2027-es hiánycél: Fitch elemzése és kilátások

A Fitch hitelminősítő pénteken ismertetett elemzése szerint a 2027-es hiánycél nem teljesül, hogy a kormány által ígért 4,9 százalék helyett 5,4 százalékos deficitet vár.

A Tisza-kormány a hét elején már a teljes makropályát is nyilvánosságra hozta, így a hétfői parlamenti beszéd hiányzó számai most megvannak. Az ellenzék adóemelést és munkanélküliséget emleget, a kereskedők a különadót bírálják, a megyei önkormányzatok szövetsége pedig korábban súlyos hibának nevezte a megyei közgyűlések megszüntetését.

Mit mutatnak a friss számok a 2027-es hiánycél mögött?

Kármán András pénzügyminiszter kedden ismertette a minisztérium előrejelzését. Eszerint a gazdaság 2027-ben 2,4 százalékkal nő, az infláció 3 százalék körül alakul, az államadósság pedig a GDP 77,5 százalékáról 77,2 százalékra csökken. A deficit a tervek szerint 2028-ban 4 százalékra, 2029-ben 3,4 százalékra, 2030-ban 2,8 százalékra mérséklődik, vagyis az uniós 3 százalékos határ alá csak az évtized végén kerül.

A kormány 1465 milliárd forintot spórolna meg 2027-ben. Ebből 1018 milliárd kilenc konkrét tételből jönne, például az autópálya-koncessziós díjakból, a gazdaságfejlesztési támogatásokból és a kormányzati kommunikációból. A maradék 447 milliárdot a minisztériumok és az állami cégek működési költségeinek legalább 10 százalékos lefaragása hozná. Kármán azt is elmondta, hogy a hiány csökkenéséből 1,9 százalékpontot az ad, hogy kifutnak a választás előtti egyszeri kiadások.

Az adóoldalon a kormány bruttó 929 milliárd forint többletbevételt vár. Ebből 264 milliárdot visszaad a háztartásoknak adócsökkentésként, így a nettó többlet 665 milliárd forint, a GDP 0,7 százaléka. A legnagyobb új tétel az egymilliárd forint feletti vagyonra kivetett adó, amely 200 milliárdot hozna.

Mit lát a Fitch: elcsúszik a 2027-es hiánycél

A Fitch Londonban bemutatott elemzése szerint a 2027-es deficit 5,4 százalék lesz, az idei pedig 7,3 százalék. A hitelminősítő arra számít, hogy az államadósság 2027 és 2028 között 77,7 százalékon tetőzik, ami messze meghaladja a hasonló, BBB besorolású országok 57,5 százalékos mediánját. Növekedési előrejelzése közel áll a kormányéhoz, jövőre nagyjából 2,5 százalékot vár.

A Fitch szerint a kormány középtávú céljai összeférnek azzal, hogy az ország 2030-ra teljesítse az euró bevezetésének feltételeit. A kockázatot a végrehajtásban látja: a csomag sok apró intézkedésből áll, és egyelőre bizonytalan, mennyit hoznak a kiadási felülvizsgálatok. A hitelminősítő tehát nem a 2027-es deficitcél irányát vitatja, hanem azt, hogy a kormány egy év alatt eljut-e odáig.

Ki mit mond

A kormány: van tartalék, de rosszabb forgatókönyv is lehet

Kármán András a háttérbeszélgetésen maga is elismerte, hogy létezhet rosszabb forgatókönyv. A jövő évi hiánycélt szerinte leginkább a nemzetközi energiaárak veszélyeztetik, erre szolgál a 300 milliárd forintos tartalék. A pénzügyminiszter szerint a kormány számításai alapján jövőre közel egymillió család jár jobban, 40-60 ezer viszont rosszabbul. Az MTI beszámolója nem részletezi, kik tartoznak ez utóbbi csoportba.

A Fidesz: baloldali büdzsé, visszatérő munkanélküliség

Orbán Viktor kedden a Facebookon azt írta, hogy a költségvetés véget vet a munkaalapú gazdaságnak, és visszahozza a munkanélküliséget. A Fidesz elnöke szerint a terv a munkaadókat terheli, és a végén mindenki rosszul jár. A Fidesz reakciója szerint a csomag 138 ezer katás vállalkozás és az anyák adóját is emeli. Az áttekintett beszámolókban ezekhez az állításokhoz nem szerepel saját számítás.

A Mi Hazánk: az uniós feltételek ára

A Mi Hazánk hétfőn azt kérdezte, mi a költségvetés ára, és az uniós forrásokhoz kötött engedményeket állította a középpontba. A párt azóta nem tett közzé részletes reakciót a kedden ismertetett makropályára vagy az adócsomagra. Az áttekintett nyilvános forrásokban legalábbis nem szerepel ilyen.

Az elemzők: elérhető cél, de magasabb infláció jöhet

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a 4,9 százalékos cél elérhető. Ugyanakkor 2027-re akár 4 százalékos inflációt is el tud képzelni, ami magasabb a kormány 3 százalékos feltételezésénél. Az elemző a legfontosabb kérdésnek azt tartja, hogy a kormány valóban végre tudja-e hajtani az 1500 milliárd forint körüli kiadáscsökkentést. Szerinte a kiadáscsökkentés a közszféra béreit is érintheti, a bértömeg befagyasztásától a minisztériumi elbocsátásokig.

Mit jelent ez vidéken és a városban

A megyei önkormányzatok megszüntetése: tízmilliárdok vagy néhány milliárd?

A kormány a megyei közgyűléseket akár jövő év elején megszüntetné, a megtakarítást pedig a települési önkormányzatoknak adná. Magyar Péter korábban tízmilliárdos nagyságrendű megtakarításról beszélt. A megyei önkormányzatok országos szövetsége szerint viszont egy megye átlagosan évi 300-400 millió forint állami támogatást kap. A tizenkilenc megyével számolva ez évente nagyjából 5,7-7,6 milliárd forint, ami jóval kevesebb a kormány által emlegetett összegnél.

