Mentelmi jog: három képviselő, két letartóztatás

Az Országgyűlés 2026. szeptember 28-án, hétfő délelőtt egyszerre függesztette fel három képviselő mentelmi jogát: Magyar Péter miniszterelnökét, a fideszes Hankó Balázs volt kulturális és innovációs miniszterét, valamint a KDNP-s Seszták Miklós volt fejlesztési miniszterét.

A szavazás 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül zárult. Sesztákot és Hankót még aznap őrizetbe vették, Seszták Miklós letartóztatását szerdán, Hankó Balázsét csütörtökön rendelte el egy-egy bíróság, mindkettőt egy hónapra. A három ügy tárgyában és súlyában egyaránt eltér egymástól, a hétfői egyhangúság viszont elfedi ezt a különbséget.

Mindhárom érintett ártatlannak számít, amíg jogerős bírósági ítélet mást nem mond ki. A nyilvános közlések szerint egyik ügyben sem emeltek vádat, a cikkben szereplő állítások az ügyészség gyanúját és az érintettek válaszát rögzítik, nem bírósági tényállást.

A mentelmi jog nem menedék, de nem is formaság

Az országgyűlési képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, büntetőeljárás pedig csak a parlament előzetes hozzájárulásával, vagyis a mentelmi jog felfüggesztése után indítható ellene. A felfüggesztéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata kell. A képviselő nem mondhat le erről a védettségről, mert a jogirodalom szerint az nem a magánszemély kiváltsága, hanem a testület működését szolgálja.

A felfüggesztés nem bűnösséget, nem automatikus letartóztatást és nem mandátumvesztést jelent. Nem is példátlan, hogy az Országgyűlés 1990 és 2023 között 536 mentelmi ügyet tárgyalt, és 109 esetben függesztette fel a képviselő védettségét. Szokatlan inkább a hétfői nap üteme, hiszen a szavazás után órákon belül két volt miniszter került őrizetbe.

Volánbusz: tíz éve tartó ügy, évekig gyanúsított nélkül

A Volánbusz körüli túlárazási ügy jóval régebbi a hétfői napnál. A feljelentés 2021-ben érkezett a Nemzeti Nyomozó Irodához, ám évekig senkit sem gyanúsítottak meg. A rendőrség 2026. szeptember 10-én nyolc volt cégvezetőt gyanúsított hűtlen kezeléssel és pénzmosással.

A gyanú szerint 2015 és 2018 között több mint hatszáz használt autóbuszt szereztek be túlárazva, ami körülbelül tízmilliárd forintos vagyoni hátrányt okozott. Jellinek Dánielt és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezérigazgatóját a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember 17-én október 17-ig letartóztatta, a szökés és a tanúk befolyásolásának veszélye miatt.

A miniszteri szálat a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) külön nyomozásban vizsgálja, amely a főügyészség tájékoztatása szerint 2026. május 15-én indult. Az ügyészség 2026. szeptember 22-i közleménye szerint Seszták Miklós 2014 júniusától 2018 májusáig vezette a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot, amelynek felügyelete alá tartozott az MNV. A Volánbusz feletti tulajdonosi jogokat az MNV gyakorolta. A megalapozott gyanú szerint Seszták és az MNV akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vett át a Volánbusszal szerződő cégek képviselőjétől.

Ehhez jön két további tétel.

Egy építőipari cégcsoport képviselője a közlemény szerint az állami megrendelések vállalkozói díjának tíz százalékát ajánlotta fel a miniszternek, és ennek nyomán több mint egymilliárd forint juthatott hozzá. A Nemzeti Sportközpontok uszoda és tornaterem-beruházásaihoz kapcsolódóan további mintegy 270 millió forintról szól a gyanú.

Az ügyészség szerint az eddigi bizonyítékok alapján a cselekmény hétrendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának, valamint hatrendbeli, bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadásának megállapítására látszik alkalmasnak. A három tétel együtt meghaladja a 12 milliárd forintot, ezt az összeget említette a miniszterelnök is, a közlemény azonban maga nem összegez.

