Oltáskárosult Magyarországon: kártalanítás csak a kötelező oltás után jár
Magyarországon létezik működő állami kártalanítás az oltás okozta súlyos egészségkárosodásra, a koronavírus elleni oltásokra viszont nem terjed ki. Az egészségügyi törvény kizárólag a védőoltásra kötelezett személy esetében ír elő kártalanítási kötelezettséget, a Covid elleni oltás pedig önkéntes volt. Aki emiatt lett oltáskárosult, az az állammal szemben nem tud alanyi jogon igényt érvényesíteni.
A kérdés éppen most válik időszerűvé. Luxemburgban a végéhez közeledik az a per, amely arról szól, nyilvánosságra kell-e hozni az uniós vakcinaszerződések kártalanítási záradékait. Idehaza pedig az új kormány a járvány alatti beszerzések átfogó felülvizsgálatát ígérte. A hazai sajtó az elsőt brüsszeli politikai ügyként, a másodikat közbeszerzési történetként viszi, és egyik sem jut el addig a kérdésig, hogy mi lesz azzal, aki oltáskárosult lett.
Az oltáskárosult jogai kettéválnak a kötelező és az önkéntes oltásnál
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. paragrafusa egy nemzetközi mércével is korszerű megoldást tartalmaz. Ha valaki kötelező védőoltás szövődménye miatt szenved súlyos egészségkárosodást, megrokkan vagy meghal, akkor őt, illetve az általa eltartott hozzátartozót az állam kártalanítani köteles. A jogirodalom szerint ez objektív alapú igény, vagyis nem kell felróható orvosi hibát bizonyítani, elég az oltás és a károsodás közötti okozati összefüggés. Az indoklás logikus: ha az állam kötelezett valakit egy beavatkozásra, akkor viselje a maradék kockázatot is.
Ugyanez a szakasz viszont pontosan meghatározza a jogosulti kört. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megjelent jogi elemzés úgy foglalja össze, hogy a törvény csak a védőoltásra kötelezett személy esetében ír elő kártalanítási kötelezettséget, a fakultatívan választható oltással összefüggő káreseményekre tehát nem vonatkozik. A koronavírus elleni oltás Magyarországon soha nem volt életkorhoz kötött kötelező védőoltás. Ebből következik, hogy a Covid-oltás után kialakult súlyos egészségkárosodás kívül esik a rendszeren.
Ami az oltási szövődményt elszenvedő embernek helyette marad, az elméletben létező, gyakorlatban alig járható út. Az érintettnek először azzal az egészségügyi szolgáltatóval szemben kellene fellépnie, aki az oltást beadta. Ha a szolgáltató bizonyítja, hogy gondosan járt el, akkor jön a forgalmazó, majd a gyártó. Ez a sor évekig tartó polgári per, saját költségen finanszírozott szakértői bizonyítással, egy nemzetközi gyógyszercéggel szemben. Az az oltáskárosult, akiről ez a cikk szól, ezt a menetet reálisan nem tudja végigvinni.
A kártalanítási záradék, amelyért Brüsszelben most is per folyik
Nem véletlen, hogy éppen a kártalanítási rendelkezések körül zajlik a legkeményebb uniós átláthatósági küzdelem. A Bizottság 2020 és 2021 során előzetes beszerzési megállapodásokat kötött a gyártókkal, összesen mintegy 71 milliárd euró értékben, akár 4,6 milliárd adagra. A szerződéseket erősen kitakarva hozta nyilvánosságra, és a kitakart részek között ott voltak a gyártók kártalanítására vonatkozó rendelkezések is.
Az Európai Unió Törvényszéke 2024. július 17-i ítéleteiben kimondta, hogy a Bizottság nem biztosított kellően széles hozzáférést a dokumentumokhoz. A testület fellebbezett, az ügy így az Európai Unió Bírósága elé került. Athanasziosz Rantosz főtanácsnok 2026. június 11-én azt javasolta, hogy a Bíróság utasítsa el a fellebbezést, mert a tárgyalási folyamat átláthatósága közérdekű cél. Az indítvány nem köti a bíróságot, a végleges ítélet még idén megszülethet.
