Önkormányzati rendeletek a Kúrián: Üllő és Markaz vesztett

A Magyar Közlöny 89. számában két Kúria-határozat jelent meg, szinte észrevétlenül. A testület Üllő és Markaz egy egy önkormányzati rendeletét semmisítette meg, részben visszamenőleges hatállyal.

A két ügy látszólag apró helyi vita, valójában ugyanarról szól, hogy a települések döntési joga rendre alulmarad a kormányrendeletekkel, illetve a törvényekkel szemben.  A kormányváltás ezen a pályán eddig semmit nem változtatott.

Ki mit mond a megsemmisített önkormányzati rendeletekről?

A választ gyorsan összefoglaljuk, hogy szinte senki semmit. Ez a csend pedig többet árul el a magyar politikáról, mint sok hangos vita.

Fidesz oldal: néma csend a saját lőtérprojektje körül

A Fidesz közeli sajtó a júliusi döntésről egyetlen sort sem közölt. A lövészközpontot még a saját kormánya emelte kiemelt beruházássá a 671/2023. Korm. rendelettel, sport és honvédelmi célokra hivatkozva (net.jogtar.hu). A pártsajtó akkor sem foglalkozott a helyi tiltakozással, most pedig kínos lenne ünnepelnie: a Kúria egy fideszes örökséget védett meg egy független vezetésű várostól.

Tisza-kormány: bontja a Fidesz örökséget, erről mégis hallgat

A Tisza-kormány másutt gyorsan bontja elődje rendszerét: a kekvákat júliusban szüntette meg, a közmédiát átalakítja. Az üllői lőtérprojektről viszont nem beszél. Sem a 671/2023-as rendelet sorsáról, sem a kiemelt beruházások felülvizsgálatáról nem született kormányzati közlés (kormany.hu). A helyiek így azt sem tudják, épül-e még a létesítmény, amely ellen évek óta tiltakoznak.

Mi Hazánk, független sajtó: sehol egy sor

A Mi Hazánk megszólalását nem találtuk. A független lapok a 2024-25-ös előzményeket alaposan feldolgozták (Telex, Index, HVG, Átlátszó), a friss határozatokról viszont országos orgánum nem írt. Markaz ügye pedig soha, sehol nem jelent meg. Az elhallgatás itt maga a hír, hogy két település veresége visszhang nélkül tűnt el a hivatalos lap mélyén.

Mit mutatnak az adatok: így döntött a Kúria

A Köf.5.013/2026/4. határozat Üllő elővásárlási rendeletéből törölte a lövészközpont négy helyrajzi számát, 2025. október 30-ra visszamenőleges hatállyal (Magyar Közlöny 89. szám, 2026.07.14.). Az indoklás szerint a helyi szabály olyan területekre írt elő elővásárlási jogot, amelyekre a kormányrendelet már településrendezési követelményeket rögzített.

A testület 2025 decemberében ugyanígy semmisítette meg a város változtatási tilalmát, akkor a jóhiszemű joggyakorlás sérelmére hivatkozva (HVG, 2025.12.09.). A tervezett létesítmény 940 méterre állna az Állatorvostudományi Egyetem lógyógyászati klinikájától, nagyjából 200 méterre a legközelebbi lakott tanyától, mintegy 20 hektár erdő átminősítésével (Index, 2025.12.09.).

A markazi ügyben a Köf.5.010/2026/4. határozat a szennyvízrendelet szűkítését törölte. A falu a rákötési kötelezettséget a vezetékes ivóvízzel ellátott ingatlanokra korlátozta volna. A Kúria szerint a vízgazdálkodási törvény minden bekötetlen ingatlanra előírja a kötelezettséget, ezt helyi jogalkotó nem enyhítheti (Magyar Közlöny 89. szám).

Mit jelent ez vidéken és a városban: Üllő, valamint Markaz példája

Üllő agglomerációs kisváros Pest vármegyében, Ferihegy vonzáskörzetében. A lakosság petícióval, lakossági fórumon, majd két helyi rendelettel próbálta távol tartani a lőteret (ullo.hu; Telex, 2024.01.28.). A jogi eszköztár mostanra kimerült, hogy a változtatási tilalmat tavaly decemberben, az elővásárlási jogot most vesztették el. Az önkormányzati autonómia a kiemelt beruházási rendszerrel szemben másodszor bizonyult súlytalannak.

Markaz mátraaljai község Heves vármegyében, ahol a tét hétköznapibb. A kutas, zártkerti, hétvégi telkes ingatlanok tulajdonosai eddig kimaradhattak a csatornakötelezettségből, a döntés után a helyi szabály már nem szűkítheti a kötelezettek körét. A bekötés pontos anyagi terhét senki nem számolta ki nekik, ezt az önkormányzattól kell megkérdezniük. A két ügy közös nevezője világos, hogy a települési rendeletalkotás mozgástere szűk, felsőbb jogszabállyal szemben a helyi akarat keveset ér. Budapesten ez elméleti közjogi kérdés, egy agglomerációs kisvárosban vagy egy mátrai faluban viszont mindennapi élethelyzet.

Mit jelent ez az átlagembernek: önkormányzati rendelet a mindennapokban

Az önkormányzati rendelet az a jogi eszköz, amellyel egy település a saját életét szabályozza: parkolást, építkezést, szennyvizet, helyi adót. A két júliusi döntés megmutatja ennek korlátait. Ha a kormány kiemelt beruházássá nyilvánít egy projektet, a falu vagy a város gyakorlatilag nem tudja megállítani, bárhogy szavaz a testület, bármit ír alá több ezer lakos. Ha pedig egy törvény kötelezettséget állapít meg, a helyi képviselők jó szándékból sem enyhíthetik. Aki arra számít, hogy a lakóhelye megvédi egy zajos beruházástól vagy egy váratlan kiadástól, annak érdemes tudnia, hogy a végső szó nem a faluházán, hanem a kormányrendeletekben, végső soron a Kúrián születik.

A Polkorrekt véleménye

A Tisza-kormány a fideszes örökség bontását hirdeti, a kiemelt beruházások gépezetéhez mégsem nyúlt hozzá, az pedig most is a helyiek feje fölött dolgozik. Üllő népe évek óta egyértelműen kimondta, hogy nem kér a lőtérből, a rendszer válasza erre két visszamenőleges megsemmisítés lett.

Amíg a kormány nem vizsgálja felül a 671/2023-as rendeletet, addig az önkormányzatiság helyreállításáról szóló beszéd üres marad. Az átlagember nem közjogi vitát akar nyerni, hanem azt, hogy a saját településén meghallgassák.