Színlelt foglalkoztatás: 20 óra papíron, 70 a volánnál
Hónapokkal ezelőtt megírtuk, hogyan működik a budapesti zöldségbiznisz árnyékos oldala, hogy hajnali piacra jutás, mozgó céghálók, strómanok és olyan sofőrök, akik papíron alig léteztek.
Most a kezünkbe került egy hatósági irat, amely fekete-fehéren mutatja azt, amit eddig csak a periratok és a belső levelezés sejtetett.
A Budapest Főváros Kormányhivatala által kiadott adatszolgáltatás egyetlen A4-es lapon megmutatja, mit jelent a gyakorlatban a színlelt foglalkoztatás.
Azt is megmutatja, hogyan marad a végén minden teher a legkiszolgáltatottabb emberen.
Hol tartottunk a Sofőr-ügyben
A sofőr 2024 őszén állt munkába a Paradicsom és Más Kft.-nél. Papíron a munkaidejének töredékét jelentették be, a periratok és a belső levelezés szerint a valóságban heti 60-70 órát dolgozott a volán mögött.
A cég egy mozgó céghálóhoz tartozott. A Paradicsom és Más Kft. mögött a Burgonya és Más Zrt. állt, a háttérben strómanokkal, a valódi irányítás pedig máshol.
2026. január 8-án Sztanót azonnali hatállyal elbocsátották. Pontosan aznap, amikor a cégvezetésben is változás történt, és a működés a tiszta cég felé mozdult. A munkaügyi per a Fővárosi Törvényszéken folyik, az ügyszám 17.M.70.203/2026. Jogerős döntés még nincs, az alábbiak a rendelkezésünkre álló iratokon és sofőr perbeli állításain alapulnak.
Az irat mi ez és honnan jött
Az új dokumentumot maga Sofőr kérte ki. Adatszolgáltatást igényelt arról, mi szerepel róla a közhiteles társadalombiztosítási nyilvántartásban.
Az iratot a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Főosztálya adta ki, a Nyilvántartási Osztály 2. Az iktatószáma BP-208-188836-16/2026.
Az adatszolgáltatás a Paradicsom és Más Kft. biztosítási jogviszony-bejelentéseit sorolja fel, a cég adószáma 32443446-2-41.
A lényeg nem a fejléc, hanem az, ami a sorokban áll. Két dolog ugrik ki belőle, hogy a bejelentett munkaidő, és a jogviszony lezárásának módja.
A 20 órás bejelentés: a színlelt foglalkoztatás lenyomata
A hivatalos nyilvántartás szerint a Paradicsom és Más Kft. Sztanó Kálmánt heti 20 órára jelentette be, járművezetőként (FEOR 8417). Ez nagyjából a korábbi cikkünkben említett napi négy órának felel meg, a két szám tehát nem mond ellent egymásnak.
Heti 20 óra a papíron, heti 60-70 a volánnál. A különbség nem rugalmasság.
A bejelentett 20 órához képest a periratok és a belső levelezés napi 14-17 órás műszakokról, heti 60-70 óráról szólnak. Ekkora eltérés mögött jellemzően a zsebbe fizetős konstrukció áll, hogy a bejelentett, minimális órákra esik a hivatalos bér, a többi készpénzben, láthatatlanul mozog.
A vesztes nem a cég. Az álláskeresési járadékot, a táppénzt és később a nyugdíjat is a torzított, minimális összegből számolják. A papíron eltüntetett órák ára évekkel később, az ellátásoknál csapódik le.
Hibás státusz a kilépést sem rögzítették rendesen
- Az irat egy második, kínos részletet is feltár. A foglalkoztató kétszer próbálta lezárni Sztanó biztosítási jogviszonyát, és mindkét lezárás hibás státuszon áll a nyilvántartásban.
Első kísérlet: a jogviszony vége 2025. december 28., a bejelentés dátuma 2025. december 31.
- Második kísérlet: a jogviszony vége 2026. január 9. Ezt kétszer is bejelentették, 2026. január 12-én és 2026. március 5-én.
- Magyarra fordítva, hogy a rendszerben Sztanó munkaviszonya technikailag rendezetlen. A cég a belépéskor a tényleges munkaidő töredékét jelentette be, a kilépést pedig kétszer is hibásan rögzítette.
A következményt egy ember viseli. A négygyermekes apa papír nélkül maradt. Ellátást nem kap, új munkát is nehezen vállal, mert a hivatali rendszerben nyitva áll egy jogviszony, amelyet nem ő nyitott és nem ő zárhat le.
