Rekordot hozott a háború az olajcégeknek, a magyar extraprofitadó mégis mást fog meg
A Shell, a Mol és a nagy európai olajcégek az iráni háború ársokkjából az elmúlt évek legjobb negyedéveit hozták ki, a magyar kutakon pedig a gázolaj literje 66 forinttal drágább a júniusban kivezetett védett árnál. A Tisza-kormány extraprofitadója közben az orosz olaj árelőnyét vonja el a Moltól, a háborús finomítói árrés viszont kívül esik az adó alapján. Hat uniós tagállam közös fellépést sürget, Magyarország nincs köztük.
Kinek fizet a háború?
A Shell 2026 első negyedévében 6,9 milliárd dollár (nagyjából 2200 milliárd forint) kiigazított nyereséget könyvelt el, kétszer annyit, mint az előző negyedévben. Az EUobserver amszterdami tudósítása szerint a Perzsa-öböl menti háború a világ olaj és cseppfolyósítottgáz-ellátásának (LNG) mintegy ötödét zavarta meg, a Brent hordónkénti ára pedig április végén megközelítette a 120 dollárt.
Wael Sawan vezérigazgató a cég működési teljesítményével magyarázta az eredményt, a lap szerint viszont a negyedévet a kivételesen jó olajkereskedelem vitte. A két legnagyobb olajkereskedő, a Vitol és a Trafigura is a 2022-es orosz invázió utáni rekordévek óta nem látott profitot ért el.
A második negyedév sem hozott fordulatot a fogyasztók javára. A Transport & Environment (T&E) brüsszeli környezetvédelmi érdekképviselet elemzése szerint nyolc nagy európai olajcég, köztük a Shell, a BP, a TotalEnergies, az Eni és az OMV, együtt mintegy 25,8 milliárd euró (körülbelül 9400 milliárd forint) kiigazított nyereséget jelentett. Az Oxfam becslése szerint a legnagyobb olajtársaságok 2026-ban összesen 94 milliárd dollár (nagyjából 29 800 milliárd forint) profitot érhetnek el, többet, mint tavaly.
A Mol nyeresége a finomítóból jön, nem a kútról
A magyar olajtársaság a második negyedévben 786 millió dollár (mintegy 249 milliárd forint) adózott eredményt ért el, miközben az elemzők 495 millió dollárt vártak. Az OTP Global Markets elemzése szerint a kiugrást főként az iráni és az orosz-ukrán háború miatt megugró finomítói és vegyipari árrés hozta,hogy a finomítói árrés éves szinten több mint háromszorosára nőtt.
Ez az a különbözet, amelyet a feldolgozó a kőolaj beszerzési ára és a belőle gyártott üzemanyag eladási ára között megkeres. A Mol saját jelentése szerint a töltőállomásokat is magában foglaló Fogyasztói Szolgáltatások üzletág eredménye (EBITDA) ugyanebben a negyedévben 23 százalékkal, 190 millió dollárra csökkent.
Ebből következik, hogy a háborús többletpénz nem a benzinkúti árrésen, hanem a finomítás szintjén keletkezik. Erre a pontra érdemes figyelni, amikor a kormány az olajcégek megadóztatásáról beszél.
Mit fog meg a magyar extraprofitadó?
A Tisza-kormány júliusban nem eltörölte, hanem átírta és 2027 végéig meghosszabbította a Molt terhelő olajipari különadót. Az adó alapja az olcsóbb orosz Urál és a drágább északi-tengeri Brent kőolaj hordónkénti árkülönbözete: 2 és 5 dollár (nagyjából 630 és 1580 forint) között 50, 5 dollár fölött 95 százalék a kulcs. Az új szabályt a 2026 augusztusára eső adófizetési kötelezettségtől kell alkalmazni. A Világgazdaság szerint a módosítás egyértelműen hátrányos a Molnak, az Erste elemzői is így értékelik.
A magyar extraprofitadó tehát az orosz olaj árkedvezményét sarcolja meg, nem a finomítói árrést. A különadó alapját már 2022-ben is az orosz és a világpiaci kőolajár különbözetére szabták, a mostani közel-keleti ársokk viszont a finomítás haszonkulcsán keresztül termel pénzt. A Mol második negyedéves eredményét éppen ez hajtotta, így a háborús többletpénz legnagyobb tétele ennek az adónak a hatókörén kívül marad.
