Vagyonvisszaszerzési hivatal: alkotmányos, mert előbb átírták az Alaptörvényt
A vagyonvisszaszerzési hivatal szeptember 28-án nevezi meg az első négy ügyet, amelyet más hatóságoktól magához von. Unger Anna, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöke a HVG Címlapsztori rendezvényén jelentette be a dátumot.
A jogi alapot azonban nem a hivatalról szóló törvény teremtette meg, hanem az Alaptörvény július 13-án elfogadott tizenhetedik módosítása. A kérdés tehát nem az, hogy sérül-e az Alaptörvény, hanem az, hogy mit jelent egy jogállamban, ha előbb átírják az alkotmányt, és utána építik rá az intézményt.
Egyetlen szó, amit töröltek
Az Országgyűlés 2026. július 13-án fogadta el az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, a kihirdetés napja július 18., a hatálybalépés július 19. volt. A módosítás 8. cikke egyebek mellett hatályon kívül helyezte az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdéséből a „kizárólagos” szövegrészt.
Ez az egy szó volt az ügyészség vádmonopóliumának alkotmányos alapja. A Magyar Jogász Egylet elemzése szerint a „kizárólagos” jelzőt annak idején a negyedik módosítás emelte az Alaptörvénybe, kodifikációs pontosításként hivatkozva az Alkotmánybíróság gyakorlatára. Most ugyanezt a szót vették ki, hogy az NVVH is közvádló lehessen.
Az eredmény az elemzés megfogalmazásában: az ügyészség kizárólagos közvádlóból általános közvádlóvá vált, az NVVH pedig fakultatív elsődlegességgel bíró közvádló lett. Az állami vádmonopólium elve nem sérült, csak már nem egyetlen szervezet kezében van. A vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvény 1. §-a szerint a hivatal közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét, és a bíróság előtt képviseli a vádat. A törvény fő rendelkezései július 29-én léptek hatályba.
Fakultatív hatáskör, vagyis mérlegelés
A két közvádló között nem a törvény osztja el az ügyeket. A Jogász Egylet elemzése kiemeli, hogy az NVVH eljárása nem automatikus, hanem mindig fakultatív: a hivatal dönti el, mely ügyet vonja hatáskörbe. Unger Anna szerint csak olyan ügy jöhet szóba, amelyben már történt legalább egy feljelentés, a kiválasztásról pedig Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes dönt.
A Világgazdaság összefoglalója szerint a hatáskörbe vonás ellen nincs külön jogorvoslat, és az ügyészség később nem veheti vissza a nyomozást. Az NVVH-ra nem vonatkozik a legalitás elve sem: az ügyészséggel szemben nem köteles eljárni.
Jogállami szempontból itt van a szerkezeti gyengeség. A büntetőeljárásban az számít garanciának, hogy előre kiszámítható, ki jár el az ügyemben, és a hatásköri döntés vitatható legyen. Ha a közvádló maga választja ki az ügyeit, és a választását senki nem támadhatja meg, akkor a pártatlanság látszata nem szabályokon, hanem a hivatal vezetőinek önfegyelmén múlik. A törvény 29. § (1) bekezdése tartalmaz összeférhetetlenségi szabályt, eszerint a hivatal tagja nem járhat el olyan ügyben, amelyben tőle pártatlan eljárás nem várható. Ez azonban a személyre vonatkozik, nem az ügykiválasztás egészére.
Unger Anna ugyanakkor arról beszélt, hogy számára azok az ügyek „kedvesek”, amelyekben a közvagyon gyűlöletkeltésre és a választás manipulálására ment el. Ezek politikai, nem büntetőjogi kategóriák. A Velencei Bizottság az ügyészségről szóló értékelésében azt hangsúlyozta, hogy a vádhatóság vezetőjének nemcsak függetlennek és pártatlannak kell lennie, hanem annak is kell látszania.
Ki vizsgálja felül a vagyonvisszaszerzési hivatal alkotmányos hátterét?
