Jogi gyorselemzés a „Zsolti bácsi-ügy” kapcsán: Álhistóriák és lehetséges büntetőjogi következmények

A Civil Összefogás Fórum (CÖF) legfrissebb jogi gyorselemzése szerint a közbeszédet hónapok óta uraló, „Zsolti bácsi-ügyként” elhíresült vádsorozat egy mesterségesen generált, tisztán politikai célú lejáratókampány része lehet.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász vizsgálata rámutat, hogy az ügyben megszólaló tanúk vallomásai körül olyan ellentmondások és pénzügyi összefüggések rajzolódtak ki, amelyek komoly büntetőjogi kockázatokat hordoznak a vádak megfogalmazói számára.

A hitelességi válság: Ellentmondások és anyagi ösztönzés

Az ügy egyik kulcsszereplője, Bangó Sándor egykori javítóintézeti fogvatartott vallomása körül jelentős kérdőjelek sorakoznak. A nyilvánosságra került információk szerint egy hangfelvételen Bangó arról beszélt, hogy 4 millió forintot kapott a miniszterelnök öccsétől, Magyar Mártontól azért, hogy az interjúk során megnevezze a „Zsolti bácsi” fedőnevű politikusnak tulajdonított személyt.

Az alkotmányjogász szerint, amennyiben bebizonyosodik az anyagi ellenszolgáltatás ténye és a vádak alaptalansága, az érintett tanú hamis tanúzás bűncselekményéért felelhet, amely akár 5 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható.

Azokat pedig, akik pénzért befolyásolták a tanút, tanúbefolyásolás és vesztegetés vádjával állíthatják bíróság elé.

A hitelességet tovább gyengíti, hogy Bangó állításai az idő előrehaladtával rendre változtak. Míg korábbi, az intézetet érintő vallomásaiban szó sem esett pedofil vádakról, áprilisban a feljelentés megtétele mellett döntött, majd egy nappal később visszavonta, végül május elsején újra a feljelentés kiegészítése mellett tette le a voksát.

A logikai és biztonsági lehetetlenség

Az intézeti zaklatás vádja szakértők szerint fizikai és biztonsági szempontból is aggályos. Az érintett intézménybe ugyanis rendkívül szigorú biztonsági protokoll mellett lehetett bejutni. A látogatóknak zsilipkapukon, elektromos ajtókon keresztül kellett áthaladniuk, miközben személyi adataikat rögzítették, a látogatás célját tisztázták, és minden mozgást kamerarendszer rögzített. Ebben a környezetben egy politikus éj leple alatt történő, titkos látogatása és az azt követő molesztálás logikailag és technikailag is kizárható.

A kampány gyökerei: Ózdról indult a „Zsolti bácsi-mítosz”

A lejáratókampány még tavaly ősszel, Ózdon vette kezdetét. Juhász Péter egykori baloldali politikus podcastjében egy akkor még anonim interjúalany egy tíz évvel korábbi, meseszerű történetet adott elő egy gyermekotthonba bejáró, „Zsolti bácsinak” nevezett politikusról. A sztori szerint az elkövető éjjel, sötétített autóval érkezett, és a sötét szobában molesztált gyerekeket.

A történetet a baloldali sajtó és politikai szereplők azonnal felkapták, és még az Országgyűlésben is napirendre tűzték,

jóllehet a helyszínként megjelölt Ózd környékén a vizsgált időszakban nem is működött gyermekotthon.

Később kiderült, hogy az interjúalany a zavaros, online prédikációiról ismert Látó János volt, akinek állításai a vizsgálatok során minden valóságalapot nélkülöző kitalációnak bizonyultak. Az eset a CÖF értékelése szerint a politikai lejáratás eszköztárának mélypontját jelzi, ahol a célzott dezinformáció a parlamenti viták szintjére is eljutott.