A kekva korszak vége: kit szolgál valójában az új törvény?

A Magyar Közlöny 2026. június 26-i, 80. számában kihirdetett 2026. évi XVIII. törvény felszámolja a rendszert, vagyis a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok intézményét. A törvény hivatalos célja az uniós források felszabadításához szükséges jogállamisági feltételek teljesítése.

A tét azonban ennél nagyobb, a közvagyon feletti kontroll gazdát cserél, és a kérdés az, kihez kerül valójában.

Mit szüntet meg a törvény?

A kekva rendszert a negyedik Orbán-kormány hozta létre a 2021. évi IX. törvénnyel, a vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény alapján. A deklarált cél az volt, hogy a társadalom számára fontos közérdekű célok a mindenkori kormánytól függetlenül, magánjogi formában valósuljanak meg. A gyakorlatban állami vagyon került magánjogi alapítványokhoz, amelyek kuratóriumait többségében a kormányzati holdudvarhoz közel álló személyekkel töltötték fel. Így a közvagyon egy jelentős része hosszú távra kikerült a választói elszámoltatás hatóköréből.

A 2026. évi XVIII. törvény ezt a szerkezetet bontja le. A jogszabály az Alaptörvény tizenhatodik módosítására épül, amelyet a Magyar Közlöny 74. száma hirdetett ki június 15-én. A módosítás törölte azt a részt, amely a kekva vagyont nemzeti vagyonként rögzítette, és kimondta, hogy megszűnéskor az államra csak az állam által korábban adott vagyon száll vissza. A törvényt az Országgyűlés június 23-án fogadta el, 142 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett.

A törvény a 2021. évi IX. törvénybe illeszt új fejezetet (V/A. fejezet, 25/A. és következő szakaszok), és mellékletében tételesen felsorolja azt a tizenöt alapítványt, amely nem lát el felsőoktatási közfeladatot. A listán szerepel többek között a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, a MOL Új Európa Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány, a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, valamint az ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány és a ZalaZONE Alapítvány.

A kekva-megszüntetés menetrendje

A kekva megszüntetés két lépcsőben zajlik. A felsőoktatási tevékenységet nem ellátó kekva idén nyáron szűnik meg, az egyetemeket fenntartó alapítványok esetében egyéves átmenetet biztosít a törvény. Két dátumot fontos szétválasztani, mert a jog is elkülöníti őket. A 25/A. § szerint a kormányhatározatban rögzített megszűnési nap nem lehet későbbi 2026. július 31-énél. A 25/B. § szerint viszont a nyilvántartó bíróság 2026. augusztus 31-én, aznapi hatállyal törli hivatalból az alapítványt a nyilvántartásból, végelszámolási eljárás nélkül. A közbeszéd a két időpontot gyakran összemossa, pedig az egyik a kormányzati döntés határnapja, a másik a jogi megszűnés napja.

• 2026. június 30.: hatályba lép a kormányhatározat, amely kijelöli az alapítói jogokat gyakorló minisztereket.
• 2026. július 14.: eddig kell kormánydöntésben rendezni a megszűnés napját, a feladat- és vagyonátadást, az átvevő állami szerveket és az elszámolási biztos személyét.
• 2026. július 15.: az alapítványoknak jelentést kell küldeniük vagyoni helyzetükről a minisztériumnak és az elszámolási biztosnak.
• 2026. július 18.: a nem állami alapítóknak nyilatkozniuk kell a további működésről.
• 2026. július 31.: a kormányhatározatban ez a legkésőbbi megszűnési nap.
• 2026. augusztus 31.: a nyilvántartó bíróság hivatalból törli az alapítványt, a jogok és kötelezettségek pedig az államra szállnak.
• 2027. augusztus 1.: az egyetemeket fenntartó kekvák is megszűnnek.

Az elszámolási biztos szerepe a végelszámolóéhoz hasonlít. A 25/A. § erős jogosítványokat ad neki, hogy betekinthet az alapítvány üzleti titkot vagy minősített adatot tartalmazó irataiba, azokról másolatot kérhet, személyes adatokat kezelhet, és a kincstár költségére szakértőt is bevonhat.

A vagyonátszállásról a 25/K. § rendelkezik,hogy az alapítvány jogai és kötelezettségei 2026. augusztus 31-én szállnak az államra, amelyet az elszámolási biztos képvisel. A 25/H. § szerint a pénzforgalmi számlák feletti rendelkezési jog is az elszámolási biztost illeti, aki a számlákon lévő pénzeszközt az átvevő költségvetési szervnek utalja át. A folyamatban lévő európai uniós projektekben, pályázatokban és közbeszerzésekben az átvevő költségvetési szerv lép az alapítvány helyébe.

