Tűzszünet a papíron, háború a valóságban: Hormuzi-blokád és fokozódó feszültség a Közel-Keleten

Miközben Washington az Iránnal kötött 14 pontos történelmi megállapodást ünnepli, a Közel-Keleten a realitások teljesen más képet mutatnak.

A tűzszüneti ígéretek ellenére a térségben folytatódnak a fegyveres harcok, ami odáig fajult, hogy Irán szombaton bejelentette a stratégiai fontosságú Hormuzi-szoros lezárását. Teherán a lépést az Egyesült Államok és Izrael egyértelmű szerződésszegésével indokolta, mondván, a megállapodás értelmében a háborús cselekményeknek minden fronton, így Libanonban is azonnal és véglegesen meg kellett volna szűnniük.

Diplomáciai káosz és ellentmondó nyilatkozatok

Az iráni vezetés dühét az váltotta ki, hogy a tűzszünet kihirdetése után az izraeli légierő és tüzérség folytatta a támadásokat Dél-Libanonban. A Times of Israel beszámolója szerint a Nabatije városa elleni hétvégi légicsapásokban legalább öt civil vesztette életét, az AP hírügynökség pedig már 16 halálos áldozatról számolt be különböző libanoni településeken, köztük két gyermekről.

A konfliktus brutalitását mutatja, hogy a legfrissebb adatok szerint a háború áldozatainak száma Libanonban már átlépte a 4000 főt.

Az Egyesült Államok kísérletet tesz a helyzet deeszkalációjára. J.D. Vance amerikai alelnök szerint a tárgyalások Svájcban folytatódnak, és Washington nem lát jeleket a Hormuzi-szoros tényleges lezárására.

A tengeri forgalommal kapcsolatban az amerikai haderő (CENTCOM) is azt állította, hogy a kereskedelmi hajók – köztük 17 millió hordónyi olajat szállító tankerek – zavartalanul közlekednek. Donald Trump ezzel szemben keményebb hangot ütött meg, közölve, hogy

ha 60 napon belül nem születik végleges megállapodás Iránnal, az USA vámokat vet ki a szoroson áthaladó hajókra, hivatkozva a Közel-Kelet őrangyalaként végzett szolgálataira.

A Hezbollah és Izrael mozgástere

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy sem Izrael, sem a Hezbollah nem írta alá az USA–Irán megállapodást. Egy meg nem nevezett Hezbollah-illetékes az AP-nek megerősítette, hogy Irán egyértelmű üzenetet küldött a fegyveres szervezetnek, hogy addig nem nyitják meg újra a szorost, amíg Izrael nyilvánosan nem kötelezi el magát egy átfogó tűzszünet és a katonai műveletek végleges leállítása mellett.

Az izraeli hadvezetés álláspontja ezzel szemben ambivalens. Míg elismerték, hogy utasítást kaptak a tűzszünet betartására, ugyanakkor fenntartják a jogot az önvédelmi jellegű fellépésre és a válaszlépésekre a Hezbollah támadásaival szemben.

Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő továbbra is kitart amellett, hogy az izraeli erők Dél-Libanonban maradnak mindaddig, amíg az izraeli állam elleni fenyegetéseket teljesen meg nem szüntetik. A Hezbollah ugyanakkor közölte, csak akkor teszik le a fegyvert, ha Izrael vállalja a teljes kivonulást libanoni területről.

Gazdasági bizonytalanság és jövőbeli kilátások

A nemzetközi közösség aggódva figyeli az eseményeket, hiszen a Hormuzi-szoros blokádja súlyos energiaválsággal fenyeget. A pakisztáni közvetítéssel induló újabb tárgyalási körök Washingtonban jövő héten folytatódnak, azonban a bizalomvesztés már most látható. Az iráni küldöttség Svájcba utazása már önmagában is jelentős késedelmet szenvedett, és a felek közötti retorikai adok-kapok alapján egyelőre kérdéses, hogy a törékeny tűzszünet képes-e tartósan elkerülni egy regionális eszkalációt.