Devizahiteles végrehajtás felfüggesztése: mit tesz valójában a 66-os közlöny törvénye
A devizahiteles végrehajtás felfüggesztése 2026. június 9-én lépett életbe, a Magyar Közlöny 66. számában kihirdetett 2026. évi XVI. törvénnyel. A jogszabály a folyamatban lévő pereket és végrehajtási eljárásokat fagyasztja be, de nem határozott időre: egy jövőben megalkotandó, „külön törvényben meghatározott intézkedésig”.
Megnéztük, mit mond a törvény szövege, és hogy ez a megoldás megáll-e az Alaptörvény, a Kúria és az Európai Unió Bírósága gyakorlatának fényében.
Mi áll ténylegesen a 66-os közlönyben
A Magyar Közlöny 2026. évi 66. száma két dokumentumot tartalmaz. Az egyik a 2026. évi XVI. törvény, amelynek hivatalos címe: egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről. A másik egy technikai, jogharmonizációs rendelet az építészmérnöki oklevelek uniós elismeréséről, amelynek semmi köze a devizahitelekhez.
Érdemes ezt rögzíteni, mert a júniusi napokban több nagy horderejű döntés is született, és ezek gyakran összemosódnak. A közérdekű vagyonkezelő alapítványokat érintő csomag, a képviselői juttatások csökkentése vagy a Nemzeti Hitvallás középületekből való eltávolítása mind külön parlamenti, illetve kormánydöntés, és nem a 66-os szám tartalma. A 66-os számból egyetlen érdemi intézkedés olvasható ki: a devizahiteles eljárások befagyasztása.
A törvény négy érdemi rendelkezése
A jogszabály tárgyi hatálya a három korábbi devizahiteles törvény, a 2014. évi XXXVIII., a 2014. évi LXXVII. és a 2015. évi CXLV. törvény hatálya alá tartozó fogyasztói szerződéseken alapuló eljárásokra terjed ki.
A perek felfüggesztése. A bíróság hivatalból, soron kívül felfüggeszti az érintett pereket. Fontos kivétel: ha a fogyasztó kéri, a bíróság a per folytatását soron kívül elrendeli.A végrehajtások befagyasztása.Az érintett végrehajtási eljárásokban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, az ügyet szünetelő ügyként kell nyilvántartani.
Az árverési vevők helyzete.
Aki a teljes vételárat megfizette, de az árverés még nem emelkedett jogerőre, az előlegen felüli összeget visszaigényelheti a végrehajtótól, tizenöt napos határidőkkel.
Az elévülés nyugvása. A felfüggesztés ideje alatt a végrehajtási jog elévülése nyugszik, tehát az idő nem a végrehajtást kérő ellen dolgozik.
A törvényt az Országgyűlés 2026. június 8-án fogadta el, és a kihirdetést követő napon hatályba lépett. A gyorsaság önmagában nem kifogásolható, de a jogszabály tartalma miatt érdemes közelebbről megnézni, mit jelent ez a bíróságokra nézve.
Ami a törvény mellett szól
A beavatkozás iránya több rétegben is alátámasztott, és ezt tisztességtelen volna elhallgatni.
Az Európai Unió Bírósága 2025 áprilisában, az AxFina-ügyben (C-630/23) magyar devizahiteles ügyben mondta ki, hogy a tagállami bíróság feladata gondoskodni arról, hogy a fogyasztó végső soron abba a helyzetbe kerüljön, amelyben akkor lett volna, ha a tisztességtelennek ítélt feltétel soha nem létezett volna. A Kúria erre úgy reagált, hogy az általa felfüggesztett ügyben az uniós bíróság szempontjai alapján hozza meg a döntését. Vagyis a „felfüggesztés a felülvizsgálatig” logika nem idegen a legfelsőbb bírói fórumtól, sőt maga is alkalmazta.
Tárgyi alapja is van a beavatkozásnak. A Kúria 2/2014. számú polgári jogegységi határozata rögzíti, hogy a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon kikötése, amely az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztóra hárítja, akkor vizsgálható és állapítható meg tisztességtelennek, ha tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos és nem volt érthető. Van tehát máig irányadó bírói gyakorlat, amely szerint ezek a szerződések érdemi felülvizsgálatra szorulhatnak.