Ugyanaz a tizenhetedik módosítás alakította át azt a testületet is, amely a konstrukció alkotmányosságát vizsgálhatná. Az alkotmánybírák mandátuma 12 évről 9 évre csökkent, megbízatásuk a 70. életév betöltésével megszűnik, az Alkotmánybíróság elnökét pedig már nem az Országgyűlés, hanem a testület választja három évre. A korhatár Polt Péter akkori elnököt és további három alkotmánybírót érintett. Szeptember 15-én az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választott, mindegyiküket 137 igen szavazattal.
A Fidesz-KDNP képviselői három ponton támadták a módosítást az Alkotmánybíróságon: a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, a képviselői cikluskorlát és az alkotmánybírák korhatára miatt. A testület mindhárom indítványt visszautasította, arra hivatkozva, hogy alkotmánymódosítás esetén csak eljárási felülvizsgálatra van hatásköre, tartalmi kontrollt nem gyakorolhat.
Ebből következik a lényeg: az Alaptörvény módosításának tartalmát Magyarországon nem vizsgálja senki. Ha a kétharmad kiveszi a „kizárólagos” szót, akkor az új közvádló alkotmányos. Marad az Országgyűlés ellenőrzése, amely a hivatal esetében lényegében egy évenkénti beszámoló. Dobozi István az Élet és Irodalomban éppen arra figyelmeztetett, hogy ez kevés ellensúly egy ilyen erős jogosítványokkal rendelkező szervnél.
A gyakorlat: Volánbusz-ügy és aranykonvoj
Hogy a szabályok mennyit érnek, azt a gyakorlat mutatja meg. A Volánbusz-ügyben 2021-ben érkezett feljelentés a Nemzeti Nyomozó Irodához, és évekig nem gyanúsítottak meg senkit. A gyanú szerint 2015 és 2018 között több mint 600 használt autóbuszt szereztek be túlárazva, mintegy 10 milliárd forint vagyoni kárt okozva. A Központi Nyomozó Főügyészség május 15. óta folytat saját felderítést, szeptember 15-én pedig összehangolt akciót tartott.
Az előállításról azonban nem a nyomozó hatóság számolt be először. Magyar Péter miniszterelnök előbb a Facebookon, majd a parlamentben jelentette be, a főügyészség közleménye csak ezután jelent meg. A Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 17-én október 17-ig elrendelte Jellinek Dániel és Szivek Norbert letartóztatását. Mindketten gyanúsítottak, vádemelés nem történt, az Indotek Group közleménye szerint pedig Jellinek Dániel nem követett el bűncselekményt.
Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése szerint senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. Az ártatlanság vélelme nem csak a hatóságot köti, a politikai kommunikáció is szétírhatja. Ha a kormányfő tudósít elsőként egy bűnügyi akcióról, a nyomozás a kormány teljesítményének részévé válik.
Hogy ez nem egy oldal szokása, azt az aranykonvoj mutatja. 2026 márciusában a Terrorelhárítási Központ feltartóztatott két ukrán pénzszállító járművet, és az Orbán-kormány kiemelt politikai ügyet csinált belőle. A NAV végül arra jutott, hogy a vagyon nem bűncselekményből származott, így pénzmosás sem valósult meg, és augusztus közepén megszüntette a nyomozást.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
A jogállam nem attól jogállam, hogy éppen kiket vonnak felelősségre, hanem attól, hogy a szabályok ugyanúgy működnek mindenkire és minden kormány alatt. A mostani eszközöket nem a Tisza kapta meg, hanem az állam. A vagyonvisszaszerzési hivatal ma a NER vagyonát keresi, de a mérlegelési joga, az ügyek jogorvoslat nélküli átvétele és a gyenge parlamenti kontroll a következő kormányra is átszáll. A hétköznapi ember akkor jár jól, ha a büntetőeljárás és az ártatlanság vélelme nem függ attól, ki ül a kormányban.
A Polkorrekt véleménye
A közvagyon visszaszerzése jogos cél, és a Volánbusz-ügyben öt év tétlenség után végre történt valami. Az viszont nem mellékes részlet, hogy ehhez az Alaptörvényből ki kellett venni egy szót, majd le kellett cserélni azokat, akik a módosítást felülvizsgálhatnák, miközben az Alkotmánybíróság maga mondta ki, hogy az alkotmánymódosítás tartalmát nem vizsgálhatja.
