Kocsmakartell: két éve hallgat a versenyhivatal

Két éve fekszik a Gazdasági Versenyhivatalnál a bejelentés, amely szerint kartell működik a budapesti bulinegyed éjszakai engedélyei körül. Döntés azóta sem született, a kifogásolt rendszer viszont változatlanul áll,hogy Erzsébetvárosban kétszáz vendéglátóhely maradhat nyitva éjfél után, a belépőt pedig öt nagy vendéglátós egyesülete osztja.

A kocsmakartell vádját az önkormányzat és az egyesület egyaránt visszautasítja, a pártok az önkormányzati kampány óta elengedték az ügyet. A Polkorrekt összeszedte, mi igazolható a konstrukcióból, és ki felel ma azért, hogy két éve nincs válasz.Ki mit mond a kocsmakartell vádjáról?

A bejelentő: a piac szereplői döntenek a versenytársakról

Garai Dóra erzsébetvárosi képviselő, az Élhető Erzsébetváros Egyesület elnöke 2024 áprilisában fordult a versenyhivatalhoz. Beadványa szerint az éjfél utáni nyitvatartás gazdasági jószág és piaci előny, amelynek korlátozása a hatóság dolga volna, a kérelmeket mégis öt olyan vállalkozó bírálja el, aki ugyanazon a piacon versenyez. A képviselő a kétszázas felső határt támogatja, a limitet és az egyesületi kényszert együtt viszont a kartellezés eszközének nevezi. Érvelése szerint új egyesületet alakítani formálisan lehet, gyakorlati értelme nincs, mert a maximális engedélyszámot már kiosztották.

Az önkormányzat és az egyesület: nincs kizárólagosság

Erzsébetváros önkormányzata szerint a megállapodás senkinek nem teremt kizárólagos jogot, hiszen bármely két vendéglátóhely alapíthat hasonló egyesületet, majd jelentkezhet a hivatalnál. Az engedélyt a kerület szerint továbbra is a hatósági iroda adja ki, az egyesületi tagság pedig csak az egyik feltétel a több közül. Ugyanezt állítja a Közös Erzsébetvárosért Egyesület is, amely szerint az önkormányzat közel fél évet adott a bulinegyed összes vállalkozójának a szerveződésre. Nádas Patrik elnök arról is beszélt, hogy a kétszázas korláttal maguk sem értenek egyet, és a megszüntetéséért küzdenek. Niedermüller Péter polgármester a megállapodástól tisztább, biztonságosabb utcákat remélt.

A pártok: tegnap kampánytéma, ma csend

A Fidesz 2024-ben országos üggyé emelte a kerületi éjszakát: a kormány külön határozatban foglalkozott Belső-Erzsébetváros közbiztonságával, a kormányközeli lapok pedig hétről hétre bulibárókról meg kocsmakartellről írtak.

Két évvel később, ellenzékből a téma eltűnt a fővárosi frakció napirendjéről, a versenyhivatali eljárás sorsát senki nem firtatja. A Tisza-kormánytól az ügyben nyilatkozat nem található, pedig a párt éppen az elszámoltatás ígéretével nyert.

Niedermüller Péter közben kilépett a Demokratikus Koalícióból, polgármesterként viszont maradt, tehát a konstrukció gazdája ma pártonkívüli politikus. A hangos számonkérés ebben az ügyben egyik oldalnak sem érdeke.

Mit mutatnak az adatok az éjszakai nyitvatartásról?

A méretek adják a tétet. A belügyi tárca parlamenti válasza szerint Budapest belvárosának egyetlen négyzetkilométerén 845 vendéglátó és szórakozóhely működik, közülük kétszáznak van engedélye az éjféltől hajnali hatig tartó nyitvatartásra. Az Élhető Erzsébetváros Egyesület rendeletmódosító előterjesztése ennél tovább megy, hogy a világörökségi részen közel 150 éjjel nyitva tartó üzletet számol, együttes befogadóképességük meghaladja a 13 ezer főt, mértékadó becslések szerint pedig legalább 300 hely húzza éjfél utánig.

Az alapvető jogok biztosának hivatala korábban azt is szóvá tette, hogy alapjogi visszásság gyanúját veti fel, ha épp ott nincs korlátozva az éjszakai nyitvatartás, ahol egymást érik a vendéglátóhelyek.

A pénz nagyságrendje ugyanebből

A beadványból ismerhető meg, becsült adatként. Garai Dóra az éjfél után nyitva tartó helyek együttes árbevételét mintegy 30 milliárd forintra teszi, ebből az egyesület elnökségi tagjaihoz köthető rész szerinte legalább 6 milliárd, a tagdíjbevétel pedig 150 és 200 millió forint közé eshet.

