Ózdi kórház orvosi berendezések beszerzése
Az ózdi kórház orvosai július 10-én a romániai Vișeu de Susban tanácskoztak a sürgősségi ellátás legújabb gyakorlatairól. Két héttel korábban ugyanennek az intézménynek a főigazgatója arról beszélt, hogy a szakorvoshiány katasztrofális, a gyermekosztály beosztását pedig hónapról hónapra rakják össze. A két esemény ugyanabból a pénzből, ugyanabban a városban, ugyanazon a nyáron történt.
A konferenciát a Health Bridge for Close Communities nevű uniós projekt finanszírozta, amelyről az ózdi kórház a napokban sajtóközleményt adott ki. A közlemény szerint befejeződött az orvosi berendezések beszerzési folyamata, a következő időszakban pedig aláírják a szerződéseket a beszállítókkal. Arról egyetlen szó sem esik benne, hogy közben az intézmény melyik osztálya működik éppen csonka létszámmal.
Ennyi jut az ózdi kórháznak a 2,1 millió euróból
A projekt teljes kerete 2.109.770,40 euró, ebből 1.898.793,35 eurót az Európai Unió ad, a maradékot a partnerek teszik hozzá önrészként. A négy résztvevő kórház nem egyenlő arányban részesül. A vezető partner, a romániai Vișeu de Sus városi kórháza 810.220 eurót kap, az ukrajnai Kolomija 405.565 eurót, a szlovákiai Kráľovský Chlmec 374.447 eurót.
Ózd a sor végén áll 308.561 euróval. Ez a jelenlegi árfolyamon nagyjából 120 millió forint, vagyis a teljes keret alig hetede. A négy partner közül a magyar intézmény kapja a legkevesebbet, holott az ózdi kórház 340 ágyon, 10 osztályon és 50 szakrendeléssel dolgozik, ami a projekt legnagyobb ellátórendszere.
A papíron egyenlő hozzáférés
A pályázat hivatalos azonosítója HUSKROUA/23/RS/2.1/029, prioritása pedig önmagában is beszédes: egyenlő hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz. A program dokumentációja szerint a négy település több mint 32 ezer lakosát célozza, és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését ígéri. Vásárolnak laparoszkópos tornyot, diagnosztikai ultrahangot, művesekezelő egységet, sterilizátort és EKG-készüléket.
A csomagban szerepel katasztrófavédelmi és klinikai tréning, határon átnyúló járványügyi adatmegosztó felület, valamint egy többnyelvű mobilalkalmazás, amellyel a sürgősségi betegek hozzátartozói valós időben tájékozódhatnak. Ezek a fejlesztések önmagukban hasznosak. A kérdés nem az, hogy jó-e egy új ultrahang, hanem az, hogy ki fogja kezelni.
Az ózdi kórház valósága: nyugdíjas orvosok, csonka beosztás
Dr. Bélteczki János főigazgató június végén nyilatkozott a helyzetről. Szavai szerint a szakorvoshiány „katasztrofális, borzasztó” a vármegyében, és ez alól a saját intézménye sem kivétel. A gyermekosztály négy orvosából hárman nyugdíjas korúak voltak, közülük ketten véglegesen távoztak. Az osztály működése ezzel fenntarthatatlanná vált.
A kórház több megoldási javaslatot dolgozott ki az osztály megmentésére. Ezek közül az Országos Kórházi Főigazgatóság elutasított egyet. Hogy pontosan melyiket és milyen indokkal, arról nyilvános tájékoztatás nem jelent meg. A főigazgató szerint júliusra sikerült összeállítani a beosztást, augusztustól viszont bizonytalan a folytatás, hogy ha nem találnak új orvost, akkor a hónap három hetében lesz ellátás, a negyedik héten pedig Miskolcra viszik a gyerekeket.
A szülészet ügye ehhez szorosan kapcsolódik, ugyanis gyermekorvos nélkül az sem működhet. Hétvégén a kazincbarcikai körzetből is Ózdra érkeznek a kismamák, tehát a gyermekosztály megszűnése egy második osztályt is magával rántott volna. Szülésznőből szintén kevés van.
Ez nem az első alkalom
2024 nyarán az ózdi kórház gyermekosztályán egyetlen orvos balesete miatt állt le a fekvőbeteg-ellátás. A szünet június 17-től július 15-ig tartott, közel egy hónapig. Ez alatt a környék gyerekeit a hatvan kilométerre lévő Miskolcra szállították. Egyetlen ember kiesése tehát elegendő volt ahhoz, hogy egy egész osztály megálljon.
Az akkori terepriport más osztályokról is beszámolt. A nőgyógyászaton naponta csak az első tíz várakozót fogadták, függetlenül attól, hányan álltak sorban. A minta azóta sem változott, csak a kiváltó ok más: tavalyelőtt baleset, idén nyugdíjazás.
