Polgármesteri fizetés befagyasztva a kistelepülések húzzák a rövidebbet

A polgármesteri fizetés körüli vita ezen a héten ér a csúcspontjára a Tisza többségű Országgyűlés rendkívüli ülésen szavaz arról a javaslatról, amely befagyasztja a településvezetők illetményét, eltörli a havi költségtérítést, és megfelezi a vármegyei közgyűlési elnökök bérszorzóját.

A Világgazdaság szerint a döntés több mint háromezer település vezetőjét érinti, a kicsiket éppúgy, mint a nagyvárosokat. A számok mögött viszont nem a fővárosi milliós keresetek a legérdekesebbek, hanem az, mi marad a 200-300 fős falvak vezetőinek a zsebében.

Mit fagyaszt be a polgármesteri fizetés körül a törvény?

A javaslatot Szabó Tibor tiszás képviselő nyújtotta be T/253 számon. A lényege egyszerűbb, mint amilyennek a felháborodás mutatja: a bérek számítási alapját a 2024-es nemzetgazdasági átlagkereseten rögzíti, vagyis bruttó 667 365 forinton. Az Infostart beszámolója szerint a befagyasztás senkitől nem von el a meglévő illetményéből, csupán elmarad a július 1-jére tervezett, mintegy 9 százalékos automatikus emelés. A módosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, ugyanazon a napon, amelyen az emelés egyébként megérkezett volna.

Valódi megtakarítást két elem hoz. Az egyik a havi költségtérítés eltörlése, amely eddig az illetmény 15 százalékát tette ki. A másik a vármegyei közgyűlési elnökök bérszorzójának felezése, a négyszeres átlagkereset helyett a kétszeres számít. A kormány a javaslat mellett áll, és kiemeli, hogy az sem hatáskört, sem forrást nem von el az önkormányzatoktól.

Mennyi egy kistelepülési polgármesteri fizetés?

A magyar rendszerben a település lélekszáma dönti el a bér nagyságát. A megyei jogú városok vezetőihez mért arány az 500 fő alatti falvakban 30 százalék, az 501 és 1500 fő közötti községekben 40 százalék, a nagyobb városokban pedig fokozatosan emelkedik. A 2001 és 5000 fő közötti községekben az arány 55 százalék, tízezer fő felett pedig már 70 százalék fölé kúszik. A megyei jogú város polgármesterének alapja bruttó 3 millió forint körül mozog, így egy apró falu főállású vezetője ennek harmadát, nagyjából 900 ezer forintot kap.

A társadalmi megbízatású településvezetők még ennek is csak a felére jogosultak. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint a sokat emlegetett hárommilliós kereset valójában szűk körre igaz: a 3197 vezetőből mindössze 49, alig másfél százalék visz haza legalább havi bruttó 3 milliót. A többségnél a polgármesteri fizetés jóval szerényebb, a mostani befagyasztás pedig éppen őket sújtja aránytalanul.

A 267 fős faluban más a tét

Szőlősgyörök vezetője, Klotz Péter a Világgazdaságnak elmondta, hogy a 267 lelkes faluért havonta nagyjából 700 ezer forint nettót visz haza. Hozzátette, hogy egyetlen forint jutalmat sem vett fel, az Orbán-kormány alatti emelés jelentős részét visszaforgatta a falu rendezvényeire. Szerinte a legtöbb falusi vezető a közösség szolgálatának tekinti a munkáját, a közmunkáséval azonos bért viszont méltatlannak tartja.

Alsóbogát polgármestere, Süle Tibor harminc éve vezeti a községet, és levélben fordult az országgyűlési képviselőjéhez. Sérelmezte, hogy a vita a közösségi médiában az emberek haragját fordította a településvezetők ellen, miközben kevesen ismerik a mindennapi terhüket. Egy ekkora faluban a 15 százalékos költségtérítés elvesztése nem elvont kérdés, hiszen abból fedezik a kiszállásokat, a hivatali autó nélküli ügyintézést, a saját gépkocsi kilométereit.

Polgármesteri fizetés hatalmi kérdés vagy közpénzügy?

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere a vitában nem a pénzt állította a középpontba. Az Indexnek úgy fogalmazott, hogy sehol a világon nem szól bele a központi hatalom ennyire abba, kit választhatnak meg a helyiek, és egypártrendszer kialakulásától tartott. A tiltakozó településvezetőkkel közösen demonstrációt is kilátásba helyezett.

A képet árnyalja a politikai pálfordulás. A korábbi kormány évekkel ezelőtt maga emelte meg ezeket a juttatásokat, és kötötte az átlagkeresethez, most viszont a Fidesz frakciója is megszavazza a befagyasztást. A 2018-as választás után éppen a Fidesz emelte több mint 18 százalékkal a politikusi béreket, majd kötötte azokat az átlagkeresethez. A Tisza, amely a politikai befolyás visszaszorítását ígérte, ezúttal központi döntéssel nyúl az önkormányzatok bérezéséhez. A kisközségek vezetői a két narratíva kereszttüzében állnak, miközben náluk a polgármesteri fizetés eleve a megélhetés határán mozog.

A Polkorrekt véleménye

A nagyvárosi milliós keresetek befagyasztása védhető, sőt időszerű lépés. A baj ott kezdődik, hogy a törvény ugyanazzal a tollvonással kezeli a 300 fős falut és a fővárosi kerületet, holott a kettőnek alig van köze egymáshoz. Ha egy elhivatott falusi vezető a közmunkás béréért, ráadásul költségtérítés nélkül cipeli a község minden ügyét, akkor a takarékosság jelszava mögött a vidék kiürülése felé teszünk még egy lépést. A kisembernek nem szlogen kell, hanem működő önkormányzat a saját falujában.