Seszták hétfőn önként ment be a KNYF épületébe, ott őrizetbe vették. A bíróság nyomozási bírája szerdán október 30-áig elrendelte a letartóztatását. A Fővárosi Törvényszék közlése szerint a bíróság a szökés veszélyét a magas büntetési tételből önmagában nem látta megállapíthatónak, a tanúk befolyásolásának és a bizonyítékok elrejtésének veszélyét viszont fennállónak találta. Seszták tagadja a gyanút, a 24.hu-nak adott interjúban vádalkut sejtett a háttérben, védői pedig fellebbezést nyújtottak be.

Az ügy egyik feltárója, Galgóczy Ferenc civil oknyomozó, akit májusban tanúként hallgattak ki, azt állítja, hogy Seszták tudott a hálózatról, és hasznot is húzhatott belőle. Ez az ő állítása, az ügyészség közleménye nem hivatkozik rá.

Hankó és az NKA: 17,3 milliárd forint, két döntési rend

A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség 2026. szeptember 29-i közleménye szerint az ügy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásairól szól.

A gyanú lényege a kettős eljárásrend. A törvény szerint a miniszter és az alap alelnöke nem vehetett részt az egyes pályázatok elbírálásában, a támogatásokról viszont az ügyészség szerint nem a kollégium döntött, hanem Hankó, esetleg más vagy mások.

A közlemény szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben használták fel az alap vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően, ezzel 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt okozva a központi költségvetésnek. Az ügyészség szerint a pénz egy részét a 2026. évi országgyűlési választás kampányköltségeire, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordították.

A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes indítványt tett dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére

Hankó Balázst hétfő este vették őrizetbe, majd Kecskemétre szállították, mert a nyomozást az ottani főügyészség irányítja. A hvg.hu összeállítása szerint eddig hét gyanúsítottról tudni, köztük az NKA volt alelnökéről és Hankó egykori kabinetfőnökéről. A főügyészség közlése szerint hétfőn további személyt is őrizetbe vettek. Hankó panaszt tett az őrizetbe vétel és a gyanúsítás ellen, azt mondja, minden támogatás jogszerű volt, az eljárást pedig politikai koncepciós eljárásnak nevezi. Orbán Viktor „újkommunista tempóról” írt, Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója politikai fogolynak nevezte Hankót.

A hvg.hu szerint a NAV korábbi házkutatásán

A Fidesz székházában lefoglalt szerverek lefoglalásáról utóbb kiderült, hogy nem volt szabályos. Az ügyészség szerdán letartóztatást indítványozott. A Kecskeméti Járásbíróság nyomozási bírája 2026. október 1-jén, csütörtökön egy hónapra elrendelte a letartóztatását. A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivője szerint a végzés a szökés és az elrejtőzés veszélyét, valamint a kiterjedt kapcsolatrendszer miatti jogellenes befolyásolás veszélyét állapította meg. Ebben eltér a Seszták-döntéstől, ahol a bíróság a szökés veszélyét nem látta megállapíthatónak. A gyanúsított és a védő is fellebbezett, az ügyészség ezt tudomásul vette, a másodfokú döntést a Kecskeméti Törvényszék büntetőtanácsa hozza meg. A végrehajtás a ceglédi rendőrségi fogdában történik, az Economx szerint az NKA-ügyben rajta kívül jelenleg három ember van letartóztatásban. Hankó a tárgyalás után kiabálva tiltakozott, a Fidesz továbbra is politikai eljárásnak nevezi az ügyet.

NAV vezetőváltás: két nap alatt három vezető, indoklás nélkül

Magyar Péter telefonja: ugyanaz a szavazás, más súlycsoport

A miniszterelnök ügye 2024. június 21-e hajnalára nyúlik vissza. Az ügyészség 2024. szeptember 26-i közleménye szerint Magyar Péter egy budapesti szórakozóhelyen kivette a kezéből annak a férfinak a telefonját, aki videózta, nem adta vissza, majd a Duna partján szándékosan a vízbe ejtette. Akkor európai parlamenti képviselőként mentelmi jog védte. Az Európai Parlament nem függesztette fel, ezért a KNYF megszüntette az eljárást. Magyar Péter 2026. május 9-től országgyűlési képviselő, így a lopás miatt újraindított nyomozás folytatásához ismét a magyar parlament döntése kellett.