Miért számít ez egy magyar betegnek? Mert a kártalanítási záradék azt rendezi, hogy a beadott oltás nyomán keletkező károkat végső soron ki fizeti. Amíg a záradék szövege titkos, addig nem tudható, milyen kötelezettséget vállalt át a tagállam a gyártótól, és milyen összeghatárig. Az az olvasó, aki azt szeretné megérteni, mihez van joga, ma nem tud utánanézni, mert a válasz kitakart bekezdésekben áll.
https://curia.europa.eu/site/jcms/d2_5158/hu/sajtokozlemenyek
A keleti vakcináknál a magyar állam maga vállalta a kockázatot
Magyarország nemcsak az uniós közös beszerzésben vett részt. A kormány külön vásárolt 2 millió adag Szputnyik V-t és 5 millió adag Sinopharmot. Mindkettőt tagállami engedéllyel hozták be, uniós forgalombahozatali engedély nélkül. Ez a jogi különbség önmagában is döntő: az ilyen módon behozott oltóanyagoknál a felelősség a tagállamé, szemben a közös beszerzésű, uniós engedélyezésen átesett készítményekkel, ahol a gyártóé.
Vagyis a keleti oltóanyagoknál a magyar állam vállalta a kockázatot, majd nem épített hozzá eljárást. A beszerzés körülményei egyébként önmagukban is kérdéseket vetnek fel. A Sinopharmot a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy közvetítőcégen, a Danubia Pharma Kft.-n keresztül vásárolta, az egy emberre jutó két adag bruttó 63 euróba került, miközben nem tudni, a közvetítő mennyiért jutott hozzá. A Szputnyikból 200 ezer adag lejárt, és megsemmisítették, ez az akkori áron nagyjából 600 millió forintot jelentett. Azt a kormány nem közölte, mennyibe került a megsemmisítés.
Hány oltáskárosult van? Erre nincs nyilvános szám
Fontos kimondani, hogy miről nem szól ez a cikk. A koronavírus elleni oltások engedélyezett készítmények, a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen oltóanyaga európai uniós engedéllyel érkezett, és az állam finanszírozta. A súlyos szövődmény ritka, a mellékhatások száma eltörpül amellett, amit a vírus okozott az oltatlanok körében. A hozzáférési szakadék itt nem az oltásról szól, hanem arról, hogy a ritka eseteket az állam hogyan kezeli.
Az adatgyűjtés egyébként létezik. A Nemzeti Népegészségügyi Központ módszertani tájékoztatója részletesen szabályozza, hogyan kell kivizsgálni az oltást követő nemkívánatos eseményeket, ki kérdezi ki a beteget, hogyan kell rögzíteni az esetet. Az adat tehát valahol megvan. Nyilvános, összesített formában viszont nem érhető el, így azt sem lehet tudni, hány vakcinakárosultról lehet szó. A Covid-oltás okozta maradandó károsodásra vonatkozó magyar számot még Rusvai Miklós virológus sem látott, és ezt maga hiányolta. Az érintettekről 2023-ban a Portfolio közölt cikksorozatot, amelynek a lényege egyetlen mondatban összefoglalható: vannak, akiknek tartós egészségügyi problémájuk lett, és nem fizet nekik senki.
Ez a kettősség a legbeszédesebb az egészben. Az állam elég alaposan nyomon követi az eseményeket ahhoz, hogy protokollt írjon a kivizsgálásukra, de nem elég nyilvánosan ahhoz, hogy bárki megtudja, hány emberről van szó.
Máshol van rá eljárás, nálunk nincs
Az összehasonlítás nem elméleti. Az Egyesült Királyságban a kormány a sürgősségi engedélyezéskor egyben jótállt az esetleges kártalanításokért. A brit rendszerben azoknak, akik bizonyított mellékhatás következtében legalább 60 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedtek, illetve az elhunytak családjának 120 ezer font, átszámítva nagyjából 50 millió forint egyszeri, adómentes kártalanítás jár. A rendszer alapján mintegy 150-en kaptak kompenzációt, döntő részben az AstraZeneca oltóanyaga után.