A megyei önkormányzatok feladatai közé tartozik a területfejlesztés és a TOP Plusz uniós pályázatok koordinálása. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közgyűlése például 2026-ban 354 millió forint állami támogatásból, 22 munkatárssal dolgozik. A szövetség súlyos hibának nevezte a tervet, és arra figyelmeztetett, hogy a 2028-2034-es uniós ciklusban szükség lesz egy területi szintre. A kormány eddig nem mondta meg, ki veszi át ezeket a feladatokat.

Szolidaritási hozzájárulás: a nagyvárosok kapnak többet

A szolidaritási hozzájárulás 2027-ben 15 százalékkal csökken, a kormány szerint ez az első lépés. Teljes eltörlésre nem számíthatnak az önkormányzatok, mert Kármán szerint az iparűzési adó egyenlőtlenül oszlik meg, ezért továbbra is szükség van újraelosztásra. A pénzügyminiszter elismerte, hogy az elvonás most magasabb a szükségesnél. A könnyítésből elsősorban a főváros és a nagyvárosok profitálnak, a kistelepülések közvetlen támogatást kapnak.

Székesfehérvár polgármestere, Cser-Palkovics András szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy érezhető csökkentés nélkül sok önkormányzat működése kerül veszélybe. A fehérvári TOP Plusz projektek akkor négy hónapja álltak. A 15 százalékos csökkentés tehát abba az irányba indul, amelyet a megyeszékhelyek kértek, a működési költségek és a helyi közösségi közlekedés finanszírozásának gondját azonban egymagában nem oldja meg.

Kiskereskedelmi adó és árrésstop: a menetrend még mindig hiányzik

Az árrésstop kivezetéséről a kormány döntött, de a pontos időpontot és ütemezést október 19-én sem közölte, és a hét további bejelentéseiből sem derült ki. Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözölte a döntést. Szerintük a kisboltok és a falusi üzletek fellélegezhetnek, mert az árrésstop különösen őket terhelte meg.

Ugyanebben a csomagban emelkedik a kiskereskedelmi adó is. Az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalap után fizetendő kulcs 0,15 százalékról 0,45 százalékra nő, vagyis megháromszorozódik. Az OKSZ csalódottan fogadta, hogy a kiskereskedelmi adó kivezetése helyett emelés jön, és szerintük ez az ellátás minőségét és az árak stabilitását is veszélyeztetheti.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek

A kormány saját számai szerint a családok nagy többsége jövőre jobban jár, néhány tízezer család viszont rosszabbul, és azt még nem tudni, kik ők. Ha a K&H elemzőjének óvatosabb inflációs becslése válik be, a béremelések és adócsökkentések egy részét elviszi a drágulás. Ha pedig a Fitchnek lesz igaza, és a jövő évi hiánycél nem teljesül, a kormánynak év közben kell majd újabb megtakarításokat keresnie. A K&H elemzője szerint egy ilyen kiigazítás a közszférában dolgozók bérét is elérheti.

A Polkorrekt véleménye

Egy hét alatt kiderült, hogy a hétfői beszéd hiányzó számai léteznek, és nem rosszak. A gond az, hogy a kormány a legnagyobb ígéreteinél ismét elhagyta a részleteket: nem mondta meg, mikor szűnik meg az árrésstop, ki veszi át a megyék feladatait, és kik azok a családok, amelyek rosszabbul járnak. A megyei közgyűlésekkel kapcsolatos tízmilliárdos megtakarítás a megyék saját adatai alapján nem áll össze, és ezt a kormánynak számokkal kell cáfolnia, nem Facebook-posztokkal. Az ellenzéknek pedig számítással kellene alátámasztania, ha tömeges munkanélküliséget jósol.

Források

• 444: Fitch: magasabban tetőzik az államadósság, jövőre nem lesz akkora hiánycsökkentés (2026. október 23.)
• Economx: Kármán András az új büdzséről: lehet egy rosszabb forgatókönyv is (2026. október 20.)
• MTI: Kármán András: a jövő évi költségvetés a működő és emberséges Magyarország alapköve lesz (2026. október 20.)
• Portfolio: Megvan, hol és hogyan vágja le a kiadásokat a Tisza-kormány (2026. október 20.)
• HVG: Magyar Péter bejelentette, mekkora inflációval és növekedéssel számolnak (2026. október 20.)
• Világgazdaság: 2,4 százalékos növekedést vár 2027-ben a kormány (2026. október 20.)
• Világgazdaság: Az elemző szerint tele van aknákkal a 2027-es költségvetés (2026. október 21.)
• Szeged365: Orbán Viktor szerint a 2027-es költségvetés véget vet a munkaalapú gazdaság korszakának (2026. október 20.)
• MTI: OGY, Mi Hazánk: mi az ára a költségvetésnek? (2026. október 19.)
• Portfolio: Kivezeti a kormány az árrésstopot (2026. október 19.)
• Index: Üdvözlik az árrésstop végét, de a különadó miatt továbbra is elégedetlenek a boltok (2026. október 20.)
• Economx: Fellélegezhetnek a vevők és a kisboltok az árrésstop után, a különadóemelés viszont aggodalmat kelt (2026. október 20.)
• Szoljon: Megyei közgyűlések megszüntetése: súlyos bírálatokat kapott a terv (2026. szeptember 9.)
• Népszava: Interjú Cser-Palkovics Andrással (2026. szeptember 9.)
• Pénzügyminisztérium: Tájékoztató a 2027. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításáról (2026. augusztus)