Magyar Péter maga kérte a felfüggesztést, tagadta a bűnösségét, és azt mondta, ma is ugyanígy tenne. Az ügyészséget azzal vádolta, hogy összemossa az ő telefonügyét a tízmilliárdos korrupciós ügyekkel, az eljárást pedig „politikai karaktergyilkossági kísérletnek” nevezte. A Legfőbb Ügyészség szeptember 29-én név nélkül, egyes politikusi megnyilvánulásokra reagálva közölte, hogy az ügyészség nincs alárendelve sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalomnak, az ügyészeket fenyegető nyilatkozatokat pedig elfogadhatatlannak tartja.

Az új hivatal, amelynek magához vonó döntése ellen nincs jogorvoslat

Az NVVH-nak a Seszták-ügyben betöltött szerepe után azonnal felmerült a kérdés, hogy alkotmányos-e, hogy egy, az ügyészségen kívüli szerv nyomoz és vádat is képvisel? A válasz két lépésben adható meg. Az, hogy ugyanaz a szerv nyomoz és vádol, önmagában nem újdonság, mert a magyar ügyészség maga is így működik.

A valódi alkotmányos akadály a vádmonopólium volt, hogy az Alaptörvény 29. cikke 2026 nyaráig úgy szólt, hogy az ügyészség „az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője”. Az Alkotmánybíróság ezt a kizárólagosságot a közvád oszthatatlanságaként értelmezte, vagyis az állam nem hozhatott létre további, közvád gyakorlására jogosult szervet.

Ezt az akadályt az alkotmányozó többség elhárította. Az Országgyűlés 2026. július 13-án fogadta el az Alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelyet a Magyar Közlöny 92. száma július 18-án hirdetett ki. A módosítás a 29. cikk (1) bekezdéséből hatályon kívül helyezte a „kizárólagos” szövegrészt, és új 42. cikket iktatott be. Eszerint az NVVH „független, törvényben meghatározottak szerint az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének érvényesítője”, jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, és közvádat képvisel a bírósági eljárásban. A Magyar Jogász Egylet elemzése szerint ezzel az ügyészség kizárólagos közvádlóból általános közvádlóvá vált, az NVVH pedig fakultatív elsődlegességű közvádló lett, hogy csak akkor lép az ügyészség helyébe, ha az adott ügyet saját hatáskörébe vonja.

A sorrend ezért a jogállamiság szempontjából rendben van

Előbb módosult az Alaptörvény, csak utána született meg július 28-án a hivatalról szóló törvény. A törvény indokolása szerint az NVVH nem párhuzamos ügyészi jogköröket kap, hanem az érintett ügyben az ügyészség helyébe lép, a vádemelést és a vádképviseletet pedig kizárólag a hivatalba beosztott, ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész láthatja el. Az Alaptörvény módosítását az Alkotmánybíróság csak eljárási okból vizsgálhatja, tartalmi felülvizsgálatra nincs lehetőség. Az NVVH alkotmányos alapja így bíróság előtt nem vitatható.

https://www.atv.hu/belfold/20261001/hanko-letartoztatas-birosag/

Ami vitatható marad, az három dolog. A hivatal maga dönti el, melyik ügyet vonja magához, és ezt a döntést sem az ügyészség, sem a gyanúsított nem támadhatja meg. Az általános ügyészség a magához vont ügyet nem veheti vissza. A hivatal vezetőit pedig ugyanaz a mentelmi jog védi, mint a képviselőket, miközben éppen a képviselők mentelmi jogának eltörléséről folyik a vita a kormánypártban. Alkotmánybírósági döntésről, Velencei Bizottság-i véleményről vagy nagy civil jogvédő szervezet elemzéséről az NVVH-ról a cikk megírásáig nem találtunk nyilvános anyagot.

A hét további személyi döntése ugyanebbe a sorba illik

A NAV-nál szeptember 30-án és október 1-jén három felső vezetőt, köztük a bűnügyi főigazgatót mentették fel indoklás nélkül. Ott azonban nem alkotmányos, hanem egyszerű törvényi kérdésről van szó, mert a NAV a kormány felügyelete alatt álló hivatal, vezetőinek nincs alaptörvényi védettsége. Erről külön cikkben írunk .

