére 840 millió, Martonvásárra 63 millió forint jutott.

Székesfehérvár: becslésünk szerint 1,3-1,5 milliárd marad a városban

Székesfehérvár iparűzési adóbevétele a polgármester szerint 2025-ben 30 milliárd forint körül alakult, a város tehát szinte biztosan a legfelső sávba esik. Ebben a sávban az új kulcs a réginél 13-15 százalékkal alacsonyabb, a sávon belüli helyzettől függően. Ha a város a régi szabályokkal 9,8 milliárdot fizetett volna, az új táblázattal nagyjából 8,3-8,5 milliárdot fizet. Ez a Polkorrekt saját becslése a két paramétertábla összevetéséből, a pontos összeget a Kincstár határozata adja meg.

Dunaújvárosnál és Bicskénél a csökkenés attól függ, melyik sávba esnek, ezt a nyilvános adatokból nem tudtuk kiszámolni. A kis települések közül azok, amelyek eddig 50 millió forint alatti összeggel szerepeltek a listán, mint Besnyő 49 millióval, most törvényi alapon mentesülnek. A vármegye déli részén más a helyzet: a Sárbogárdi járás a kormányrendelet szerint komplex programmal fejlesztendő, ott a hozzájárulás helyett az állami támogatások emelése számít.

A pártnarratívák vakfoltja itt látszik. A kormány országos átlagban beszél 15 százalékról, Cser-Palkovics András a saját városa terhéről, de egyik oldal sem mondja meg, mennyi jut a 64 milliárdos támogatási többletből egy sárbogárdi vagy enyingi falunak. Települési bontást a javaslat nem közöl.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek?

Székesfehérváron és Dunaújvárosban a megmaradó pénz a helyi buszjáratokra, az utakra és az intézményekre jut, ha a város úgy dönt. A fehérvári ingázó és szülő ezt a közszolgáltatások színvonalán érezheti, nem a saját adóján, mert a lakosság nem fizet szolidaritási hozzájárulást. A falusi lakos számára a támogatások oldala a fontos: a gyermekétkeztetés, az óvoda és a szociális ellátás normatívája dönti el, marad-e falugondnok és meleg ebéd.

Az átláthatóság továbbra is hiányzik, mert az elvonás a központi költségvetésbe folyik be, és sem a javaslat, sem a kormány nem mutatja meg, melyik szegény település mennyit kap belőle vissza.

A Polkorrekt véleménye

A 15 százalékos csökkentés jó irány, de nem reform, az új eljárási garanciákat pedig nem a kormány jószándéka hozta, hanem az Alkotmánybíróság határideje. A Tisza-kormány megtartotta az elvonás logikáját, és ugyanúgy nem mondja meg, hová kerül a 335,7 milliárd, ahogy az Orbán-kormány sem mondta meg a 395,8 milliárdról. A Fidesz pedig, amely közel hétszeresére emelte ezt a terhet, most a türelemről beszél. A Fejér vármegyei falvaknak települési bontású kimutatás jár arról, mennyit kapnak a gazdag városoktól elvett pénzből.

Források

Tót György