A dátumok önmagukért beszélnek. A 2026. január 9-i kilépés egybeesik az elbocsátással és a cégvezetés váltással. A hatósági irat így független forrásból támasztja alá a történet gerincét.
Tünde, Anna és egy stróman válasza
A történet egyik legárulkodóbb eleme a nevek körül forog. A közhiteles kormányhivatali nyilvántartásban Sztanó édesanyjának neve helyesen, Fehér Tündeként szerepel.
A munkaviszony végén kiadott kilépő papírokon viszont már Fehér Anna állt. Éppen ezekre a papírokra hivatkozva utasították el Sztanó ügyét a hivatalok.
Hogy itt nem egyszerű elírásról van szó, azt egy belső üzenetváltás is megerősíti. Sztanó maga írta meg a cég papíron szereplő új ügyvezetőjének, akit a perben strománnak nevez, hogy a kilépő papírokat átmásolták, és azokon az anyja neve hibásan, Fehér Anna és Fehér Tünde keverve szerepel. Az ügyvezető válasza sokatmondó.
Azt állítja, minderről ő maga sem tud, és csak azt tudja, ki küldte a papírokat.Korábban a cég, épp az ügyvédi irodáján keresztül, már helyesen rögzítette az anya nevét. Az igazolásra mégis rossz név került.
A Munka Törvénykönyve szerint a feleket a munkaviszonyban jóhiszemű együttműködés terheli. Egy ilyen, apróságnak látszó eltérés miatt egy szülő hónapokig nem jut ellátáshoz vagy munkához.
Korai piac, fantomcégek és kizsigerelt sofőrök: így működhetett a budapesti zöldségbiznisz
A rendszer, amire ez épül
Ez az egyetlen irat egy egész működési modell lenyomata. A cégek kifelé kicsik és vagyontalanok. Bérelt autóval, bérelt raktárral dolgoznak, hogy a végrehajtónak ne legyen mit lefoglalnia. A tényleges forgalom közben jelentős, a vevők között éttermek, hotelek és menzák tucatjai.
Amikor jön a baj, a vagyon átvándorol a következő tiszta cégbe, itt a Burgonya és Más Zrt.-be. A dolgozók bejelentve, de kifizetetlenül maradnak az üres cégben.A hatósági papír a lánc leggyengébb szemét világítja meg.
Nem a milliós forgalmat, nem a strómanokat, nem a háttérből irányítókat, hanem egy sofőrt. Egy embert, akinek a munkaidejét papíron a töredékére vették, a kilépését elszabták, az anyja nevét pedig elgépelték. Most ezzel a fél lap papírral a kezében próbálja igazolni, hogy egyáltalán létezett.
A Polkorrekt véleménye
Egyetlen A4-es lap. Ennyi kellett ahhoz, hogy láthatóvá váljon, amit a rendszer évek óta eltakar. A rugalmasság , a borítékban megoldjuk és a csak egy elírás ugyanannak a gépezetnek a fogaskerekei. A gépezet kimenete pedig mindig ugyanaz.
Nem a céget, nem a strómant, nem a háttérből irányítókat tünteti el, hanem a négygyermekes apát, akinek a munkaidejét papíron a harmadánál is kevesebbre vitték le.
Külön cinizmus, hogy ugyanaz a cég, amelyik hónapokon át pontosan tudta, hány órát dolgozik az embere, a kilépéskor hirtelen képtelen volt két dátumot és egy keresztnevet helyesen rögzíteni. A magunk részéről ezt nehéz puszta hanyagságnak tartani. A hibás papír is eszköz. Vele lehet a leghosszabb ideig kiszolgáltatva tartani azt, aki már amúgy is mindent elveszített.
A kérdés nem az, hogy kiderül-e az igazság. A periratok és immár a hatóság saját nyilvántartása is beszél. A kérdés az, hogy mire a bíróság dönt, marad-e még cég, amin végre lehet hajtani, vagy a vagyon addigra már a következő fantomnál pihen. Amíg a hivatalok csak a saját pecsétjük érvényességét nézik, a Sztanó Kálmánok magukra maradnak. Mi addig írunk róluk, amíg van miről.
Ez a cikk tájékoztató jellegű. A folyamatban lévő munkaügyi per nyilvános ügyszámán, a rendelkezésünkre álló dokumentumokon és nyilvános forrásokon alapul.
Az érintettekkel szemben jogerős marasztaló döntés nem született, a megfogalmazott állítások a per lezárásáig a felek perbeli álláspontját tükrözik.