A hétfői lépések mögött a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) is ott áll. A hivatalról szóló 2026. évi XXXIV. törvényt az Országgyűlés július 28-án fogadta el, a büntetőeljárási módosítások jelentős része pedig szeptember 27-én lépett hatályba. A hivatal ettől kezdve folyamatban lévő büntetőügyeket vonhat a saját hatáskörébe. Saját közleménye szerint az erről szóló határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak, első lépésként pedig négy ügyet vont magához.

A 2026. szeptember 28. napján hatályos szöveg szerint a hivatal nyomozhat, közvádlóként vádat emelhet, és a bíróságon képviselheti a vádat (5. §). Feladatkörében senki sem utasíthatja (10. §), elnökét és elnökhelyetteseit pedig az országgyűlési képviselőkével azonos mentelmi jog illeti meg (22. §). A Seszták-ügyet a KNYF közlése szerint hétfőtől a hivatal viszi tovább. Unger Anna, a hivatal elnöke szerint az egyik vezetőjük éppen az átvételről szóló határozatot vitte az ügyészségre, amikor Seszták megjelent. A hivatal megvárta, amíg a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat megjelenik a Magyar Közlönyben, és csak ezután vették őrizetbe a politikust.

Mi jön: a mentelmi jog eltörlése, a csütörtöki döntés és a nyitott kérdések

A közeljövőre vonatkozó minden alábbi állítás előrejelzés vagy ismert határidő, nem tény. A rendőrség szeptember 10-i közleménye további gyanúsításokat helyezett kilátásba a Volánbusz-ügyben. Galgóczy Ferenc szerint Seszták körül további, tízmilliárdos nagyságrendű ügyek is felszínre kerülhetnek, ezt azonban nyilvános dokumentum nem támasztja alá. Mindkét volt miniszter fellebbezett a letartóztatása ellen, a másodfokú döntések még nincsenek meg. Seszták letartóztatása október 30-ig szól, Hankóé egy hónapra, a szóvivő szerint legfeljebb 60 napig tarthat az első végrehajtás.

Magyar Péter a felfüggesztés után kezdeményezte a képviselői mentelmi jog teljes eltörlését a közvádra üldözendő bűncselekményeknél. Sasi-Nagy Edit, a Mentelmi Bizottság tiszás elnöke jelenleg nem támogatja, mert szerinte az intézményi fékek még nem elég erősek, és megfelelő garanciák nélkül koholt ügyek is indulhatnának a képviselők ellen. A javaslat a Tisza-frakció előtt van, részletesen még nem tárgyalták. Az Origo szerint a Tisza kétharmados többséggel rendelkezik, a sérthetetlenség sorsa így a frakción belüli vitán múlik.

Ami a nyilvános iratokból nem derül ki

Az ügyészségi közlemények a megalapozott gyanú állását rögzítik, bizonyítékot nem ismertetnek. A közvetítő kiléte, a pénzmozgások pontos útja és a hatodik gyanúsított személye a nyilvános anyagokból nem ismert. A Magyar Péter elleni eljárásban a kihallgatás időpontjáról sincs adat. A miniszterelnök szerint 1990 óta először tartóztattak le volt minisztert, ezt önálló forrásból nem tudtuk ellenőrizni.

Két helyen ellentmondanak egymásnak a beszámolók. A Mentelmi Bizottság hétfői ülését az Index úgy írja le, hogy a tiszás tagok támogatták a felfüggesztést, az ellenzékiek nem szavaztak, a Hang szerint viszont emiatt a bizottság nem fogadta el az elnök javaslatát. A plenáris ülés ettől függetlenül döntött. A másik kérdés az őrizetbe vétel pillanata. A KNYF szerint az eljárást hétfőtől az NVVH folytatja, Magyar Péter szerint az őrizetet az NVVH utasítására rendelték el. A közlésekből viszont nem derül ki, hogy jogilag melyik szerv járt el abban a percben.

