Hormuzi-szoros: Teherán tisztázta a helyzetet az izraeli támadások után
Fokozott feszültség övezi a világ egyik legfontosabb energiafolyosóját, miután ellentmondásos hírek láttak napvilágot a Hormuzi-szoros lezárásáról.
Bár a Forradalmi Gárda (IRGC) korábban kemény hangú közleményt adott ki, az iráni külügyminisztérium később cáfolta a szoros lezárását, hangsúlyozva, hogy a hajózás az Egyesült Államokkal kötött megállapodás értelmében zavartalanul zajlik.
A Forradalmi Gárda fenyegetése
A zavart az okozta, hogy az IRGC a szerdán Donald Trump amerikai elnök és Masoud Pezeshkian iráni elnök által aláírt, a háborút lezárni hivatott egyetértési megállapodás (MoU) megsértésével vádolta meg Washingtont. A Gárda korábbi nyilatkozata szerint a szoros addig marad zárva, amíg Izrael ki nem vonul Libanonból, és az amerikai terrorista erők el nem hagyják a Perzsa-öböl térségét. Emellett figyelmeztetést adtak ki, hogy minden olyan hajó, amely megkísérli megközelíteni a szorost, célponttá válik.
Külügyi tisztázás: A hajózás zavartalan
A diplomáciai bonyodalmakat Esmail Baqaei iráni külügyi szóvivő igyekezett elsimítani. Kijelentette, hogy az értesülések a szoros lezárásáról alaptalanok, és Irán minden szükséges intézkedést megtett a biztonságos áthaladás garantálása érdekében, összhangban az USA-val kötött megállapodással. A hajóforgalom a szoroson jelenleg is folyamatban van.
A háttér: Egy sérülékeny megállapodás
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az iráni Perzsa-öböl Szoros Hatóság korábban arról tájékoztatta a hajózási társaságokat, hogy a tranzitkérelmeket 48 órával előre kell benyújtani. A világ energiaexportjának mintegy ötödét bonyolító útvonal stratégiai jelentősége vitathatatlan: február végi lezárása idején az olaj- és LNG-árak globális szinten drasztikusan megugrottak.
A mostani incidens rámutat arra a törékeny egyensúlyra, amely a frissen aláírt amerikai-iráni megállapodást jellemzi. Az izraeli légicsapások Libanonban – amelyeket Teherán a megállapodás megsértéseként értelmez – közvetlen kockázatot jelentenek a térség biztonságára és a globális energiaellátás stabilitására, különösen akkor, ha a retorikai háború a tényleges katonai lépések szintjére emelkedik.
