Szolidaritási hozzájárulás: 120 milliárdért ejtette a pereit a főváros, a kerületek pedig fizetnek
Tíz nappal azután, hogy az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek mondta ki a szolidaritási hozzájárulás beszedésének szabályait, Budapest megegyezett a kormánnyal. A főváros egyszeri 120 milliárd forintot kap, cserébe eláll a pereitől, és befizeti az idei teljes összeget.
A megállapodás egyik eleméről viszont hat kerületi polgármester csak előző este értesült: a parkolási bevételeiket a fővároshoz csoportosítják át.
Mi áll a megállapodásban
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa október 1-jén ült össze először, öt év szünet után. A testületbe a kormány és a főváros is öt-öt tagot küld, vezetője Magyar Péter, társvezetője Karácsony Gergely, a döntéseit pedig egyhangúlag hozza. Az ülésről Karácsony és Vitézy Dávid közlekedési miniszter számolt be a Városházán.
A pénzügyi rész lényege egyszerű. Az állam egyszeri 120 milliárd forintot ad, ebből a főváros kifizeti a szolidaritási hozzájárulás idei teljes összegét, rendezi az elmaradt számláit, és hozzájut a korábban meg nem kapott normatívákhoz. Cserébe eláll azoktól a pereitől, amelyeket még az előző kormány ellen indított.
A főváros emellett 20 milliárd forintos megtakarítást vállalt, a pénzügyminiszter pedig költségvetési felügyelőt rendel ki a Városházára. Vitézy szerint nem költségvetési biztosról van szó, a felügyelőnek nem lesz vétójoga, és a főváros önkormányzati jogköreihez sem nyúlnak.
A miniszter szerint a 120 milliárd a korábbi fővárosi követelések több mint 85 százalékát rendezi. A pénz nagy része azonnal tovább is megy: októberben 86 milliárd forintot kell befizetni, így a támogatásból nagyjából 34 milliárd marad a városnál. Budapest megkapja a 12 milliárd forintos közösségi közlekedési normatívát is, amelyet korábban a be nem fizetett elvonás miatt inkasszóztak.
A csomag ennél tovább nyúlik. A HÉV-ek a MÁV-tól visszakerülnek az új közlekedési szervezethez, a Fővárosi Csatornázási Művek köztulajdonba kerül, a menedzsmentjogokkal együtt, és újraindul a Diákváros beruházása is.
A megállapodás további elemei a város szerkezetét is átírják. Az állam tőkeemeléssel 50 százalékos tulajdonrészt szerez a BKK-ban, így jön létre a régóta tervezett regionális közlekedési szervezet, a rendszer éves forrásigénye a jegybevételeken felül mintegy 340 milliárd forint, ezt a két fél fele-fele arányban állja. A parkolás fővárosi feladat lesz, a kormány erről törvénymódosítást nyújt be, a bevételt pedig egy útfelújítási alapba különítik el. Döntés született Rákosrendező közös fejlesztéséről, a dunai kikötők üzemeltetéséről és a fürdők fejlesztéséről is.
Tíz nappal korábban az Alkotmánybíróság mást mondott
Szeptember 22-én hozták nyilvánosságra azt a határozatot, amely Budaörs panasza nyomán alaptörvény-ellenesnek minősítette az elvonás alkalmazásának egyes szabályait. A testület a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog és az eljárási garanciák sérelmét állapította meg, megsemmisítette a 2025-ös költségvetési törvény érintett rendelkezését, a megállapítás és a nettó finanszírozásból való levonás szabályait, valamint a miniszteri rendelet Budaörsöt érintő sorát.
A döntés szűkebb, mint ahogy a fővárosi kommunikációban megjelent. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a szolidaritás elvére épülő rendszer önmagában nem sérti az Alaptörvényt, a megoldás kiválasztása pedig a jogalkotóra tartozik. A pénz nem jár vissza automatikusan. Budaörs a 2025-re kirótt 6,1 milliárd forintot befizette, és azóta sem kapta vissza.
A fővárosnak ezért volt mérlegelnie valója. Egy frissen megnyert ügy után mondott le a pereiről, azokról az eljárásokról, amelyek évekig tartottak volna, de amelyek a rendszer egészét feszegették. A 120 milliárd most érkezik, a jogi precedens viszont elúszik.