Eljárásjogilag sem előzmény nélküli a megoldás. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ismeri a külön törvény alapján történő felfüggesztést és szünetelést, tehát a jogalkotó egy meglévő kapun lép be, nem azon kívülre.
A legerősebb érv mégis egy alkotmánybírósági precedens. A 34/2014. (XI. 14.) AB határozatban az Alkotmánybíróság a 2014-es devizahiteles törvényt vizsgálta, amelyet a Fővárosi Törvényszék bírái támadtak meg. Az AB az indítványokat elutasította, illetve részben visszautasította. Ha egy ennél jóval mélyrehatóbb beavatkozás, amely érvénytelenségi vélelmet és kötelező elszámolást írt elő, átment az alkotmányossági teszten, akkor egy pusztán eljárási, felfüggesztő jellegű törvény annál inkább védhető.
Ahol viszont komoly a kockázat
A gond nem azzal van, hogy mit akar a jogalkotó, hanem azzal, ahogyan csinálja. Két ponton látszik valódi alkotmányos feszültség.
Az első a hatalmi ágak szétválasztása. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 25. §-a szerint, ha a bírónak az előtte folyamatban lévő ügyben olyan jogszabályt kell alkalmaznia, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordul. Vagyis a magyar rendben a folyamatban lévő per felfüggesztéséről főszabályként a bíró dönt, mérlegelés alapján. A 66-os törvény ezzel szemben a jogszabály erejénél fogva, hivatalból, a bíró mérlegelése nélkül függeszt fel minden érintett eljárást. Ez az a pont, ahol egy alkotmányossági vizsgálat élesre áll: meddig terjedhet a törvényhozó beavatkozása a folyamatban lévő bírói eljárásokba.
A második a határozatlan idő. A felfüggesztés „külön törvényben meghatározott intézkedésig” tart, tehát egy jövőbeli, még meg nem alkotott jogszabályig. Ez a jogbiztonság és az észszerű időn belüli elbíráláshoz való jog szempontjából támadható. Ha a beígért külön törvény késik vagy elmarad, az érintettek ügye határozatlan ideig áll, anélkül hogy bárki felelősséget viselne a késedelemért.
Érdemes hozzátenni, hogy a 34/2014. AB határozat maga sem volt vitathatatlan. Kiss László alkotmánybíró különvéleménye szerint az akkori törvény olyan új érvénytelenségi okokat hozott létre, amelyek a szerződések megkötésének időpontjában nem léteztek, így a megfelelés követelménye visszaható hatállyal került megállapításra. A szakirodalom is jelezte, hogy az Alkotmánybíróság akkor új, a korábbi gyakorlatától eltérő mércéket állított fel. A precedens tehát erős érv, de nem megdönthetetlen.
Mit jelent ez annak, akinek most áll a végrehajtás
A hétköznapi ember szempontjából a törvénynek van egy azonnal érezhető hatása és több nyitott kérdése.
- Az érintett végrehajtási ügyekben egyelőre nem foganatosítható eljárási cselekmény, az ügy szünetelő ügyként kerül nyilvántartásba. Ez a gyakorlatban haladékot jelent.
- Aki azt szeretné, hogy a pere mégis menjen tovább, mert bízik a pernyertességben, kérheti a per folytatását, és a bíróságnak erről soron kívül kell döntenie.
- Az elévülés nyugszik, tehát a haladék nem jelenti azt, hogy a követelés idővel magától elenyészik.
- Az árverési vevő, aki a teljes vételárat megfizette, de az árverés még nem jogerős, az előlegen felüli összeget visszaigényelheti.
Ami viszont nyitott: a törvény szövege nem mondja meg, meddig tart a felfüggesztés, és nem rendezi érdemben magát a devizahiteles követelést. Ez a jogszabály nem törli el a tartozást, és nem is minősíti azt tisztességtelennek. Egyetlen dolgot tesz: időt nyer egy későbbi, érdemi rendezéshez.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2600016.tv
Hova fordulhat, akit érint
Aki devizahiteles végrehajtásban érintett, a végrehajtótól kérhet tájékoztatást arról, hogy az ügyét szünetelő ügyként tartják-e nyilván. A perben álló fél az eljáró bíróságnál terjesztheti elő a per folytatására irányuló kérelmet. Aki nem tud ügyvédi képviseletet finanszírozni, a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordulhat, a fővárosi és megyei kormányhivatalok ügyfélszolgálatain keresztül. Konkrét ügyben mindenképpen érdemes szakemberhez fordulni, mert a jogszabályi környezet a következő hónapokban változni fog.
