Aranykonvoj: évekig a rendőrség kísérte, aztán egyik napról a másikra pénzmosásgyanús lett
Az ukrán aranykonvoj útvonalán a háború kitörése óta ugyanilyen szállítmányok haladtak át Magyarországon, a sajtó szerint évekig egy kormányközeli magyar cég fuvarjában, rendőri kísérettel, hatósági fellépés nélkül. Idén márciusban egyik napról a másikra pénzmosás gyanújával csaptak le rá, mára pedig a Legfőbb Ügyészség hitelességének próbájává vált az ügy.
A pénzmosás gyanúját a NAV augusztusban bűncselekmény hiányában ejtette, a rajtaütés körülményei miatt viszont egy másik eljárásban már öt ember gyanúsítotti kihallgatása történt meg. Egy lemondott főügyész nyílt levélben állítja, hogy a feladatot maga Orbán Viktor adta ki, a Legfőbb Ügyészség pedig valótlannak nevezi a befolyásolásról szóló vádjait.
A 444 csütörtöki cikke újabb szálat hozott az ügybe. A lap szerint Orbán Áron, a volt miniszterelnök öccse 2026. március 26-án, bő két héttel a választás előtt üzenetben kereste meg egy Grazban élő régi ismerősét. A 444-nek névvel nyilatkozó üzletember elmondása szerint a miniszterelnök öccse előbb az ausztriai befolyásáról érdeklődött, aztán közölte, hogy Ausztrián keresztül megy egy újabb szállítmány, végül feltette a kérdést: „El tudjatok kapni?” A beszélgetés folytatása a 444 előfizetői tartalmában olvasható, ezért arról, hogy mi lett a megkeresés sorsa, és mit mond erről Orbán Áron, nyilvánosan hozzáférhető forrás nem áll rendelkezésünkre.
Az aranykonvoj, amelyről kiderült, hogy szabályos szállítmány volt
A Terrorelhárítási Központ (TEK) 2026. március 5-én az M0-s autóút egyik pihenőjénél állította meg az ukrán állami Oscsadbank két járművét. A szállítmány az osztrák Raiffeisen Banktól tartott Ukrajnába, és 40 millió dollárt, 35 millió eurót, valamint 9 kilogramm aranyat vitt, ami a sajtó számítása szerint több mint 27 milliárd forintnak felelt meg. A hét ukrán kísérőt a TEK őrizetébe vették, másnap pedig kiutasították őket az országból.
A NAV saját közleménye szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jelzése és a Legfőbb Ügyészség kijelölése alapján indított pénzmosás miatt nyomozást. A jelzés lényege az volt, hogy a Magyarországon áthaladó készpénz és arany ismeretlen eredetű. A kampányban a kormányoldal ennél jóval többet sejtetett: Lázár János március 9-én azt mondta, hogy a pénz addig nem kerül vissza Ukrajnába, amíg újra nem indul a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.
A kampányban sejtetett állítások egyike sem igazolódott be a nyomozás során. A NAV július 9-én felfüggesztette a nyomozást, mert belföldön nem nyert megerősítést a bűncselekmény gyanúja, augusztus 19-én pedig meg is szüntette. Az osztrák nyomozóhatóság válasza igazolta a bankjegyek és a nemesfém eredetét, és megállapította, hogy az adásvétel dokumentációja szabályszerű volt. A lefoglalt vagyont Magyarország május elején visszaadta, az idegenrendészet pedig visszavonta a hét ukrán kiutasítását és hároméves beutazási tilalmát.
Az aranykonvoj útja évekig a hatóságok szeme előtt zajlott
A márciusi akció előtt az osztrák bankból Ukrajnába tartó készpénz nem rejtőzködve haladt át az országon. A Telex 2026 márciusában több, egymástól független forrásra hivatkozva azt írta, hogy a szállítmányokat a háború kitörése óta éveken át a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Criterion Készpénzlogisztikai Kft. vitte Bécsből Záhonyig. A lap szerint a cég rendszeresen egyeztetett a rendőrséggel és a NAV-val, a fuvarok pedig hetente, olykor hetente többször követték egymást. A Criterion a megkeresésre nem reagált.
