Születésnap számokkal: mit mutat a Mi Hazánk nyolcéves mérlege?

A Mi Hazánk Mozgalom Ásotthalom határában ünnepelte nyolcadik születésnapját. A párt vezetői pezsgővel, gulással és magabiztos jövőképpel értékelték az elmúlt éveket.

A beszédek visszatérő üzenete: a Mi Hazánk túlszárnyalta önmagát, túlélt minden vihart, és most a felemelkedés küszöbén áll. Érdemes ezeket az állításokat annál, ami ellenőrizhető, hogy a választási számoknál és a törvényhozás nyománál mérni.

A Mi Hazánk két száma, ami nem mozdult

A rendezvényen több felszólaló a növekedést és a továbblépés lehetőségét állította középpontba. A két országgyűlési választás eredménye azonban más képet rajzol. A Nemzeti Választási Iroda végeredménye szerint a párt 2022-ben 6 mandátumot szerzett, 6,45 százalékos listás eredménnyel. 2026 áprilisában ismét 6 mandátumot szerzett, ezúttal 5,63 százalékkal. A képviselők száma tehát változatlan, a szavazatarány pedig nem nőtt, hanem csökkent.

Ebből az következik, hogy a talpon maradtunk önmagában pontos állítás, hogy a Mi Hazánk valóban bent maradt a parlamentben akkor, amikor nagy múltú pártok kiestek. A 2026-os választáson a DK és az MKKP sem érte el az ötszázalékos küszöböt.

A bennmaradás tehát önálló teljesítmény. Más azonban a bennmaradást növekedésnek nevezni. A számok alapján a párt nyolc év alatt nem bővült parlamenti erővé, hanem stabilan a bejutási küszöb közelében maradt.

Dócs Dávid alelnök a helyszínen maga is elismerte ezt a feszültséget. Szó szerint arról beszélt, hogy 2026-ra középpártként, a mérleg nyelveként szeretett volna működni, de ez még nem adatott meg. Ez a beismerés pontosabb önkép, mint az ünnepi beszédek többségének diadalmas hangneme.

A készpénz-érv és a Mi Hazánk valódi szerepe

Novák Előd az eredmények között említette, hogy »sikerült elérni a készpénzhasználat alkotmányos védelmét. A folyamat valójában két szakaszra bomlik, és a kettő nem ugyanaz. A készpénzhasználat alkotmányos rögzítését tényleg a Mi Hazánk vetette fel: 2023 óta kampányolt érte, aláírást gyűjtött, és 2024 februárjában benyújtotta a saját Alaptörvényt módosító javaslatát. Ezt a javaslatot akkor a kormánytöbbség leszavazta.

A tényleges alkotmányos védelmet ezután nem a Mi Hazánk, hanem a Fidesz-KDNP fogadtatta el. A kormánypárti frakció 2025 márciusában nyújtotta be az Alaptörvény tizenötödik módosítását, amelynek egyik pontja a készpénzes fizetés jogát alapvető joggá emelte. A módosítást 2025 áprilisában 140 igen szavazattal fogadta el az Országgyűlés. Eszerint a Mi Hazánk a kezdeményező volt, a törvénybe íktatás azonban a kormánytöbbség szavazatán múlt.

A különbség nem szőrszálhasogatás. Egy kis ellenzéki párt napirendre tud emelni egy ügyet, de önállóan nem tud alkotmányt módosítani. A »sikerült elérnünk megfogalmazás a kezdeményezést és a megvalósítást egybemossa. Pontosabb úgy fogalmazni, hogy a Mi Hazánk javaslata vitát és nyomást generált, a Fidesz pedig egy évvel korábbi saját nemleges szavazata után végül átvette és megszavazta.

A növekedés reménye és a történelmi párhuzam

A beszédek visszatérő eleme, hogy a Mi Hazánk növekedését a csalódott fideszes, majd a csalódott tiszás szavazók fogják hozni. Novák Előd ehhez történelmi párhuzamot is hívott, hogy említette, hogy a Fidesz 1994-ben mindössze hét százalékkal jutott be, a ciklus végére mégis a legnagyobb politikai erővé vált. A szám pontos, hogy a Fidesz 1994-ben 7,01 százalékot ért el, és innen építkezett a 2010-es kétharmadig.

A párhuzam azonban két irányban vág. Az 1994 és 2010 közötti fideszes felemelkedés tizenhat évet és négy választási ciklust vett igénybe, közben többször jelentősen átrendezte önmagát. A Mi Hazánk esetében a két választás között nem növekedés, hanem stagnálás látszik a listás számokban.

A történelmi minta tehát legfeljebb lehetőséget igazol, nem trendet. Az, hogy egy párt egyszer megjárta ezt az utat, nem bizonyítja, hogy egy másik párt is végig fogja járni.
Érdemes a szóhasználatra is figyelni. Több felszólaló a Tiszt Fidesz 2.0 ként írta le, és a túlhatalom visszaelésével vádolta.

Ugyanakkor Dócs Dávid és Apáti István is a régi Fidesz korrupciós gyakorlatát nevezte meg a Tisza győzelmének fő okának. A két állítás együtt azt sugallja, hogy a politikai paletta minden szereplője hibás, egyedül a Mi Hazánk kivétel. Ez kampányüzenetként érthető, tényállításként nem ellenőrizhető.

Amit a születésnapi beszédek nem mondtak el

A beszédek több konkrét eredményt is felsoroltak, hogy a vitnyédi tábor leleplezését, a digitális állampolgárság kötelezővé tételének megakadályozását, a Covid időszak korlátozásai elleni fellépést. Ezek önálló ellenőrzést érdemelnek, és egy későbbi cikkben részletesen visszatérünk rájuk. Egy módszertani észrevétel azonban már most indokolt.

A megakadályozás és a túlélés nem ugyanaz, mint az alőrendelő törvényhozási eredmény. Egy hatfős frakció a 199 fős parlamentben önállóan nem szavaz meg és nem akadályoz meg törvényt.

Befolyása abból adódik, hogy napirendre emel ügyeket, nyomást gyakorol, és néha rábírja a többséget egy javaslat átvételére. Ez valódi politikai szerep, de más természetű, mint amit a sikerült elérnünk megfogalmazás sugall.

A Polkorrekt véleménye

A Mi Hazánk születésnapja jó alkalom, hogy elválasszuk a kampányhangot a mérhető tényektől. A párt valóban tett valamit, amire kevés kis párt képes: kétszer bejutott, és akkor maradt bent, amikor nála nagyobbak kiestek. Ezt nem kell lebecsülni.
De a számok nem támasztják alá a felemelkedés elbeszélését. Két választás, ugyanannyi mandátum, csökkenő szavazatarány ez stagnálás, nem növekedés.

A készpénz ügyben pedig a kezdeményezés a Mi Hazánké, a törvény azonban a Fidesz szavazatán múlt. A kisembernek nem hízelgő önkép jár, hanem pontos mérleg. Egy párt akkor szolgálja a választóit, ha nem nagyobbnak mutatja magát, mint amekkora, hanem megmondja, mit tud ténylegesen elérni hat képviselővel. A 2030-as cél akkor lesz hiteles, ha a következő négy év számai valóban elmozdulnak. Addig a születésnapi torta mellé tárgyilagos önértékelés is járna.