Ki mit mond
A kormány és a főváros: történelmi fordulat
Karácsony úgy fogalmazott, véget ért az a korszak, amikor a kormány ellenségként kezelte a fővárost. Elmondta azt is, hogy a bevezetés óta mai áron közel 400 milliárd forinttól esett el Budapest, és hogy a csökkentés érezhető engedmény lehet, a pontos mértéket viszont nem tudta megmondani. Magyar Péter a közösségi oldalán történelminek nevezte a tárgyalást, és a megállapodás pontjai között azt is felsorolta, hogy érdemben csökkentik a főváros jövő évi befizetését.
Ugyanezen a sajtótájékoztatón Vitézy Dávid viszont újságírói kérdésre azt mondta, hogy jövőre ez még nem reális, az elvonások maradnak, a csökkentés később jöhet. A kormányfő posztja és a miniszter válasza ugyanarról a tételről szól, és nem ugyanazt állítja. Amíg a megállapodás szövege nem nyilvános, a jövő évi szolidaritási hozzájárulás mértékéről csak ennyi tudható.
A kerületek: elvonják a parkolási bevételeket, egyeztetés nélkül
Hat kerületvezető, Baranyi Krisztina, Niedermüller Péter, Pikó András, Rózsa András, Soproni Tamás és Tóth József még az ülés előtt közös sajtótájékoztatón követelte, hogy a parkolási bevételekről szóló pont kerüljön le a napirendről. Számításuk szerint az érintett kerületektől mintegy 9 milliárd forint vándorolna el. Kifogásuk nem csak pénzügyi: a főpolgármester szerda este szólt nekik, érdemi egyeztetés nem volt.
Azt is sérelmezik, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszere közben változatlan marad. Jogi lépéseket helyeztek kilátásba, az Alkotmánybírósághoz és uniós fórumhoz is fordulnának. Baranyi Krisztina arra emlékeztetett, hogy a parkolás korábban már volt fővárosi kézben, és utána többen a vádlottak padjára kerültek. Karácsony azzal érvelt, hogy a külső kerületeknek nincs komoly parkolási bevételük, mégis saját pénzükből újítják fel az útjaikat, nekik a közös alap kedvezőbb. Azt nem zárta ki, hogy a kérdésről rendkívüli közgyűlésen tárgyaljon a kerületvezetőkkel.
A Fidesz és a Mi Hazánk
Párthivatalos reakció eddig egyiktől sem érkezett. A Fidesz-közeli sajtó keretezése viszont világos: a Magyar Nemzet gyorssegélyként írja le a támogatást, a megállapodás többi elemét pedig a segély áraként, és azt emeli ki, hogy költségvetési felügyelőt kap a nyakába a városvezetés. A szeptember 25-i közgyűlésen a Fidesz még azt kérte számon, hogy a főváros fedezet nélküli javaslatokról szavaz, és hogy a Tisza nem váltotta be a szolidaritási hozzájárulás eltörlésére tett ígéretét. A Mi Hazánk legutóbb 2025 decemberében, a fővárosi hitelről szóló vitában szólalt meg az ügyben, akkor a főpolgármester leváltását sürgette.
Miért éppen most: az uniós pénzek órája ketyeg
A megállapodás időzítése nem a szolidaritási hozzájárulásról szóló vitából következik. Augusztus 31-én Vitézy Dávid bejelentette, hogy Magyarország mind a 27 szupermérföldkövet teljesítette, így lehívhatóvá vált a helyreállítási alap teljes, 10 milliárd eurós kerete és további 6 milliárd eurónyi kohéziós forrás, árfolyamtól függően 5500 és 6000 milliárd forint közötti összeg. Ugyanezen a sajtótájékoztatón jelentette be azt is, hogy a kormány újra létrehozza a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsát.
A helyreállítási alap pénzét nem lehet ráérősen elkölteni, hogy a kifizetéseknek az év végéig meg kell történniük. A kohéziós oldalon az Európai Bizottság szeptember 23-án javasolta 4,2 milliárd euró feloldását, a tagállamok döntése októberben jöhet, és 2 milliárd eurót az ország már véglegesen elveszített. Gyorsan elszámolható, előkészített, nagy léptékű beruházásokra van szükség, ezekből pedig aránytalanul sok van a fővárosban és az agglomerációban: metró, HÉV, troli, elővárosi vasút, Rákosrendező, Diákváros. Vitézy számítása szerint a Budapestre jutó uniós forrás közelebb lesz az 1000 milliárdhoz, mint az 500-hoz.
