Szélerőmű: a betiltott biznisz amit a kiválasztottak kaptak

A magyar állam 2026. augusztus 31-én pályázatot ír ki legalább 700 megawatt új szélerőmű kapacitásra, és 2030-ig négy gigawattot húzna fel uniós forrásból. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter versenyalapú, korrupció- és diszkriminációmentes eljárást ígér.

A baj csak az, hogy a most örökölt szerkezetben a legnagyobb magyar szélerőmű lehetőség már gazdára talált, méghozzá néhány nagyon ismerős körnél.

A bejelentés szép. A számok nagyok, hogy négy gigawatt nagyjából négy paksi blokk névleges teljesítménye, a most kiírandó 700 megawatt a mai kapacitás több mint kétszerese, a hálózatfejlesztésre szánt keret másfél milliárd euró. A kérdés viszont nem az, hogy mekkora az összeg, hanem hogy kihez folyik. Ehhez vissza kell tekerni a szalagot 2016-ig.

Előbb betiltották, aztán az unió feloldatta

Magyarországon 2011 óta nem épült új szélkerék. A teljes hazai kapacitás máig 330 megawatt, 34 erőmű, 171 turbina. A leállás nem véletlen műve. 2016-ban Lázár János, akkor Miniszterelnökséget vezető miniszterként nyújtotta be azt a javaslatot, amely kimondta, hogy szélerőmű világörökségi és természetvédelmi területen nem építhető. A védőzónát később 12 kilométerben határozták meg, ami a gyakorlatban szinte minden lakott vidéken kizárta a telepítést. A kormány nyíltan vállalta az elzárkózást, Lantos Csaba energiaminiszter 2023-ban azzal indokolta a vonakodást, hogy nem szeretnének szélkerékerdőket, mert az ipari tájjá változtatja a környezetet.

A fordulat nem belső felismerésből jött. A kormány 2022 novemberében, az Európai Bizottságnak benyújtott helyreállítási tervben vállalta, hogy változtat a lehetetlen szabályozáson. A tilalmat tehát nem a zöld lelkiismeret oldotta fel, hanem a helyreállítási kifizetések feltétele. Aki ma a magyar szélerőmű felfutásáról beszél, valójában egy uniós kényszer végrehajtásáról beszél.

Egyetlen csatlakozási pont, néhány ismerős név

A feloldás módja önmagáért beszél. A több ezer megawattnyi befektetői igényből a kormány 2024 tavaszán nagyjából 670 megawattot engedett, azt is egyetlen új hálózati csatlakozási ponton, a Győr-Moson-Sopron vármegyei Vadosfánál. Egyetlen pont. Ez matematikai szükségszerűségként zár ki mindenkit, aki nem tud egyszerre több száz megawattot finanszírozni. A kis hazai fejlesztő kiesik, a lehetőség egy körhöz kerül.

A nyertesek névsora a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal adatbázisából derült ki. A kapacitás 72 százalékát, 499 megawattot a Green Energy Investhor Zrt. kapta. A céget 99,05 százalékban a Central European Opportunity Magántőkealap birtokolja, az alapot pedig több szál köti Tiborcz Istvánhoz, a miniszterelnök vejéhez, hogy ugyanabba a Pasaréti úti irodaházba van bejegyezve, ahol Tiborcz BDPST-csoportja működik, az alapot kezelő Equilorban Tiborcznak a Gránit Bankon át van érdekeltsége, a cég jogi képviselője pedig Hamar Endre, Tiborcz régi üzlettársa. A maradék 196 megawattot az Euronergy Arrabona Kft. vihette el, amely Szücs Ádám szélenergiás vállalkozó érdekeltsége. A részleteket a Telex és a HVG tárta fel .

A történet 2026 februárjában kapott újabb csavart. Két hónappal az április 12-i választás előtt, amelyet a Fidesz elveszített, az Euronergy Arrabona tulajdonost váltott. A céget közvetve a Terravis Zrt. szerezte meg, amely a Trustify Impact I. Magántőkealaphoz tartozik. A 24.hu feltárása szerint a Trustify-alapok háttere Nagy Márton leköszönő nemzetgazdasági miniszter testvérének, Nagy Szilárdnak a köréhez vezet. A csattanó, hogy a Trustify Impact I. hetven százalékban állami forrásból működik, a Baross Gábor Tőkeprogram keretében. Vagyis a szélerőmű-jogokat szerző cég megvásárlására részben maga Nagy Márton minisztériumának tőkeprogramja adott pénzt.

A három pénzcsap, ahol a szélerőmű igazán fizet

Egy szélerőmű projekt nem egyszer fizet, hanem háromszor, és három különböző helyen.Az építés az nagyjából egymilliárd eurós beruházást az unió állja, a pénzt a kivitelező kapja.

Hogy ki lesz a kivitelező, az a tender egyik legfontosabb nyitott kérdése. A korábbi, uniós pénzből épült naperőmű és infrastruktúra beruházások mintája alapján jogos a kérdés, hogy a szokásos építőipari NER kör viszi-e el a munkát.