A bevétel sorsa is megváltozott. Az előző kormány ebből a pénzből finanszírozta a rezsivédelmi alapot, a mostani viszont nem támogatta azt a fideszes módosító javaslatot, amely a többletbevételt a Lakossági Rezsivédelmi Alapba irányította volna. A Világgazdaság beszámolója szerint a kormány bevételnövelő intézkedésként kezeli az adót, a befolyó összeget nem köti célhoz.
A Shellnél 37 évet töltött miniszter dönt a beavatkozásról
Az üzemanyagpiacért felelős gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István a Világgazdaság szerint 37 évig dolgozott felelős pozícióban a Shellnél, vagyis annál a cégnél, amelynek negyedéves nyereségét most a háborús ársokk duplázta meg. Júniusban ő jegyezte a márciusban bevezetett védett üzemanyagár kivezetéséről szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés 130 igen, 36 nem szavazattal és öt tartózkodással fogadott el. A döntés idején a piaci ár valóban a 95-ös benzinre megállapított 595 és a gázolajra érvényes 615 forintos védett ár alá süllyedt, Magyar Péter miniszterelnök szerint 10-15 forinttal.
A szavazás előtt Kapitány István azzal érvelt, hogy „itt az idő, hogy visszatérjünk a normál piaci működéshez”. Hozzátette, hogy a jövedéki adó csökkentése és a Mol által vállalt csökkentett árrés megmarad. A törvény ráadásul felhatalmazza, hogy rendeletben bármikor újra hatósági árat állapítson meg a benzinre és a gázolajra.
Augusztusban a Mi Hazánk számítása szerint a gázolaj átlagára közel 100 forinttal, a Brent hordónkénti ára 14 dollárral emelkedett a parlamenti vita óta. A párt nyilvánosan számon kérte, mi az a küszöb, amelynél a miniszter él a felhatalmazásával. Ilyen küszöbről a kormány részéről nyilvános bejelentést nem találni.
Összeférhetetlenségre utaló adat a nyilvános forrásokban nincs, a kérdés politikai természetű. Egy volt Shell-alkalmazott dönti el, mikor lép közbe az állam egy olyan piacon, ahol egykori munkáltatója rekordot hoz. A magyar állam Shell-kapcsolata ráadásul a minisztertől független, hogy a HVG szerint az előző kormány 2025 szeptemberében hosszú távú földgázvásárlási szerződést kötött a Shell-lel.
Uniós extraprofitadó: Berlin sürget, Brüsszel kivár
Augusztusban hat tagállam, Németország, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Lengyelország és Ausztria pénzügyminisztere közös levélben kérte, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) tárgyaljon az olajcégek háborús többletnyereségének közös megadóztatásáról. A levél szerint a finomított termékek árrése gyorsabban nőtt, mint a kőolaj ára. A háború kezdete óta a nyersolaj 25, az európai gázolaj több mint 70, a benzin nagyjából 20 százalékkal drágult.
A szeptember 18-i dublini ülésen Lars Klingbeil német pénzügyminiszter azt követelte, hogy az Európai Bizottság legkésőbb az októberi Ecofinig tegyen le adómodelleket. Valdis Dombrovskis gazdasági biztos ezt elhárította, hogy a Bizottság egyelőre nem javasol közös adót, a tagállamok maguk dönthetnek. A téma az októberi luxembourgi ülésen kerül újra napirendre.
Közben több ország saját hatáskörben lépett. Portugália júliusban 33 százalékos adót hagyott jóvá az olaj- és finomítócégek 2026-os többletnyereségére. Lengyelországban Karol Nawrocki államfő október 1-jén írta alá azt a törvényt, amely november 1-jétől 60 százalékkal adóztatja az olajcégek azon 2026-os bevételét, amely legalább 20 százalékkal meghaladja az előző évi átlagot. Donald Tusk kormánya a befolyó pénzből a kúti árat csökkenti. Magyarország nincs a kezdeményezők között, a kormány uniós adóról alkotott nyilvános álláspontjáról pedig nem található beszámoló.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
A NAV októberi elszámolási ára, amely három nagy forgalmazó szeptember eleji kútárainak átlagán alapul, a 95-ös benzinre 605, a gázolajra 681 forint literenként. A júniusban kivezetett védett ár 595, illetve 615 forint volt, hogy a benzin tehát nagyjából 10, a gázolaj 66 forinttal drágább annál, amit az állam márciustól júniusig garantált.
