„Nem így beszél az emberséges Magyarország” – Jogvédő szervezetek össztűz alá vették a Tisza-kormány menekültügyi politikáját
Komoly bírálatokat kapott a jogvédő szféra felől a Tisza-párti kormánykoalíció, miután a kabinet egyértelművé tette, hogy a tavaszi hatalomváltás ellenére sem kíván változtatni a Magyarország által képviselt kemény migrációs és menekültügyi irányvonalon.
Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalása, valamint Pósfai Gábor belügyminiszter hivatalos bizottsági bejelentése után az Amnesty International Magyarország és a Magyar Helsinki Bizottság is éles hangvételű állásfoglalást adott ki. A civil szervezetek szerint az új kormány továbbra is belföldi politikai célokra és félelemkeltésre használja a kiszolgáltatott csoportokat, ahelyett, hogy szakítana a korábbi korszak kirekesztő nyelvezetével és intézményi gyakorlatával.
Retorikai csatározás a parlamentben: Marad a brüsszeli paktum merev elutasítása
A belpolitikai vita azután lángolt fel újra, hogy Magyar Péter napirend előtti felszólalásában éles verbális támadást indított az ellenzékbe szorult Fidesz ellen. A miniszterelnök azzal vádolta meg a korábbi vezetést, hogy a valóságban titokban migránstábort terveztek építeni a győri agglomerációhoz tartozó Vitnyéden, miközben a nyilvánosságban folyamatosan az illegális bevándorlással riogatták a lakosságot. Magyar Péter szerint a korábbi kormányzati kommunikáció kétszínű volt, hiszen a kemény szavak mögött infrastrukturális előkészületek zajlottak.
Ezzel párhuzamosan Pósfai Gábor belügyminiszter egy szakbizottsági ülésen formálisan is megerősítette az új kabinet hivatalos nemzetközi stratégiáját. Kijelentette, hogy Magyarország a jelenlegi formájában – a kormányváltástól függetlenül – határozottan és végérvényesen elutasítja az Európai Unió új migrációs paktumát. Ebből kifolyólag a kormány nem készített, és a jövőben sem tervez benyújtani semmilyen kötelező tagállami végrehajtási tervet Brüsszelnek, vállalva az ezzel járó esetleges jogi vagy pénzügyi konfliktusokat az Európai Bizottsággal.
Pósfai Gábor részletesen is kifejtette, hogy a brüsszeli paktumban szereplő elemek – a kvóta szerinti elosztás, a pénzügyi megváltás és a technikai segítségnyújtás – közül Magyarország kizárólag a technikai segítségnyújtást (például határvédelmi felszerelések biztosítását, szakértői támogatást) tartja elfogadhatónak. Ehhez azonban a tömeges migrációs nyomással közvetlenül szembesülő frontországok (mint Olaszország vagy Görögország) előzetes jóváhagyására és koordinációjára is szükség lenne. Magyar Péter a parlamentben teljes mértékben ráerősített szakminisztere nyilatkozatára, egyértelművé téve, hogy az ország szuverenitása a határvédelem terén nem képezheti alku tárgyát.
Amnesty: Elmaradt az ígért kormányszintű szemléletváltás, a retorika a régi
Az elhangzott kormányzati nyilatkozatokra az Amnesty International Magyarország már a parlamenti vita óráiban azonnal reagált. A nemzetközi jogvédő szervezet hazai képviselete éles hangvételű állásfoglalásában figyelmeztetett: „nem így beszél az emberséges Magyarország”. A szervezet csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a kormányfőváltás nem hozott automatikus enyhülést a menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos állami kommunikációban.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az Amnesty szerint egy valóban működő, modern és emberséges demokratikus államban a regnáló kormánynak képesnek kellene lennie arra, hogy a bonyolult, globális és lokális társadalmi krízisekről higgadtan, strukturáltan beszéljen. Elvárható lenne, hogy a kabinet végre radikálisan szakítson azzal a kirekesztő, megbélyegző és dehumanizáló nyelvezettel, amelyet az Orbán-rendszer az elmúlt évtizedben tudatosan honosított meg a hazai közbeszédben. Nyomatékosították, hogy a politikai haszonszerzés és a Fidesz-szavazók megszólítása érdekében egyetlen kiszolgáltatott, menedékkérő csoportot sem szabadna felhasználni belföldi kampánycélokra, mivel ez tovább mélyíti a társadalmi megosztottságot és az idegengyűlöletet.
Helsinki Bizottság: Tényeken alapuló párbeszéd kellene a félelemkeltés helyett
A kritikákhoz és a szakmai aggályokhoz a Magyar Helsinki Bizottság is csatlakozott. A civil szervezet részletes elemzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza-kormány számára az Orbán-rendszer pusztító politikai örökségétől való elszakadás igazi, kézzelfogható mércéje éppen az lenne, ha a rendszerszintű félelemkeltést és a választók félrevezetését végre felváltaná a tényeken alapuló, felelős döntéshozatal, valamint az őszinte nyilvános párbeszéd. A szervezet szerint a kormány jelenlegi kommunikációja ugyanazokra a reflexekre épít, mint a korábbi vezetésé.
A Helsinki Bizottság szakértői szerint Magyarországnak nem elzárkózásra, hanem egy olyan átfogó és modern menekültügyi szabályozásra lenne szüksége, amely képes egyensúlyt teremteni a biztonsági és az emberi jogi szempontok között. Véleményük szerint az új rendszernek az alábbi pilléreken kellene nyugodnia:
Szigorú határőrizet: A határok biztonságos és ellenőrzött védelme, amely kiszűri az illegális határátlépőket és küzd az embercsempész hálózatok ellen.
- Jogállami működés: A nemzetközi egyezmények és a hazai jogszabályok transzparens, számonkérhető betartása az eljárások során.
- Humanitárius kötelezettségek: A háborús konfliktusok, diktatúrák és közvetlen politikai üldözés elől menekülő emberek alapvető emberi jogainak és méltóságának tiszteletben tartása, a menedékkérelem benyújtásának jogi biztosítása.
A szervezet zárásként leszögezte, hogy a jelenlegi feszült helyzetben a megoldást nem az újabb zárt vagy nyitott konténertáborok építése, illetve az azok helyszínéről szóló belpolitikai sárdobálás jelenti. Ehelyett a nemzetközi partnerekkel együttműködő, átgondolt, jogszerű és emberséges menekültügyi eljárások kialakítására lenne szükség, amely valódi alternatívát mutatna a korábbi időszak merev elzárkózásával szemben.