A fegyveres kíséretről a 444 azt írta, hogy az ukrán fél szerződést kötött a Pintér Sándor irányította rendőrséggel, és ez a megállapodás a rajtaütés napján is érvényben volt. Horváth Lóránt, az ukránok ügyvédje szerint a szállítás 2022 óta 172 alkalommal zajlott útvonalengedélyekkel, a kíséretet pedig a Készenléti Rendőrség vagy egy magyar biztonsági cég adta. A szerződés szövegét, dátumát és díját egyik forrás sem hozta nyilvánosságra, a 172-es számnak pedig nincs hatósági megerősítése.
Ugyanilyen szállítmányok tehát évekig a magyar rendőrség kíséretével, egy kormányközeli cég fuvarjában jártak, miközben egyetlen hatóság sem lépett fel pénzmosás gyanújával. A HVG a 24.hu értesülésére hivatkozva azt írta, hogy a Criterion a magas árai miatt kiesett az ukrajnai megbízásból. Hogy ez mikor történt, és összefügg-e a márciusi akcióval, egyetlen nyilvános dokumentum sem mutatja, ezért ok-okozati kapcsolatot nem állítunk. Annyi bizonyos, hogy a gyanú akkor jelent meg, amikor a pénzt már ukrán járművek vitték, a NAV pedig utóbb ezt a gyanút is megalapozatlannak találta.
Ki adta ki a feladatot? Négy irat ugyanabba az irányba mutat
A Telex júniusban több, az akciót ismerő forrásra hivatkozva azt írta, hogy az aranykonvoj megállításáról és annak időpontjáról Orbán Viktor döntött. Azóta egymástól független iratok jelentek meg, amelyek ugyanezt a képet erősítik. Egyik sem bírósági megállapítás, Orbán Viktor pedig az ismert eljárásokban nem gyanúsított.
https://nav.gov.hu/sajtoszoba/hirek/A_NAV_felfuggesztette_a_nyomozast_az_ukran_penzszallito_ugyeben
Az első a 444 által június 25-én bemutatott, állítólagos ügyészségi dokumentum fotója. Ez a döntéshozók között első helyen Orbán Viktort nevezi meg, mellette Farkas Örs volt nemzetbiztonsági államtitkárt, Hajdu János volt TEK-főigazgatót és Demeter Tamást, a NAV volt bűnügyi vezetőjét. Az ügyészség a nyomozásra hivatkozva érdemben nem reagált, a dokumentum valódiságát azonban nem vitatta.
A második Hajdu János gyanúsítotti kihallgatásának jegyzőkönyve, amelyet szintén a 444 ismertetett. Ebben a volt TEK-vezető azt vallotta, hogy március 3-án Farkas Örs hívta egyeztetésre az Információs Hivatal épületébe, ott hallott először a konvojról. A rajtaütés után pedig személyesen Pintér Sándor akkori belügyminiszternek jelentett, aki külön utasítást adott a páncélautók szállításáról.
A harmadik egy június 22-i ügyészségi feljegyzés, amelyet az ukránok ügyvédje, Horváth Lóránt kapott meg az iratismertetéskor. Eszerint Szathmáry István, az AH főosztályvezetője azt mondta a nyomozó ügyészeknek, hogy a választás előtt a Belügyminisztériumban már vizsgálták az akciót. Ott Hajdu János kijelentette, hogy hiábavaló keresni, ki döntött, mert mindenki tudja, hogy olyan személy, akit nem lehet belekeverni. A feljegyzés szerint a jelenlévők ezt Orbán Viktorra értették. A negyedik irat Fürcht Pál szeptember 29-i nyílt levele, erről lentebb részletesen írunk.