A gázolaj drágulása súlyosabban érint, mert ezzel járnak a teherautók, a buszok és a mezőgazdasági gépek. A dízel ára így a fuvarozási költségen keresztül a bolti árakban is megjelenhet, ezt a hatást a kút előtt állva senki sem látja. Az átlagember tehát kétszer fizet: egyszer tankoláskor, másodszor a pénztárnál.
A Mol extraprofitadója a költségvetést javítja, ami a hiánycsökkentésen keresztül közvetve mindenkit érint. A lengyel megoldással ellentétben azonban a háborús haszonból a magyar autós az üzemanyagárban semmit sem lát viszont, a finomítói árrés többletére pedig ez az adó nem vonatkozik.
A Polkorrekt véleménye
Az olajcégek háborús rekordja nem a jobb munka jutalma, hanem egy blokád mellékterméke, és ezt Berlintől Varsóig kimondják, a magyar kormány viszont hallgat róla. A Tisza-kormány megtartotta a Mol extraprofitadóját, de azt a hasznot sarcolja meg, amely az orosz olajból származik, nem azt, amely a háborúból. Kapitány Istvánnak egykori Shell-alkalmazottként különösen kötelessége kimondani, hány forintos gázolajárnál lép, és miért nem áll be a hat tagállam mögé. Amíg ez elmarad, a hétköznapi ember a kútnál és a boltban fizeti meg azt, amit a finomítók nyereségként könyvelnek el.
Források
- EUobserver (Belgium): A Shell profitja megugrott az iráni háború ársokkja miatt (Wester van Gaal), 2026. május 7.,
- New Mobility News (Németország): Oil majors double profits as Europe debates taxing the windfall (a Transport & Environment elemzése alapján), 2026. augusztus 17., newmobility.news
- MOL Nyrt.: 2026. féléves jelentés, tőzsdei közzététel, 2026. augusztus 7., bet.hu
- OTP Global Markets: MOL második negyedéves gyorsjelentés, 2026. augusztus 7., otpbank.hu
- Világgazdaság (Magyarország): Megszavazta a parlament a Mol extraprofitadójának kiterjesztését, 2026. július, vg.hu
- 444 (Magyarország): Megemelte a kormány a Mol egyik különadóját, 2026. július 15., 444.hu
- Világgazdaság (Magyarország): Kapitány István és az árrésstopok, 2026. április, vg.hu
- Infostart (Magyarország): Megszavazta az Országgyűlés, búcsú a védett üzemanyagártól, 2026. június 23., infostart.hu
- Telex (Magyarország): Kapitány István bármikor visszavezethetné a benzinárstopot egy friss törvényjavaslat szerint, 2026. június 19., telex.hu
- The Corner (Spanyolország): Spain and five other countries demand an extraordinary tax on oil companies from Brussels, 2026. augusztus, thecorner.eu
- Reuters, a The Edge (Malajzia) átvételében: EU ministers to discuss taxing windfall profits of energy companies, 2026. szeptember 18., theedgemalaysia.com
- oEnergetice.cz / ČTK (Csehország): EU considers windfall tax for energy giants (az októberi luxembourgi ülésről), 2026. szeptember 18., oenergetice.cz
- EU Perspectives (Belgium): Six EU countries want to open talks on a common windfall tax (Portugália 33 százalékos adójáról), 2026. augusztus, euperspectives.eu
- Regfollower (a lengyel törvényről): Poland enacts 60% windfall tax on oil and gas companies, 2026. október 2., regfollower.com
- NAV: Közlemény (HÉ 2026/41.) a 2026. október 1-je és 31-e között alkalmazható üzemanyagárakról, adozona.hu
- Árfolyam: Economx/MTI bankközi jegyzés, 2026. július 31. (1 dollár = 316,65 forint, 1 euró = 364,42 forint), economx.hu