Az üzemeltetés a METÁR rendszerben az állam a piaci ár felett zöld prémiumot garantál, jellemzően másfél évtizeden át. Ez kockázatmentes, hosszú távú bevétel a tulajdonosnak, és végső soron a rendszer, vagyis a fogyasztók és a költségvetés állja.
A hálózatfejlesztés. A másfél milliárd eurós keret az alállomások és a vezetékek megépítésére az elosztói és rendszerirányítói oldalra, az E.ON és az MVM köréhez kerül.

Amit a fogyasztó fizet, de nem lát

A zöld prémium nem jelenik meg külön sorként a villanyszámlán. A megújulók támogatása a rendszer szintjén oszlik el, a lakossági árat pedig hatósági ár, a rezsicsökkentés rögzíti, így a teher beépül és láthatatlan marad.

A fogyasztó nem tudja, havi számlájából mennyi vándorol egy-egy fejlesztő prémiumaként a háttérben. Annyit lát, hogy fizet.

Verseny pedig ott sincs, ahol a fogyasztó az állammal találkozik. A lakossági áramszolgáltatás állami monopólium, hogy az MVM Csoport már 2022-ben megvásárolta az E.ON áramszolgáltató cégét, 2024. július 1-jén pedig beolvasztotta az MVM Nextbe, így a hatósági áras egyetemes szolgáltatást ma egyetlen állami társaság nyújtja. A hálózat eközben szétosztva, de szintén kevesek kezében, hogy a Dunántúlon az E.ON, máshol az MVM és az Opus TITÁSZ üzemelteti. A láncban sehol nincs valódi, a háztartások felé irányuló piaci verseny.

A minta kétpárti

Aki azt hiszi, hogy ez csak az egyik oldal sara, téved. A szélenergia kvóták kiosztása már a baloldali kormányzás alatt botrányba fulladt, hogy a 2006-os kiosztásnál a kapacitás kétharmadát Kapolyi László egykori ipari miniszter, baloldali energiabáró köre szerezte meg, majd milliárdokért továbbadta a projekteket a spanyol Iberdrolának.

A magyar engedélyezés körül 2011-ben osztrák hatóságok kenőpénzügyben nyomoztak: a News magazin szerint a burgenlandi BEWAG egy magyar cégen keresztül 1,2 millió eurót fizetett, hogy az E.ON munkatársait és a Magyar Energiahivatal tisztviselőit megkenje a bogyoszlói szélpark engedélyezéséért. Az érintettek tagadtak. A jobboldal ehhez képest előbb tíz évre betiltotta a szélerőművet, majd a feloldáskor a legnagyobb lehetőséget a saját köreinek juttatta. Más a címke, ugyanaz a logika.

Mit tehet az új kormány

A Magyar Péter vezette kormánynak van mozgástere, de korlátai is. A 2026. augusztus 31-i tender feltételeit átírhatja vagy visszavonhatja, szigoríthatja a közbeszerzési szabályokat, és csökkentheti a METÁR prémium mértékét a jövőbeli szerződéseknél. A már megkötött csatlakozási engedélyek és támogatási szerződések viszont jogilag kötnek, ezek egyoldalú felmondása beruházói jogokat sértene. A tulajdonosrejtő magántőkealapokba terelt közpénz visszaszerzése pedig nem rendeletmódosítás, hanem büntetőjogi kérdés.

A próba egyetlen, nagyon konkrét pont. A pályázat tervezete július közepén társadalmi egyeztetésre kerül. Ott derül ki, hány és hol lévő csatlakozási pontra szól. Ha megint egyetlen pontra, akkor a szerkezet maradt, csak a felirat változott. Ha többre, akkor tényleg fordult a szél.

A Polkorrekt véleménye

A szél nem ismer pártot, a szélerőmű annál inkább. Húsz év magyar szélenergia-politikája egyetlen mondatban összefoglalható: aki kormányon van, a saját körének osztja a levegőt. A baloldal egy körnek adta a kvóták kétharmadát, és a magyar engedélyezés körül kenőpénzügyben nyomoztak az osztrákok. A jobboldal előbb betiltotta, ipari tájrombolásnak nevezve azt, amit a határ túloldalán Ausztria büszkén épít, majd amikor az unió kikényszerítette a feloldást, a legnagyobb lehetőséget egyetlen ponton a vejéhez köthető körnek adta. A bukását érző kormány pedig két hónappal a választás előtt még gyorsan beengedte a gazdasági miniszter testvérének körét is, részben abból a tőkeprogramból, amelyet ugyanaz a miniszter működtetett.

Most az új kormány tisztát ígér. Az ígéret rokonszenves, de a Polkorrekt nem ígéreteket mér, hanem rendeleteket olvas. A júliusi tervezetben egyetlen szám dönt: hány csatlakozási pont lesz. Egy szereplő ugyanis végig ugyanaz marad, kormánytól függetlenül. A fogyasztó az, aki a villanyszámláján, soha fel nem tüntetett tételben fizeti a zöld prémiumot, így a saját pénzéből gazdagítja azt a kört, amelyet sosem választott, és amelynek a nevét a számláján sosem látja viszont. A mi dolgunk, hogy a nevet legalább itt lássa.