Van a törvényben egy jogorvoslati szempontból súlyos rendelkezés. A 25/B. § kimondja, hogy a törlést elrendelő bírósági végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye, és a határozat a meghozatala napján jogerőre emelkedik. Az alapítványok tehát a megszűnés bírósági kimondását nem támadhatják rendes jogorvoslattal.

Kihez kerülnek az alapítványok?

A június 29-én megjelent kormányhatározat a 2021. évi IX. törvény alapján rendel a tizenöt alapítványhoz egy-egy minisztert, aki a magyar állam nevében kizárólagosan gyakorolja az alapítói jogokat. A legnagyobb ismertségű alapítványok a Miniszterelnökséget vezető Ruff Bálinthoz kerültek: a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Az MCC-t a közelmúltig Orbán Balázs vezette, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány pedig Áder János volt köztársasági elnökhöz köthető.

A többi alapítvány is minisztériumi felügyelet alá került. A MOL Új Európa Alapítvány a belügyminiszterhez, több kulturális és kutatási alapítvány a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős Tarr Zoltánhoz, a Hauszmann Alapítvány és a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány a közlekedési és beruházási miniszterhez, Vitézy Dávidhoz került. A Nobel-díjas Krausz Ferenchez köthető ÉLVONAL Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány a tudományos és technológiai miniszter felügyelete alá tartozik.

Mi a valódi kérdés?

A kormányzati kommunikáció szerint az átalakítás az átláthatóságot és a közpénzek felelős kezelését szolgálja. A kekvák, hangzik az érvelés, úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek. Ez a kritika a Fidesz-éra felé megalapozott. A most bevezetett modell azonban nem függetleníti a kontrollt, hanem a Kormányhoz köti. Az alapítói jogok teljes köre osztatlanul a végrehajtó hatalomhoz kerül.

A törvény indokoltsága körül vita is van. Hankó Balázs fideszes képviselő az Országgyűlés vitájában úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság soha nem kérte az alapítványi struktúra megszüntetését. Ezt az állítást hivatalos uniós dokumentum nem támasztja alá, de a kormányzati indoklás sem igazolja tételesen, hogy a Bizottság konkrétan a felszámolást írta volna elő. A törvény preambuluma annyit rögzít, hogy a teljesítendő vállalások 2022 óta ismertek, és új uniós feltétel nem merült fel.

A Polkorrekt véleménye

A kekva-rendszer születése és halála ugyanazt a tanulságot hordozza. 2021-ben a Fidesz-kormány azzal indokolta a modellt, hogy a közérdekű vagyont ki kell vonni a napi politika hatóköréből. A gyakorlatban a kuratóriumokat a kormányzati holdudvarhoz közel álló emberekkel töltötték fel, és a közvagyon egy része évtizedekre kikerült a választói kontroll alól. Ezt bírálni jogos, és a Polkorrekt bírálta is.

A Tisza-kormány most az átláthatóság nevében számolja fel a rendszert. A cél önmagában védhető. A megoldás azonban ugyanazt a hibát ismétli meg fordított előjellel. Az alapítói jogok teljes köre osztatlanul a Kormányhoz kerül. Nem a nyilvánossághoz, nem független testülethez, nem a parlament ellenőrző bizottságaihoz, hanem a végrehajtó hatalomhoz. A négy évnél régebben kinevezett kuratóriumi tagok helyére a kormány által kiírt pályázaton kerülnek újak. A közvagyon feletti kontroll nem szabadult fel, csak gazdát cserélt.

Külön nyugtalanító a jogorvoslat kizárása. Egy olyan törvény, amely a saját maga által elrendelt megszűnést kivonja a rendes bírói felülvizsgálat alól, még akkor is aggályos precedenst teremt, ha az érintett alapítványok egy részét politikailag vitatott céllal hozták létre. A jogállami mérce nem attól függ, kinek a vagyonáról van szó.

Az uniós források felszabadítása fontos és halasztást nem tűrő cél. De az átláthatóság akkor valódi, ha az intézmény is átlátható, nem csak a kommunikáció. Egy olyan rendszer, amelyben a közvagyon sorsáról egyetlen kéz dönt, a következő kormányváltáskor ugyanolyan sebezhető, mint a mostani. A kisember szempontjából a kérdés nem az, hogy melyik párt embere ül a kuratóriumban, hanem hogy elszámoltatható-e, aki a pénzéről dönt. Erre a kérdésre ez a törvény még nem ad megnyugtató választ.