Súlyos vádak Berlinből: Rákosi Mátyás diktatúrájához hasonlítja egy német történész Magyar Péter törvénycsomagját

Komoly nemzetközi bírálat érte a Tisza-párti kormány legújabb törvényalkotási hullámát a német sajtóban.

Hubertus Knabe elismert német történész a konzervatív Die Welt hasábjain megjelent elemzésében éles párhuzamot vont a jelenlegi magyar kormányzati intézkedések és a huszadik század legdurvább magyarországi kommunista diktatúrája között. A szakértő szerint az uniós milliárdok hazahozatalának ürügyén valójában a parlamenti demokrácia végzetes meggyengítése zajlik Budapesten.

Rákosi-párhuzam a Die Welt hasábjain

Hubertus Knabe írásában hangsúlyozza, hogy Magyar Péter miniszterelnök kormánya az uniós források felszabadítására hivatkozva olyan átfogó törvénycsomagot terjesztett elő, amely súlyosan korlátozza a klasszikus parlamenti demokrácia játékszabályait. A német történész különösen veszélyesnek tartja azt a rendkívüli, gyorsított eljárást, amellyel a kabinet átveri a jogszabályokat az Országgyűlésen, elvágva a valódi érdemi és társadalmi vita lehetőségét.

A szerző szerint a mostani lépések messze túlmutatnak az Európai Unió által megfogalmazott korrupcióellenes követelményeken és elvárásokon. Knabe odáig merészkedik az elemzésében, hogy a módszereket és a hatalomkoncentráció dinamikáját látva Rákosi Mátyás diktatúrájának kiépüléséhez hasonlítja a mostani folyamatokat, ami szerinte közvetlenül veszélyezteti Magyarország demokratikus működését és pluralizmusát.

Alapítványok államosítása és egyetemi központosítás

A német lapban megjelent elemzés konkrét példákon keresztül mutatja be a kritizált csomag legproblémásabb pontjait. A törvényjavaslat értelmében a kormány több, korábban függetlenített vagy kiszervezett formában működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt teljes mértékben államosítana. Ez a radikális lépés közvetlenül érinti a hazai kulturális intézményrendszer jelentős részét, valamint a modellváltó egyetemeket is.

A tervek szerint ezek az intézmények 2027-től kezdődően teljesen elveszítenék az autonómiájukat, és közvetlen minisztériumi irányítás, valamint közvetlen pártpolitikai felügyelet alá kerülnének. A német történész szerint ez a fajta totális centralizáció és az intézményi függetlenség felszámolása a legsötétebb történelmi időket idézi, és hosszú távon megbéníthatja a magyar szellemi és oktatási életet.