Az aranykonvoj és a Legfőbb Ügyészség: két hivatal, két ellentétes állítás
A NAV belső vizsgálata, amelynek kivonatát a 444 júniusban közölte, 24 pontban sorolta fel az aranykonvoj ügyében elkövetett hiányosságokat. A jelentés szerint a Legfőbb Ügyészség nem határozattal, hanem e-mailben továbbított irattal jelölte ki a NAV-ot nyomozó hatóságnak, ráadásul a feljelentés fontos mellékletei nem jutottak el az adóhatósághoz. Ezek nélkül a dokumentum szerint még a bűncselekmény egyszerű gyanúja sem volt megállapítható.
A Legfőbb Ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy a feljelentés megalapozta a pénzmosás egyszerű gyanúját, ezért március 5-én megküldte azt a NAV-nak, a kijelölés pedig megfelelt a büntetőeljárási törvénynek. A közlemény szerint az akcióról az ügyészség nem tudott, csak utólag szerzett róla tudomást. A két állami szerv álláspontja tehát kibékíthetetlen, és az eltérést eddig egyik fél sem magyarázta meg nyilvánosan.
Fürcht Pál nyílt levele az aranykonvoj ügyében egy harmadik változatot ad. Ebben azt írja, hogy a titkosszolgálat március 4-én egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel és magával a legfőbb ügyésszel is, a feljelentés pedig március 5-én nagyjából négy-öt óra alatt ért el a nyomozó hatósághoz. A büntetőeljárási törvény 379. §-a szerint a feljelentés megvizsgálására legfeljebb három munkanap áll rendelkezésre. A gyors intézés önmagában tehát nem jogsértés, a kérdés inkább az, hogyan döntöttek ilyen rövid idő alatt egy olyan iratról, amelynek a NAV-jelentés szerint a lényeges mellékletei hiányoztak.
Fürcht Pál lemondása: szóbeli utasítások, írásos nyom nélkül
Fürcht Pál négy évig vezette a Központi Nyomozó Főügyészséget (KNYF), amely 2022 óta szinte minden politikailag érzékeny ügyben nyomozott. Június 8-án nyújtotta be a lemondását. A Legfőbb Ügyészség június 11-i közleménye szakmai nézeteltérésről beszélt: a szakfőosztály szerint egyes magas beosztású érintettekkel szemben már megalapozott gyanú fogalmazódott meg, a nyomozó ügyészség viszont más sorrendet tartott volna helyesnek.
A hétoldalas lemondási indoklás, amelyet a 444 szeptember 17-én hozott nyilvánosságra, súlyosabb képet fest. Fürcht szerint az AH megtévesztette a Legfőbb Ügyészséget, és olyan bűnügyet hozott létre, amellyel elérte a NAV kijelölését. Amikor ő hivatali visszaélés miatt nyomozott volna, ezt megtiltották neki. A Legfőbb Ügyészség még aznap közölte, hogy Fürcht a lemondásában a politikai befolyásolásról tényszerűen valótlanságokat állított, a cáfolatot azonban a folyamatban lévő ügyekre tekintettel nem hozhatja nyilvánosságra.
Fürcht később televíziós interjúban pontosított. Elmondta, hogy állításait nem tudja írásban bizonyítani, mert az utasítások szóban hangzottak el. Hangsúlyozta, hogy nem politikai nyomásról beszélt, hanem arról, hogy a politika elvárását egy szervezet közvetítette az ügyészség felé, amely eszerint járt el. Ellene közben fegyelmi eljárás folyik, a Legfőbb Ügyészség szerint azért, mert lemondása előtt aranykonvojos belső iratokat küldött főügyész társainak.