A Polkorrekt véleménye
A devizahiteles végrehajtás felfüggesztése tartalmilag védhető lépés, és ezt akkor is ki kell mondani, ha az ember alapállása a hatalommal szembeni bizalmatlanság. Az uniós bírósági gyakorlat és a Kúria saját döntései is abba az irányba mutatnak, hogy ezek a szerződések felülvizsgálatra szorulnak. Aki most kap haladékot, annak ez valódi könnyebbség.
A probléma a kivitelezés. Egy törvény, amely a bíró mérlegelését kiiktatva, a jogszabály erejénél fogva állítja meg a folyamatban lévő eljárásokat, alkotmányos szempontból kockázatos terepre lép. Még súlyosabb, hogy a felfüggesztés végpontját egy meg nem alkotott jövőbeli törvényhez köti. Ez a szerkezet a jogalkotó számára kényelmes: a politikai haszon azonnal realizálódik, a nehéz érdemi döntés viszont elhalasztható, méghozzá anélkül, hogy bárki határidőt vállalna.
Itt van a kettős mérce próbája. A 34/2014. AB határozat, amely most a jelenlegi kormányzat jogi fedezetét adja, éppen az előző kormány devizahiteles mentőtörvényét mentette fel. Ugyanaz az alkotmányossági érvelés szolgál most a másik oldalnak. Aki annak idején jogállami aggályokat fogalmazott meg a folyamatban lévő perekbe való törvényi beavatkozás miatt, annak most is meg kell tennie, és fordítva. A bilaterális mérce pontosan ezt jelenti.
A legfontosabb kérdés viszont nem alkotmányjogi, hanem emberi: mikor jön a külön törvény. Amíg az nincs meg, addig több tízezer ember ügye lóg a levegőben, egy határidő nélküli felfüggesztésben. A haladék nem rendezés. Az érdemi döntést a jogalkotó továbbra is adós maradt.
Források
- 2026. évi XVI. törvény egyes tisztességtelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeit rendező törvények felülvizsgálata érdekében az érintett folyamatban lévő eljárások kezeléséről. Magyar Közlöny 2026/66. szám, 2026. június 9. Elsődleges forrás.
- 1/2026. (VI. 9.) KBM rendelet az építészmérnöki oklevelek elismeréséről. Magyar Közlöny 2026/66. szám, 2026. június 9. Elsődleges forrás.
- 34/2014. (XI. 14.) AB határozat a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányosságáról, ezen belül Kiss László alkotmánybíró különvéleménye. Alkotmánybíróság, njt.hu. Elsődleges forrás.
- 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról, 25. § (bírói kezdeményezés, a per felfüggesztése). Elsődleges forrás.
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, a felfüggesztés és a szünetelés szabályai. Elsődleges forrás.
- A Kúria 2/2014. számú polgári jogegységi határozata az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításáról. kuria-birosag.hu. Elsődleges forrás.
- A Kúria 6/2013. számú polgári jogegységi határozata a deviza alapú kölcsönszerződésekről. kuria-birosag.hu. Elsődleges forrás.
- Az Európai Unió Bírósága, C-630/23. számú ügy (AxFina), 2025. április. Elsődleges forrás.
- A Kúria sajtóközleménye az EUB ítéletének szempontjai szerinti döntéshozatalról és a fogyasztói választási jogról. kuria-birosag.hu. Elsődleges forrás.
- Gárdos-Orosz Fruzsina és Gárdos Péter elemzése a 34/2014. AB határozatról, in: Az alkotmánybírósági gyakorlat, HVG-ORAC és Társadalomtudományi Kutatóközpont, 2021. Másodlagos, nevesített szerzőjű szakmai forrás.
