A Mi Hazánk energiaterve a paksi leállásról: mi igaz belőle?
A paksi blokkok lekapcsolása után a Mi Hazánk tette le a legrészletesebb ellenzéki javaslatcsomagot. Toroczkai László öt ponton bírálta a kormányt, és „Facebook-kormányzás helyett vízkormányzást” követelt. A Mi Hazánk energiaterve konkrét erőműneveket és megawattokat sorol, ezért ellenőrizhető.
Végigmentünk az állításokon a rendszerirányító és az MVM saját adatai alapján.
Mit követel a Mi Hazánk energiaterve
A pártelnök július 31-i közleménye szerint a lőrinci, a litéri és a sajószögedi olajtüzelésű blokkokat időben fel lehetett volna készíteni a kieső termelés pótlására, ez mintegy 400 megawattot jelentett volna. Független műszaki bizottságtól várná annak igazolását, hogy mind a négy paksi blokk leállítása indokolt volt, mert a háttérben nyugati érdekeltségű kisreaktorokat és atomellenes zöldlobbit sejt. Bírálja a kormányt, amiért a válság hetében az MVM vezetését cserélte, és felelőtlennek tartja a szélerőművi terveket. Végül azt vizsgáltatná meg, visszatartják-e a vizet a Duna felső szakaszán.
Első állítás: a gyorsindítású erőműveket be kellett volna vetni
A három telephely tényleg létezik, és tényleg erre való. Az MVM Balance leírása szerint ezek nyílt ciklusú tartalék erőművek, amelyek alaphelyzetben készenlétben állnak, és teljesítményhiány esetén a rendszerirányító indítja őket. A Paks II. elemzése hozzáteszi, hogy ezeknél a gyorsindítású blokkoknál a hidegindítás is működik, vagyis az erőműnek nem kell előre termelnie ahhoz, hogy negyedórán belül elérje a kívánt teljesítményt.
Itt bicsaklik meg a Mi Hazánk energiaterve. A blokkokat nem kell hetekkel korábban „csatasorba állítani”, mert a szerződésük szerint folyamatosan rendelkezésre állnak, és a MAVIR hívására indulnak. A mulasztás vádja tehát olyan lépést kér számon, amely a rendszer normál működéséhez tartozik. A vitatható pont más, hogy a rendszerirányító mennyi tartalék kapacitást hívott le ténylegesen, és milyen áron. Erre a párt nem tér ki.
Második állítás: 400 megawatt tartalék kapacitás
A szám nagyjából stimmel. A lőrinci gázturbinás erőmű 173, a sajószögedi 123 megawattos, a litéri ugyanebbe a nagyságrendbe esik, így a három együtt valóban 400 megawatt körüli tartalék kapacitást ad. Csakhogy Paks 2000 megawattot termel, vagyis a teljes olajos flotta a kiesés ötödét pótolná. A számla is súlyos, hogy ezek a blokkok olajat égetnek, ezért az áramuk sokszorosába kerül az atomenergiának. A Mi Hazánk energiaterve tehát létező eszközre mutat rá, de a nagyságrendet elhallgatja.
Harmadik állítás: nyugati kisreaktor érdekek a háttérben
Kisreaktoros megállapodások valóban vannak, csak épp máshonnan erednek, mint ahogy a párt sugallja. Az Orbán-kormány 2025 novemberében írt alá Washingtonban nukleáris együttműködést, amelynek része a kis moduláris reaktorok magyarországi alkalmazása, a parlament pedig decemberben adta meg ehhez az elvi hozzájárulást.
A Mandiner szerint a magyar fél az amerikai GE Vernovával és Westinghouse-zal, a francia EDF-fel és a brit Rolls-Royce-szal is kötött stratégiai megállapodást, a telepítéseket 2030 utánra tervezve.
Az összefüggés ezért nem áll össze. A nyugati kisreaktorok magyarországi megjelenését az előző kormány készítette elő, az első blokkok pedig a jelenlegi tervek szerint a következő évtizedben indulnának. Egy 2026 nyarán, hűtővízhiány miatt lekapcsolt atomerőmű ezen semmit nem változtat. A lobbivád mögé a Mi Hazánk semmilyen dokumentumot nem tett le, ezért ez az állítás bizonyítatlan.
Negyedik állítás: vezetőcsere a válság közepén
Ez a pont viszont pontos. Kapitány István július 7-én mentette fel Mátrai Károly vezérigazgatót és Czepek Gábor igazgatósági elnököt, majd július 28-án és 29-én az MVM teljes igazgatóságát és felügyelőbizottságát átalakították. A dátumok magukért beszélnek, hogy a Duna július 27-én érte el az első paksi mélypontot, a testületi cserék pedig épp ezekben a napokban zajlottak. Az energetikai holding vezetése tehát a válság legnehezebb óráiban alakult át, és ezt a kormány nem cáfolta.