A szeptember 29-i nyílt levélben Fürcht tovább ment. Azt írja, hogy a nyomozás akkori állása szerint március 3-án Orbán Viktor adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, a Legfőbb Ügyészség vezetőit pedig a nyomozásban még tanúként sem lehetett megszólítani. Felveti azt is, hogy Lajtár István ideiglenes legfőbb ügyész azért indította el ellene a fegyelmit szeptember 9-én, egy nappal a háromhónapos határidő lejárta előtt, hogy a büntetést már az új legfőbb ügyész szabhassa ki. Ez a levél szerzőjének feltételezése, amelyet ő maga is annak nevez.
Gyanúsítottak és egy jelölt, akire senki sem szavazott
Az aranykonvoj kísérőinek fogva tartása miatti nyomozást a Fővárosi Nyomozó Ügyészség április 27-én rendelte el az ukránok és mások feljelentése alapján. Hajdu Jánost június végén hétrendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás gyanújával hallgatták ki. Az ügyészség szerint a TEK beosztottjai a főigazgató utasítására legalább kilenc órára jogalap nélkül fosztották meg szabadságuktól a pénzszállítókat. Hajdu a gyanúsítás ellen panaszt tett, a bűncselekményt tagadja, szabadlábon védekezik, és rá is vonatkozik az ártatlanság vélelme.
A KNYF szeptemberben a HVG-nek megerősítette, hogy az ügyben öt gyanúsítotti kihallgatás történt, a legutóbbiaknál közokirat-hamisítás gyanúját közölték. Az egyik gyanúsított Szathmáry István, akit a sajtóértesülések szerint hétrendbeli közokirat-hamisítással gyanúsítanak az ukránok beutazási tilalmának intézése miatt. Vele szemben sincs jogerős döntés, így rá is az ártatlanság vélelme vonatkozik.
Ez a szál a legfőbb ügyész választását is felborította. Nagy Gábor Bálint júliusi lemondása után Baka András köztársasági elnök szeptember 21-én Szathmáry Zoltánt, a gyanúsított AH-vezető testvérét javasolta a posztra. Az Országgyűlés szeptember 28-án titkos szavazáson 138 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett, igen szavazat nélkül utasította el. Baka András szerint jelöltjét kizárólag szakmai alapon választotta, és ígéretet tett arra, hogy a lehető legrövidebb időn belül új jelöltet állít.
Mi következik az aranykonvoj ügyében
A KNYF szeptember 29-én a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészséget jelölte ki a Fürcht Pál állításaira épülő feljelentések elbírálására. A Legfőbb Ügyészség korábbi vezetőit érintő állításokat tehát egy vidéki nyomozó ügyészség bírálja el. Hogy nyomozást rendelnek-e el, és ha igen, kivel szemben, arról még nincs döntés.
https://hvg.hu/itthon/20260929_furcht-pal-nyilt-level-aranykonvoj-ugy-szathmary-zoltan-baka-andras
Magyar Péter miniszterelnök Fürcht levele után azt írta, hogy hamarosan újabb kihallgatásoknak kellene következniük. Ez egy kormányfő véleménye, nem eljárási döntés. A Legfőbb Ügyészség nem sokkal később közleményben nevezte elfogadhatatlannak az ügyészeket fenyegető politikusi megnyilatkozásokat, név említése nélkül. A Fidesz közleménye arra utalt, hogy Fürcht az ukrán érdekek beépített embere lehet, és továbbra is maffiapénzként beszélt a szállítmányról, holott a NAV megszüntető határozata szerint a vagyon eredete tisztázott.
A következő hetekben három kérdésre várható válasz. Az első, hogy kit jelöl Baka András másodszor, és az Országgyűlés megválasztja-e ezt a jelöltet. A második, hogy a szegedi ügyészség elrendel-e nyomozást a Legfőbb Ügyészség korábbi vezetőivel szemben. A harmadik, hogy tisztázza-e bárki, milyen célt szolgált Orbán Áron március végi üzenete egy ausztriai kapcsolatokkal rendelkező üzletembernek. Egyik kimenetelről sem adható megalapozott előrejelzés, mert a döntésekhez szükséges kulcsdokumentumok nem nyilvánosak.