Ez nem gazdagság kérdése, hanem eljárásé. A brit megoldás egy adminisztratív út, ahol az oltáskárosult kérelmet nyújt be, és a bizonyítás terhe kezelhető. A magyar megoldás egy per, amelyben az érintett a saját forrásaiból áll szemben egy multinacionális céggel. A különbség nem az összegben van elsősorban, hanem abban, hogy az egyik helyen létezik ajtó, a másikon nincs.
A járvány alatti vizsgálatból éppen ez maradhat ki
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter 2026. április 24-én jelentette be a járvány alatti beszerzések tárcákon átívelő felülvizsgálatát, egy független szakértői mechanizmussal, amely hozzáférne a döntéshozói iratokhoz. A június 5-i kormányhatározat ezt követően a lélegeztetőgépek beszerzésének teljes körű felülvizsgálatáról rendelkezett.
A lélegeztetőgépek ügye jogos, de a vizsgálat eddig nyilvánossá tett hatóköréből hiányzik két dolog. Egyrészt a vakcinabeszerzés, benne a közvetítőn keresztül vásárolt Sinopharm ügyletével. Másrészt a felelősségi oldal, vagyis hogy a tagállami engedéllyel behozott oltóanyagoknál átvállalt kockázathoz miért nem társult eljárás.
https://nngyk.gov.hu/hu/oltast-koveto-nemkivanatos-esemenyek-okne.html
Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem minősül orvosi tanácsadásnak. Nem foglal állást egyetlen oltóanyag egyéni alkalmazásáról sem, és nem javasolja kezelés elhagyását vagy módosítását. Oltás utáni panasz esetén forduljon háziorvoshoz vagy szakorvoshoz, életveszélyes tünet esetén pedig hívja a 112-t.
A Polkorrekt véleménye
A rendszer logikája fordítva működik, mint ahogy kellene. Az állam ott áll helyt, ahol ő kötelezte az embert az oltásra, ott viszont nem, ahol ő kérte meg rá. 2021-ben a kormány minden eszközzel az oltás felvételére buzdított, a felelősségi oldalon viszont úgy tett, mintha ez tisztán magánügy lett volna. Az új kormány most átvilágítja a járvány alatti beszerzéseket, ám amíg a vizsgálat csak a gépekről és a számlákról szól, addig kimarad belőle a legolcsóbb tétel, vagyis az ember. Egy törvénymódosítás és egy nyilvános statisztika elég lenne ahhoz, hogy ez megváltozzon.
Források
- 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 58. paragrafus, a hivatkozás napján hatályos szöveg.
- Barzó Tímea: Az életkorhoz kötött kötelező védőoltások visszautasításának kérdései, Opuscula Civilia, 2023/2, Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
- Társaság a Szabadságjogokért: Tájékoztató az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokról, tudástár
- Az Európai Unió Bírósága: Rantosz főtanácsnok indítványa, C-631/24 P ügy, 2026. június 11., sajtóközlemény.
- Az Európai Unió Törvényszéke: 2024. július 17-én hozott ítéletek a vakcinaszerződésekhez való hozzáférésről.
- Telex: Zűrös közvetítő a kínainál, kényelmetlen feltételek az orosznál, 2021. március 12.
- hvg.hu: 200 ezer lejárt Szputnyik vakcinát semmisítettek meg, 2021. december 7.
- Portfolio: Magyarországon is lehetnek oltáskárosultak, de nem fizet nekik senki, 2023. március 31.
- Nemzeti Népegészségügyi Központ: tájékoztató az oltást követő nemkívánatos események kivizsgálásáról.
- Világgazdaság: a brit oltási kártalanítási rendszer adatai, 2024. január, a Telegraph nyomán.
- Telex: Tárcákon átívelő vizsgálatot indítana a kormány a járvány alatti beszerzések ügyében, 2026. április 24.
- Economx: kormányhatározat a lélegeztetőgép-beszerzések felülvizsgálatáról, 2026. június 5.