A Polkorrekt véleménye

A mentelmi jog nem lehet a hatalom védőfala, ezért jó, hogy a tízmilliárdos vesztegetés és a 17,3 milliárdos támogatási pénzosztás gyanújának már nem állja útját a képviselői védettség. Az új vagyonvisszaszerzési hivatal alkotmányos alapját a kétharmad szabályosan megteremtette, ezért nem a jogszerűségét kell vitatni, hanem azt, hogy saját maga vonhat magához ügyeket, döntése ellen nincs jogorvoslat, vezetői pedig maguk is mentelmi jogot élveznek. Az ügyészség indítványcsomagjában egy vízbe dobott telefon és több mint tizenkét milliárd forint gyanúja került egy napra, és ez az összemosás a komoly ügyeknek is árt. A hétköznapi embert az érdekli, hogy minden gyanú mögött nyilvános irat álljon, és hogy a végén független bíróság döntsön, nem pedig az, hogy melyik oldal ünnepelhet.

Források

1. Legfőbb Ügyészség: A legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbb ügyész helyettes indítványt tett dr. Seszták Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére, közlemény, 2026. szeptember 22.
2. Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség: Az ügyészség őrizetbe vette dr. Hankó Balázs országgyűlési képviselőt, közlemény, 2026. szeptember 29.
3. Legfőbb Ügyészség: A Legfőbb Ügyészség reakciója egyes politikusi megnyilvánulásokra, közlemény, 2026. szeptember 29.
4. 2026. évi XXXIV. törvény a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, 5., 10. és 22. §, a 2026. szeptember 28. napján hatályos szöveg szerint
5. Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása (2026. július 13.), 29. cikk (1) bekezdés és 42. cikk, Magyar Közlöny 2026/92., 2026. július 18.
6. Indokolás a 2026. évi XXXIV. törvényhez, Nemzeti Jogszabálytár, Indokolások Tára
7. Magyar Jogász Egylet: A NVVH felállításával új közvádló jelenik meg a büntetőeljárás rendszerében, 2026. augusztus 3.
8. Magyar Jogász Egylet: Az Alkotmánybíróság előzetes normakontroll eljárásban alkotmányosnak találta a „közvagyonvédelmi vádkorrektívum” büntetőeljárási jogintézményét, 2022 (a 28/2022. (XI. 8.) AB határozatról
9. Index: Seszták Miklós megérkezett a bíróságra, döntenek a letartóztatásáról, 2026. szeptember 30.
10. Index: Seszták Miklós mellett még egy embert őrizetbe vettek, több milliárd forintnyi vagyont lefoglaltak, 2026. szeptember 28.
11. HVG: Elrendelték Seszták Miklós letartóztatását, 2026. szeptember 30.
12. ATV: Kiabálva üzent a sajtónak a letartóztatott Hankó Balázs, 2026. október 1. (a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség szóvivőjének tájékoztatása alapján)
13. Economx: Letartóztatták Hankó Balázst, 2026. október 1.
14. Index: Letartóztatták Hankó Balázst, 2026. október 1.
15. HVG: Meggyanúsították a Nemzeti Vagyonkezelő volt vezetőjét a túlárazott buszok miatt, 2026. szeptember 10.
16. HVG: Az ügyészség megerősítette Hankó Balázs őrizetbe vételét, aki panasszal élt az eljárás ellen, 2026. szeptember 29.
17. HVG: Havasi Bertalan: Hankó Balázs politikai fogoly, 2026. szeptember 29.
18. 444: Már meg is jelent a Közlönyben, hogy felfüggesztették Hankó, Seszták és Magyar mentelmi jogát, 2026. szeptember 28.
19. Origo: Újabb embere mondott ellent Magyar Péternek, ezúttal a mentelmi jog eltörlésében nem értettek egyet, 2026. szeptember 29.
20. Index: Más hatalmi ágak zaklatása ellen véd, mégis vannak, akik eltörölnék, 2023. december 20.
21. Polt Péter: A parlamenti mentelmi jog mint büntethetőségi akadály, doktori tézisek, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar
22. Tóth Anna: A mentelmi jog vizsgálata esettanulmány segítségével, Diskurzus, 2016/1, 61-72. oldal