Ezek a projektek viszont nem valósíthatók meg a főváros nélkül. A közterület, a közútkezelés, a BKK és a vagyon jelentős része a Fővárosi Önkormányzaté, az FKT-ban elfogadott közös projektek pedig kiemelt beruházásként gyorsítósávba kerülnek. A kormánynak tehát aláíró és tulajdonos partner kell, a fővárosnak készpénz. A 120 milliárd ennek az üzletnek az ára, a pereit a főváros ennek fejében ejtette.
A kerületek ebben a képletben nem tárgyalófelek, hanem költségviselők. A parkolási bevételek átadásához törvénymódosítás kell, azt a kormánytöbbség megszavazza. Önkormányzati választás 2029-ig nincs, így a hat polgármesternek a nyilvánosságon kívül az Alkotmánybíróság és az uniós fórumok maradnak. Ugyanaz a testület, amely a szolidaritási hozzájárulás beszedését alaptörvény-ellenesnek mondta ki, most a másik oldalon kaphat beadványt.https://polkorrekt.com/2026/06/10/hanyszor-ment-mar-csodbe-budapest-karacsony-szerint/
Mit mutatnak az adatok a szolidaritási hozzájárulásról
Az Állami Számvevőszék 2025-ös jelentése szerint a főváros befizetése a 2019-es 10 milliárd forintról 2024-re 69,5 milliárdra nőtt, hat év alatt összesen 230,2 milliárd forintot vont el az állam. A 2026-os rendelet Budapestre 97,7 milliárdot ró ki, országosan 395,8 milliárd forinttal számol a költségvetés. Ez az állami bevételek egy százaléka, 2018-ban még csak 0,15 százalék volt. A települések négy százaléka fizeti az összeg hatvan százalékát, a pénzt pedig a kormány jórészt a költségvetési hiány pótlására fordította.
A mostani 120 milliárd ehhez mérve nem teljes kártérítés, hanem részleges rendezés. A számvevőszék a városvezetést sem menti fel, hogy a főváros mind a hat évben fizetett jutalmat, összesen 5,5 milliárd forintot, érdemi hatékonysági lépéseket nem tett, két évben pedig hibásan könyvelte el a befizetett összeget. A személyi juttatások 70,5 százalékkal nőttek, az egy főre jutó bér viszont a közszféra átlagkeresetével együtt mozgott, miközben a halmozott infláció elérte az 51,6 százalékot.
Mit jelent ez vidéken és a városban
Debrecen szolidaritási adója nagyobb teher, mint a fővárosé
A megállapodás Budapestről szól, a rendszer viszont országos. Debrecen szolidaritási adója idén 12 milliárd forint, fejenként mintegy 60 ezer forint, szemben a budapesti 58 ezerrel. Győrnek 13,1 milliárdot kell fizetnie, Pintér Bence polgármester alkotmányjogi panaszra készül. Székesfehérvár 9,5, Miskolc közel 6, Szeged 5,6 milliárddal számol. Nekik egyelőre nincs sem 120 milliárdjuk, sem közös tanácsuk a kormánnyal.
Budaörs októbertől nem fizet
A pert megnyerő város nem a megegyezés útját választotta. Wittinghoff Tamás polgármester szeptember 25-én nyílt levélben közölte a Magyar Államkincstár elnökével, hogy Budaörs az októberi részletet nem utalja át. A levél szerint az állam idén már több mint 4 milliárd forintot vont el a várostól, a következő tétel pedig meghaladja az egymilliárd forintot. A polgármester arra kérte a kincstárat, hogy a jogi helyzet rendezéséig ne nyúljon inkasszóhoz. Az 50 millió forint alatti kötelezettséggel érintett kistelepülések mentesülnek, elvben ők a kedvezményezettek, a befolyt pénz útja viszont ma sem követhető.
Mit jelent a szolidaritási hozzájárulás a hétköznapi embernek
A legközvetlenebb hatás az, hogy a főváros kifizeti a felhalmozott számláit, és feloldhatja a nyár óta tartó kötelezettségvállalási stopot. Az ArrivaBus 9 milliárd forintos követelése így rendeződhet, a cég a BKV után a második legnagyobb buszos szolgáltató 480 járművel. A regionális BKK az agglomerációban élőknek szól, hogy a fővárosban és a 80 környező településen több mint 2,5 millió ember él.