A Polkorrekt véleménye
Az aranykonvoj ugyanolyan szállítmány volt, amilyet évekig a magyar rendőrség kísért egy kormányközeli cég autóiban, tehát egyik napról a másikra nem a pénz változott meg, hanem az, hogy kinek volt rá szüksége a kampányban. Hét embert az ügyészség gyanúja szerint jogalap nélkül fosztottak meg a szabadságától, a hétköznapi ember pedig joggal kérdezi, mi védi meg őt, ha a hatóságok politikai megrendelésre ilyen könnyen átírják a valóságot. A felderítéshez nem kell titkosszolgálati bravúr.
A rendőrség kísérési szerződései, a Criterion fuvarszámlái, amelyekhez az adóhatóság hozzáférhet, valamint a cég vezetőinek tanúvallomása megmutatná, ki döntött arról, hogy a tegnap még legális fuvar holnaptól bűnügy legyen. Magyar Péter kormánya felállította a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, első négy ügye között azonban az aranykonvoj nem szerepel, és ha sem ez a hivatal, sem az eljáró ügyészség nem kéri be ezeket az iratokat, akkor az elszámoltatás ott áll meg, ahol a Legfőbb Ügyészség is megállt: a kényelmetlen kérdés előtt.
Források
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal: A NAV felfüggesztette a nyomozást az ukrán pénzszállító ügyében, sajtóközlemény, 2026. július 9.
- Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye a pénzmosás miatti nyomozás bűncselekmény hiányában történt megszüntetéséről, 2026. augusztus 19., közölte az MTI; ismertette: 444, Bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást a NAV az ukrán pénzszállító ügyében, 2026. augusztus 19.
- 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, 379. § (1) bekezdés, a 2026. október 1. napján hatályos szöveg szerint (a hatályos szöveg a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrzendő)
- Központi Nyomozó Főügyészség közleménye Hajdu János gyanúsítotti kihallgatásáról, 2026. június 29.; ismertette: Északhírnök, 2026. június 29.
- Központi Nyomozó Főügyészség válasza a HVG kérdésére az öt gyanúsítotti kihallgatásról; HVG: Megerősítették: a legfőbbügyész-jelölt testvére az aranykonvoj-ügy gyanúsítottja, 2026. szeptember 22.
- Legfőbb Ügyészség közleménye Fürcht Pál lemondási indoklásáról, 2026. szeptember 17., MTI; ismertette: HVG, 2026. szeptember 17.
- Legfőbb Ügyészség közleménye a NAV kijelöléséről és az akcióról való tudomásszerzésről, 2026. június; ismertette: Népszava: A Legfőbb Ügyészség leszögezte, hogy az aranykonvoj ügy teljes feltárására törekszik, 2026. június
- Országgyűlés, rendkívüli ülés, titkos szavazás a legfőbb ügyész megválasztásáról, 2026. szeptember 28.; ismertette: Telex, Nem szavazta meg az Országgyűlés Szathmáry Zoltánt legfőbb ügyésznek, 2026. szeptember 28.
- Fürcht Pál nyílt levele, közzétette Horváth Lóránt ügyvéd, 2026. szeptember 29.; ismertette: 444, Fürcht Pál: 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, 2026. szeptember 29.
- Fővárosi Nyomozó Ügyészség feljegyzése a 2026. június 22-i egyeztetésről, Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye; ismertette: Telex, Aranykonvoj-ügy: újabb irat került elő, 2026. szeptember 28.
- Hajdu János gyanúsítotti kihallgatásának jegyzőkönyve; ismertette: Index a 444 nyomán, Hajdu János a kihallgatásán arról beszélt, hogy Rogán Antal államtitkárától értesült az ukrán pénzszállítókról, 2026. július 15.
- NAV belső vizsgálati jelentésének kivonata; ismertette: 444, Egy NAV-os belső jelentés szerint törvénysértően járhatott el a Legfőbb Ügyészség az aranykonvoj ügyben, 2026. június 14.