Az ózdi kórház állami ígérete: magasabb minőség
Az uniós forrás mellett érdemes megnézni, mit vállalt az állam ugyanezen a településen. 2023. április 1-jétől Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az Országos Mentőszolgálat vette át az ügyeleti alapellátást. A hivatalos tájékoztatás szerint az egységes rendszer a vármegye valamennyi településén a korábbinál magasabb minőségben és szélesebb elérhetőséggel biztosítja a sürgősségi ellátást.
Ózdon az ügyeleti telephely maga az Almási Balogh Pál Kórház, ahol hétköznap este tíztől reggel nyolcig, hétvégén délután kettőtől reggel nyolcig fogadják a betegeket. A rendszer tehát papíron zárt: van egységes hívószám, van kijelölt telephely, van mentőirányítás. A kisember számára viszont ez csak addig működik, amíg az adott szakma mögött van élő orvos.
Ott ütközik a két állítás. Az állam magasabb minőséget és szélesebb elérhetőséget ígér, az uniós projekt egyenlő hozzáférést hirdet, az ózdi kórház főigazgatója pedig arról beszél, hogy augusztusban talán három hétig lesz gyermekellátás. Ugyanannak az intézménynek a falai között mindhárom mondat igaz.
A hozzáférési szakadék: hatvan kilométer és óránként egy busz
Amikor az ellátás átkerül Miskolcra, a papíron minden rendben van, hiszen a beteg megkapja a szükséges kezelést. A gyakorlatban viszont a családnak kell megoldania az utat. Az ózdi kórházhoz jó, ha óránként érkezik egy busz, a taxi pedig sokaknak megfizethetetlen. Beteg gyerekkel, munkanapon, kétszer hatvan kilométer.
Itt válik láthatóvá a szakadék. Aki megengedheti magának, magánrendelésre megy, ahol nincs sor és nincs buszmenetrend. Aki nem, az vagy utazik, vagy vár, vagy lemond a vizsgálatról. Ózd térségében az utóbbi a gyakoribb, és ezt semmilyen uniós ultrahang nem oldja meg. A hozzáférés nem a gépeken múlik, hanem azon, hogy van-e orvos, aki kezeli, és el tud-e jutni hozzá a beteg.
A magánút Ózdon ráadásul nem is helyben kezdődik. Gyermekgyógyász magánrendelésért jellemzően szintén Miskolcra kell menni, tehát a fizetős megoldás sem váltja meg az utazást, csak megdrágítja. A vizsgálat díja mellé jön a benzin vagy a taxi, egy munkanap kiesése, és mindez egy olyan térségben, ahol a jövedelmek jóval az országos átlag alatt maradnak. A magánellátás így nem alternatíva, hanem szűrő: aki átfér rajta, ellátást kap, aki nem, az statisztika lesz.
Öt hónap alatt kell megérkezniük a gépeknek
A projekt 2025. január 1-jén indult, és 2026. december 31-én zárul. A napokban kiadott közlemény szerint most fejeződött be a beszerzési eljárás, és a következő időszakban írják alá a szállítói szerződéseket. Vagyis a huszonnégy hónapos futamidő tizennyolcadik hónapjában a berendezések még sehol nincsenek.
Öt hónap maradt a szerződéskötésre, a szállításra, a telepítésre és az üzembe helyezésre. Uniós projekteknél a záró dátum kemény határidő, az el nem költött vagy el nem számolt forrás pedig visszakerül a programhoz. Az ózdi kórház sajtóközleménye erről a kockázatról nem beszél, holott a naptár beszél helyette.
Amit meg kell tudni az ózdi kórház ügyében
Három kérdés maradt nyitva. Melyik konkrét berendezés érkezik Ózdra a 308.561 euróból, és mikor? Mit utasított el az Országos Kórházi Főigazgatóság a gyermekosztály megmentésére benyújtott javaslatok közül, és milyen indokkal? Hány betöltetlen szakorvosi álláshely van jelenleg az intézményben? A Polkorrekt ezekben az ügyekben megkeresi a kórházat és a főigazgatóságot.
A Polkorrekt véleménye
Az uniós pénz nem pótolja az orvost. Egy laparoszkópos torony ugyanolyan használhatatlan üres osztályon, mint egy üres kórterem, a különbség csupán annyi, hogy a toronyról lehet sajtóközleményt írni. Ózdon most az történik, hogy a kisember gyereke hatvan kilométert utazik Miskolcra, miközben az intézmény vezetése a határon átnyúló együttműködés erősítéséről ad ki közleményt. A projekt neve szerint egyenlő hozzáférésről szól. A valóságban azt mutatja meg, hogy a hozzáférés Magyarországon irányítószám kérdése.