Ötödik állítás: vízvisszatartás a felső szakaszon
A kérdés jogos, a vád viszont egyelőre alaptalan. A szlovák hidrometeorológiai szolgálat adatai szerint a júliusi átlagos vízhozam Pozsonynál másodpercenként 939,2 köbméter volt, a legalacsonyabb 1901 óta, vagyis felülről is kevés víz érkezett.
A gabcsikovói vízlépcsőnél takarékossági intézkedéseket vezettek be, a korlátozásokról pedig a szlovák fél a magyar hatóságokkal egyeztetett. Szerződésszegésre utaló adat sehol nem került elő. A felülvizsgálat követelése önmagában védhető, a nemzetközi egyezmények megsértésének feltételezése viszont bizonyíték nélkül marad.
https://magyarnemzet.hu/belfold/2026/07/toroczkai-nekiment-tisza-kormany-fidesz
Mit jelent ez vidéken és a városban
A vita három vármegyét érint közvetlenül. A lőrinci blokk Heves, a litéri Veszprém, a sajószögedi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében áll, mindegyik nagy hálózati csomópont mellett, szándékosan egymástól távol. Ezek a telephelyek a kilencvenes évek végén épültek, éppen azért, mert a magyar erőműparkból hiányzott a gyorsan bevethető tartalék.
A helyi foglalkoztatásra a mostani helyzet alig hat, hiszen készenléti üzemről beszélünk, a térségek számára viszont az számít, hogy az üzemidő hosszabbítás után meddig maradnak a rendszerben. Budapesten és Pest vármegyében más a tét, hogy a csepeli és a kelenföldi gázturbina csúcsra járatása a fővárosi ellátást stabilizálja, miközben a lakosságnak esti takarékosságot kérnek.
Mit ér a Mi Hazánk energiaterve a hétköznapi embernek
A javaslatcsomagból két elem áll meg tényszerűen, hogy a tartalék kapacitás valóban létezik, és az MVM vezetését tényleg a válság hetében cserélték le. A gyorsindítású erőmű bevetése ugyanakkor nem elmaradt lépés, hanem a rendszer beépített működése, a kisreaktoros vádnak pedig nincs alapja. A számlafizető szempontjából mindez azt jelenti, hogy az olajos tartalék drágán és csak részlegesen pótolja Paksot, a valódi kérdés tehát nem a bűnbakkeresés, hanem a hűtővízkivétel átépítése és a vízvisszatartás.
https://eromuvekejszakaja.hu/sajoszogedi-gazturbinas-eromu/
A Polkorrekt véleménye
A Mi Hazánk energiaterve azért érdemel figyelmet, mert konkrét számokat és erőműneveket mond, nem csak mutogat. Az öt állításból viszont kettő megbukik az ellenőrzésen, és a kisreaktoros lobbisejtetés pontosan az a fajta bizonyíték nélküli gyanúsítgatás, amit a másik két párttól is számon kérünk. Aki komolyan gondolja a vízkormányzást, az ne bizottságot követeljen a leállás indokoltságáról, hanem szivattyút, mederrendezést és tartalékot a következő aszályra.
Források
- Magyar Jelen, 2026. 07. 31.: A Mi Hazánk közleményének teljes szövege
- Magyar Nemzet, 2026. 07. 31.: Toroczkai László javaslatai és a 400 megawattos becslés
- MVM Balance Zrt.: A litéri, lőrinci és sajószögedi erőművek rendszerszintű szolgáltatásai
- MVM Balance Zrt.: A gázturbinás erőművek telepítése és a tartalék kapacitás szerepe
- Erőművek Éjszakája: A sajószögedi blokk névleges teljesítménye
- Paks II. Zrt., Elemző percek 105.: A tercier tartalékok és a hidegindítás működése
- MAVIR forráselemzés, 2017: A három tartalék erőmű teljesítménye és engedélyeinek lejárata
- Portfolio, 2025. 11. 11.: Az atomtörvény módosítása és a washingtoni megállapodás
- HVG, 2025. 12. 11.: A parlament elvi hozzájárulása a kisreaktorokhoz
- Mandiner, 2026. 03. 20.: A GE Vernovával, a Westinghouse-zal, az EDF-fel és a Rolls-Royce-szal kötött megállapodások
- Portfolio, 2026. 07. 07.: Mátrai Károly és Czepek Gábor felmentése
- Index, 2026. 07. 30.: Az igazgatóság és a felügyelőbizottság átalakítása
- Pravda, 2026. 07. 30.: Az SHMÚ júliusi vízhozamadata Pozsonynál (Szlovákia)
- noviny.sk, 2026. 07. 30.: A gabcsikovói takarékossági intézkedések és a magyar egyeztetés (Szlovákia)