Aranykonvoj: évekig a rendőrség kísérte, aztán egyik napról a másikra pénzmosásgyanús lett
Ez formálisan szabályos, tartalmilag viszont pontosan az a technika, amelyet az előző kétharmadnál joggal kifogásoltunk. Az NVVH ma azért tűnik veszélytelennek, mert azokat vizsgálja, akiket sokan szeretnének vizsgálva látni. A hatalmi eszközt viszont nem a mai szándék minősíti, hanem az, mire lesz jó tíz év múlva, más kézben. Ha a hivatal komolyan gondolja a jogállami küldetését, hozza nyilvánosságra az ügykiválasztás szempontjait, a kormány szálljon ki a nyomozások kommunikációjából, az Országgyűlés pedig kérjen többet évi egy beszámolónál. Addig ez nem a jogállam helyreállítása, hanem ugyanannak a gépnek az átvétele.
Források
- Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása (2026. július 13.), kihirdetve 2026. július 18., hatályos 2026. július 19-től, njt.jog.gov.hu
- Jogászvilág: Jogszabályfigyelő 2026, 29. hét (az Alaptörvény tizenhetedik módosításának tartalmi összefoglalója), 2026. július, jogaszvilag.hu
- Jogászvilág: Elfogadták az alaptörvény tizenhetedik módosítását, 2026. július 13., jogaszvilag.hu
- Magyar Jogász Egylet: A NVVH felállításával új közvádló jelenik meg a büntetőeljárás rendszerében, 2026. augusztus 3., jogaszegylet.hu
- 2026. évi XXXIV. törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, 1. §, 29. § (1) bekezdés, 57. §, a 2026. szeptember 18-án hatályos szöveg, net.jogtar.hu
- Világgazdaság: Létrehozták a magyar üldözőhivatalt, szokatlanul erős jogosítványokat kap, 2026. július 29., vg.hu
- Portfolio: Döntött az Alkotmánybíróság: minden Fidesz-KDNP-s indítványt lesöpörtek az asztalról, 2026. augusztus 17., portfolio.hu
- Kontroll: Sorcsere az Alkotmánybíróságon, 2026. szeptember 15., kontroll.hu
- Euronews: Nem az a kérdés, ki lesz a legfőbb ügyész utóda, hanem hogy változik-e a függetlensége (a Velencei Bizottság értékelésével), 2026. július 23., hu.euronews.com
- MTI (Nemzeti Hírügynökség): Unger Anna: első körben négy ügyet kér át az NVVH más hatóságoktól, 2026. szeptember 18., [URL beszerzendő]
- Telex: Szeptember 28-án nevezi meg az első négy ügyét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, 2026. szeptember 18., telex.hu
- Dobozi István: Kell-e szuperhatóság?, Élet és Irodalom, 2026. szeptember 4., es.hu
- Index: Megszólalt Jellinek Dániel az előállítása után, 2026. szeptember 15., index.hu
- Economx: Megszólaltak a nyomozók Jellinek Dániel őrizetbe vételéről (a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye alapján), 2026. szeptember 15., economx.hu
- Telex: Elárulta a Fővárosi Törvényszék, miért kellett letartóztatni Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, 2026. szeptember 17., telex.hu
- Index: Letartóztatták Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet a Volánbusz-ügyben (az Indotek Group közleményével), 2026. szeptember 17., index.hu
- Kontroll: Most kezd csak érdekessé válni az aranykonvoj-ügy, 2026. augusztus 19., kontroll.hu
- Világgazdaság: Feltörték az aranykonvojt védő ügyvédi iroda szervereit (a NAV augusztusi eljárásmegszüntetéséről), 2026. szeptember, vg.hu
- Magyarország Alaptörvénye, XXVIII. cikk (2) bekezdés, B) cikk (1) bekezdés, 29. cikk, a 2026. szeptember 18-án hatályos szöveg, njt.jog.gov.hu