A parkolási bevételek átcsoportosítása viszont a kerületi szolgáltatásokat érinti. Zuglóban több mint 2 milliárd, Józsefvárosban mintegy 1,5 milliárd, az I. kerületben 2 milliárd forint esne ki. Ebből a pénzből eddig térfigyelő kamera, iskolai megelőző program és szociális ellátás is működött. A fővárosi útalap ezeket nem pótolja, mert a megállapodás szerint a bevétel kizárólag útfelújításra fordítható.
A Polkorrekt véleménye
A megállapodás a fővárosnak jó üzlet, a hétköznapi embernek viszont csak félig az. Budapest egy frissen megnyert alkotmánybírósági ügy után ejtette a pereit, így az a kérdés, hogy jogszerű volt-e kilenc éven át elvonni a városok pénzét, a bíróságokon már nem dől el. A számlát pedig részben olyanok állják, akiket meg sem kérdeztek: a kerületek lakói, akiktől a parkolási bevételekkel együtt elvisznek egy kamerarendszert és egy prevenciós programot is.
A sietség oka sem a város érdeke, hanem a brüsszeli naptár: az uniós pénzt az év végéig el kell költeni, ehhez pedig a kormánynak partner kell a Városházán. Egy dolgot követelünk ettől a kormánytól és ettől a városvezetéstől, hogy a megállapodás szövege legyen nyilvános, és derüljön ki, mennyivel csökken jövőre a szolidaritási hozzájárulás. Amíg ezt egy sajtótájékoztatón sem tudják megmondani, addig ez nem történelmi fordulat, hanem egy számla, amelyet mások fizetnek ki.
Források
- MTI: Karácsony Gergely bejelentése a 120 milliárd forintos támogatásról, 2026. október 1. mti.hu
- Telex: Megállapodott Budapest és a kormány, 2026. október 1. telex.hu
- 444: Egyszeri 120 milliárdos támogatás, regionális BKK, parkolási bevételek, 2026. október 1. 444.hu
- Index: Megállapodott Magyar Péter és Karácsony Gergely, 2026. október 1. index.hu
- 24.hu: élő tudósítás a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának üléséről, 2026. október 1.
- Magyar Nemzet: tudósítás a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának üléséről, 2026. október 1.
- Economx: a kerületi polgármesterek tiltakozása a parkolási bevételek elvonása ellen, 2026. október 1. economx.hu
- Telex: a kerületvezetők reakciói a parkolási bevételekről, 2026. október 1. telex.hu
- Kontroll: mennyi bevételt veszítenek a kerületek, 2026. október 2. kontroll.hu
- HVG: Vitézy Dávid az uniós források lehívásáról és az FKT újraalapításáról, 2026. augusztus 31. hvg.hu
- Euronews: a helyreállítási alap mérföldkövei és határidői, 2026. augusztus 31. euronews.com
- Világgazdaság: 4,2 milliárd euró feloldása és a véglegesen elveszett 2 milliárd, 2026. szeptember. vg.hu
- Népszava: az FKT szerepe és a fővárosra jutó uniós források nagyságrendje, 2026. szeptember. nepszava.hu
- Jogi Fórum: az Alkotmánybíróság határozata a szolidaritási hozzájárulásról, 2026. szeptember 25. jogiforum.hu
- 444: Budaörs nem fizet több szolidaritási hozzájárulást, 2026. szeptember 25. 444.hu
- Portfolio: Budaörs bejelentése és a kincstárnak írt levél, 2026. szeptember 25. portfolio.hu
- Index: Győr is alkotmányjogi panaszra készül, 2026. szeptember 23. index.hu
- Dehir: Debrecen arányaiban többet fizet, mint a főváros, 2026. szeptember 25. dehir.hu
- Telex G7: a szolidaritási adó aránya a költségvetésben, 2026. szeptember 26. telex.hu
- Állami Számvevőszék: jelentés Budapest Főváros Önkormányzatáról, 25096. sz., 2025. asz.hu
- Telex: térkép a 2026-os szolidaritási hozzájárulásról, 2025. december 28. telex.hu