Ezek a számok nem hatósági megállapítások, hanem a bejelentő becslései, cáfolatuk viszont eddig nem érkezett. A rendszer maga viszont dokumentált: a képviselő-testület 2023 októberében módosította az éjszakai nyitvatartás szabályait, az önkormányzat pedig 2024 márciusa óta áll feladatellátási szerződésben az egyesülettel.

A legfontosabb adat mégis a hiány. A versenyhivatalhoz 2024 áprilisában érkezett bejelentés kimeneteléről 2026 júliusáig nem található nyilvános döntés. A hatóság közben rendszeresen közli, hány kartelleljárást indított, a bulinegyedről viszont hallgat. Amíg ez így marad, a kocsmakartell gyanú marad, nem bizonyított tény, a kifogásolt szabály pedig hatályban van.

Mit jelent ez Erzsébetvárosban és a városban?

A kerület lakói két éve ugyanazt a mérleget nézik. Az Élhető Erzsébetváros előterjesztése szerint egyetlen év alatt közel 3 ezren költöztek el a kerületből, ami a 2018-as, 52 479 fős népesség 5,36 százaléka. A kerületben ma 3219 lakást adnak ki rövid távra, a lakásállomány 8,4 százalékát, ezzel a városrész a főváros legnagyobb turistaszállás-piaca. A megállapodástól ígért tisztább utcák helyett a lakók az önkormányzat júniusi közleményét kapták, hogy a kerület saját pénzén fogadott biztonsági céget a nyári hétvégékre, mert rendőrt csak a kormány vezényelhet ide.

A szomszéd kerület mutatja, mihez lehetne mérni a döntéseket. Terézvárosban a januári szigorítás után az albérletek iránti telefonos érdeklődés 32 százalékkal nőtt, miközben a fővárosi kereslet 11 százalékkal esett, az átlagos lakbér pedig 280 ezer forinton áll, ami a tavaly szeptemberi szinthez képest csökkenés.

Ott a lakók szavaztak a szabályról, itt öt vendéglátós és tíz képviselő döntött. A budapesti éjszaka a bulinegyeden kívül is átalakul, hiszen Józsefváros és Belváros-Lipótváros is saját korlátokat vezet be, a hetedik kerület viszont a legnagyobb piacon tartja fenn a legvitatottabb konstrukciót.

Mit jelent a kocsmakartell vitája az átlagembernek?

A történet három embert érint közvetlenül. A kerületi lakó azt látja, hogy a zaj forrásáról részben a zajkeltők döntenek, a kompenzációjáról szóló javaslatot pedig a testület leszavazta.

A kis vendéglátós azt tapasztalja, hogy a bevétele jelentős részét termelő éjszakai órákhoz a legnagyobb versenytársai engedélyén át vezet az út, ráadásul tagdíj ellenében. Az adófizető pedig azt fizeti, hogy a hatósági jogkör kiszervezése körüli vitát két éve nem zárta le a versenyhivatal, miközben az önkormányzat saját forrásból pótolja az elmaradt rendőri jelenlétet.

A Polkorrekt véleménye

A kocsmakartell gyanúját két éve néma versenyhivatal hallgatása önmagában is válasz, hogy a bulinegyed éjszakája senkinek nem elég fontos ahhoz, hogy a végére járjon. A Fidesz kampányban ordított róla, ellenzékben elfelejtette, a Tisza-kormány pedig az elszámoltatás ígéretével nem ér el a kerületi engedélyekig. Az önkormányzat magyarázata addig marad hiteltelen, amíg a kétszáz engedélyt egyetlen egyesületen keresztül osztották ki, és a lakók kompenzációjáról szóló javaslatot ugyanaz a testület söpörte le. Kérdéseinket elküldjük a versenyhivatalnak, az önkormányzatnak meg az egyesületnek, a válaszokat pedig közöljük.

Források

Index: Maffia vagy kartellezés? Így játszik össze az önkormányzat a bulinegyed öt legnagyobb vendéglátósával, 2024. 04. 27.: index.hu
Szabad Európa: A VII. kerületi önkormányzat a bulinegyed nagyvállalkozóira bízta, ki lehet nyitva éjfél után, 2024. 05.: szabadeuropa.hu
Mérce: Bulinegyed, álcivilek, kartellgyanú, 2024. 05. 13.: merce.hu
Magyar Nemzet: A GVH vizsgálhatja az erzsébetvárosi önkormányzat és a klubtulajdonosok együttműködését, 2024. 05.: magyarnemzet.hu
Élhető Erzsébetváros Egyesület: Rendeletmódosító előterjesztés az üzletek éjszakai nyitvatartásáról (népesség-, kapacitás- és ombudsmani adatokkal): 7ker.hu
Telex: Niedermüller Péter is kiszáll a DK-ból, 2026. 05. 13.: telex.hu
Polkorrekt: A pesti éjszaka a bankrendszer árnyékában, 2024. 05. 15.: polkorrekt.com