Pentagon: Elon Musk Grok mesterséges intelligenciája segített 2000 rakétát kilőni Iránra
Az Elon Musk-féle Grok AI az amerikai hadigépezet szerves részévé vált. Jövőbeli konfliktusok során a tech-milliárdos adatközpontjait a Pentagon mesterséges intelligenciáért felelős vezetőjének eskü alatt tett nyilatkozata szerint pont úgy kell kezelni, mint a lőszergyártó üzemeket.
A megdöbbentő hadi-technológiai részletek egy környezetvédelmi per során láttak napvilágot.
A Grokra vonatkozó hivatalos nyilatkozatot a Donald Trump vezette amerikai kormányzat nyújtotta be annak a bírósági eljárásnak a keretében, amelyben civil szervezetek környezetvédelmi aggályok miatt próbálják korlátozni az xAI memphisi (Tennessee) Colossus nevű gigantikus adatközpontjának működését.
Cameron Stanley, az Egyesült Államok Hadügyminisztériumának digitális és mesterséges intelligencia-vezetője tanúvallomásában a fegyvergyártáshoz hasonlította az xAI számítási kapacitását. Kijelentette, hogy a vállalat azon képessége, hogy adatközpontokat ilyen hatalmas méretekben üzemeltessen, „ugyanolyan alapvető fontosságú a modern védelmi rendszerünk számára, mint a hagyományos lőszergyártás”.
Az Epic Fury hadművelet és a „hadi” Grok
Stanley elárulta, hogy a Grok nyelvi modell kulcsfontosságú eleme lett a Palantir által kifejlesztett Maven Smart Systems (MSS) platformnak. Ez a katonai szoftver támogatja a célmegjelölést, a hírszerzést, a harckészültséget, a toborzást, valamint a komplex katonai tervezést és logisztikát.
A Pentagon vezetője példát is hozott az AI hatékonyságára: az MSS úttörő munkafolyamatai lehetővé tették az amerikai erők számára, hogy az Irán elleni Epic Fury hadművelet során mindössze 96 órán belül több mint 2000 lőszert (rakétát és precíziós bombát) lőjenek ki 2000 különböző célpontra.
A minisztérium figyelmeztetett, hogy az xAI egyike annak a mindössze három vállalati szolgáltatónak, amely képes küldetéskritikus műveleteket fenntartani a Pentagon titkos és szigorúan titkos besorolású hálózatain. Ha a bíróság leállítaná vagy korlátozná a Colossus 2 létesítmény áramellátását, az közvetlenül korlátozná az Egyesült Államok katonai képességeit.
Véres hibák az AI-vezérelt láncban: Iskoláslányok haltak meg Minamban
A Pentagon hírhedt Project Maven programja – amely eredetileg a harctéri drónfelvételek és adatok algoritmikus feldolgozására indult – mára egy kiterjedt és egyre vitatottabb „mesterséges intelligencia-alapú kill chain”-né (megsemmisítési lánccá) nőtte ki magát.
A rendszert fejlesztő Palantir vezérigazgatója, Alex Karp nyíltan vállalja a missziót, miszerint szoftvereik célja „az ellenségek megfélemlítése és esetenként megölése”.
Az AI-vezérelt hadviselés árnyoldalai azonban már most megmutatkoznak. Nemrégiben egy Minamban végrehajtott amerikai légicsapás során közel 160 iskoláslány vesztette életét. A jelentések szerint a célpontként megjelölt iskolát elavult adatok alapján választotta ki a rendszer, amelyet a Palantirba integrált, az Anthropic nevű cég által fejlesztett Claude AI dolgozott fel.
Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója a napokban úgy reagált a tragédiára: a minabi támadás során jelentett AI-használat nem feltétlenül sértette meg a vállalat etikai „vörös vonalait”, mivel a végső döntést és a tűzparancsot ebben az esetben is ember hozta meg.
Nemzeti érdek kontra környezetvédelem
A Grokot fejlesztő xAI-t – amely idén beolvadt a SpaceX-be – az NAACP nevű civil szervezet perelte be. A vád szerint a memphisi szuperszámítógép-központ megsérti a Tiszta Levegő Törvényt, mivel megfelelő engedélyek és szennyezéscsökkentő berendezések nélkül üzemeltet több tucat gázüzemű turbinát a hatalmas áramigény kielégítésére.
Környezetvédő szervezetek szerint a Trump-kormányzat most a nemzetbiztonságra és a Pentagon igényeire hivatkozva próbálja megakadályozni, hogy a bíróságok érvényesítsék a környezetvédelmi törvényeket a kiemelt fontosságú tech-beruházással szemben.
